iAN Yen tajvani tervező egyedülálló teáskészlete a modern öntöttvas design egyik különleges és egyedi megnyilvánulása. Gyakran tapasztaljuk, hogy az ehhez hasonló szokatlan, minimalista formavilág sajnos sokakban csak a mosogatás szakértőit ébreszti fel, akik azonnal kétségbeesnek a kitisztíthatatlannak tűnő rések láttán, pedig, mint ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, a kivételes forma leginkább alkalmi használatra ösztönözné a tulajdonosát.

Az elmúlt időszak nehézségei sem tántorítottak el attól az elképzeléstől, hogy az álmodozás a legjobb és leghasznosabb dolgok közé tartozik az életben, sőt. Segít kiszakadni a gyakran rideg valóságból, az egysíkú, dolgos és szürke hétköznapokból, reményt ad, ellazít, feltölt és felemel. Minél többször engedjük meg magunknak azt a luxust, hogy a képzelőerőnket trenírozzuk, annál inkább harmóniában leszünk magunkkal és a céljainkkal.

A TÄNKVÄRD kollekció, a kötetlen élet hangulatát ötvözi a lágy nyári szellő könnyedségével a hálószobában és a fürdőben. Mivel a kék az egyik kedvenc színem, illetve a különböző textil lakberendezési kiegészítők gyakori résztvevői a bevásárlókosaramnak, így nálam nyert ügye van. Habár a kollekciót nem strandra vagy nyaralásra tervezték, de a természetes anyagokból és rostokból készült darabok, és egyszerű, letisztult szín és mintavilág láttán a pihenés könnyed, laza hangulata juthat a vásárlók eszébe. Nekem egyértelműen valami jófajta görögországi vízparti kikapcsolódás képe jelenik meg, bármelyik kiegészítőről készített fotót nézem.

A Kommunista kiskirályok című könyv olvasása közben végig déjà vu érzésem volt. Mintha a történelem újra és újra ismételné önmagát, mintha nem lenne kiút az ördögi körből. A kérdés csak az, hogy miért hagyjuk, hogy így legyen?

Legutóbb Dinara Kasko ukrán cukrászmester hihetetlenül gyönyörű és felfoghatatlan aprólékossággal kidolgozott művészi süticsodáiért rajongtam ennyire, bár azok ehetőek, már amennyiben van szívünk beleharapni az elképesztő formájú finomságokba.

Régóta vártam olyan könyvre, könyvekre, albumokra, amelyek a Marvel univerzummal, annak szereplőivel foglalkoznak, és nem képregényekre gondolok, hanem az egyes karakterek kialakulását, élettörténetét részletesen bemutató kiadványokra, és ebben az évben végre megtörik a jég, Pap Zoltán, a Marvel könyvek felelős szerkesztője szerint most jött el az idő idehaza, hogy elárasszanak minket jobbnál jobb könyvekkel.

Úgy döntöttem, hogy a húsvétot Cormoran Strike és Robin Ellacott, valamint legújabb ügyük társaságában töltöm, és egyáltalán nem bántam meg! Robert Galbraith, vagyis ismertebb nevén J.K. Rowling most sem hazudtolta meg önmagát, és egy vérbeli, izgalmas és szövevényes nyomozós történetet írt, amely méltó folytatása az eddigi három regénynek.

A "Rust Harvest" egy kísérleti anyagprojektből kifejlődött bútorkollekció, amely a japán Studio Yumakano jóvoltából látott napvilágot. Yuma Kano, a tervező, a munkafolyamat során a fémlemezeket különböző természeti hatásoknak teszik ki, a kialakuló mintákat pedig akrilgyantával tartósítja.

Ismét itt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Az idei, immár 26. alkalommal megrendezésre kerülő fesztiválon 24 ország képviselteti magát, a három és fél nap alatt közel 850 vendég – művészek, írók, tudósok – részvételével. 145 kiállító várja a közönséget színes könyvkínálattal, valamint író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, felolvasásokkal, koncertekkel és kiállításokkal – összesen csaknem 400 eseménnyel – 2019. április 25–28. között a Millenárison.

Valamikor a húszas éveim elején kezdtem egyre stresszesebb lenni, javarészt a megfelelési kényszer hatására, illetve amiatt is, hogy egyre kevésbé tudtam rendet tenni a kisebb-nagyobb füllentéseim vagy hazugságaim között. Egyre inkább a szorongás vette át a hatalmat rajtam, amelyből egyenes út vezetett a depressziós hullámvölgyekig.

Wesley Fleming művész már több mint 15 éve foglalkozik az üvegszobrászattal, a világ pedig lenyűgöző, aprólékosan kidolgozott, életnagyságú és anatómiailag pontos rovarszobraira figyelt fel az elmúlt időszakban.

A méhek fogyása aggasztó méreteket ölt, ezt a tényt egyre többen hangoztatják, de sajnos még mindig nem érdekli különösebben az embereket ez a probléma, pedig a képlet nagyon egyszerű, ha méhek kihalnak, nem csak a mézről, hanem kedvenc élelmiszereink, ételeink sokaságáról kell lemondanunk, és ez még csak a jéghegy csúcsa.

Abban a pillanatában, hogy elérhetővé vált Androidra az Instagram, azonnal regisztráltam. Az elmúlt években telefonok jöttek-mentek, iOS-re váltottam, de azóta is töretlenül használom, és bár megbuherálták a hírfolyamot, egyre több reklám van, egyelőre még mindig a kedvenc applikációmról van szó, amelyet kiemelten használok, és sokakkal ellentétben arra is időt áldozok, hogy lájkoljam a követett emberek fotóit.

Joshua Werber amerikai dizájner azért indította el az eredetileg heti rendszerességgel jelentkező #FloralTeteATete című projektet, hogy motiválja magát az alkotásra akkor is, ha éppen nincsen semmilyen konkrét inspiráció. Az ötlet lényege nem az, hogy a fejére teszi a virágszobrokat, hanem ez utóbbi gyönyörűségek létrejötte, bár a kettő már elválaszthatatlan egymástól; és itt nyilván nem a fej/virág viszonylatban gondolom a dolgot.

Nem vagyok az a fajta, aki váltogatja a cuccait, sokkal inkább olyan típus, aki hosszú évekig, évtizedekig is használ egy-egy tárgyat, persze ha az a tárgy bírja addig a gyűrődést. Így történt az ággyal is, amit még a 2000-es évek elején szereztünk be a családdal és legalább 16-17 évig ki is szolgálta az igényeinket. Azonban elmondhatatlanul sokat segített az alvásom minőségén, amikor a régi ágyamat új matracra cseréltem.

Minél többet tanulok, annál inkább látom, hogy mennyit nem tudok, de szerencsére ez sosem veszi el a kedvemet önmagam fejlesztésétől. Sőt, az újévi fogadalmaim között mindig szerepel, hogy tovább fejlesztem a tudásomat a számomra kiemelten fontos témákban. Eléggé sok van, így lassan haladok, de legalább elmondhatom magamról magamnak, hogy haladok a kijelölt úton a céljaim megvalósításában.

Amióta az eszemet tudom, az élet nagy kérdésein jár a fejem. Ki vagyok én, mi az élet értelme, mit rejteget az univerzum, vannak-e rajtunk kívül más élőlények is a világegyetemben, létezik időutazás? Csak néhány a sok közül, amelyek rendszeresen felbukkannak a gondolataimban, és amely kérdéseket csak tovább tüzelik és sokszorozzák a tudományos fantasztikus dokumentumfilmek, mozifilmek és könyvek. Úgy érzem, minél többet tudok, annál kisebb a tudásom és annál nagyobb a tudásszomjam.

Most már igazán belátható közelségben van a nyár, egyre többször jutnak eszembe a végeláthatatlan fürdőzések a Balatonban, fetrengések az árnyékban valami jó könyvvel, és persze a kellemes nyáresti grillezések a barátokkal. Bennetek is felidézendő ez utóbbi hangulatot, ma Mr. Useful remek kis ötletét hoztam, amelynek segítségével bárki pillanatok alatt elkészítheti a maga kis BBQ sütőjét.

Sokan úgy döntenek, hogy kellenek a keretek, és azok, aki számára nem kellenek a keretek, szenvednek attól, hogy a korlátokra vágyó csoport rákényszeríti a szabadság szerelmeseire a bilincseket. Számomra döbbenetes, hogy a jelenünkben megélhető szabadságot, amiért milliók adták a vérüket és az életüket az elmúlt évszázadokban, nem tudjuk igazán értékelni, nem tudjuk kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, fejleszteni és megvalósítani önmagunkat, és ezt továbbadni a további generációknak.

Télen születtem, így az őszi/téli időjárás az, amelyben igazán jól érzem magamat, számomra meglepő módon azonban idén év elején fárasztott a hűvös és szürke időjárás, mindennél jobban vágytam a napsütésre, a tavaszra a rügyező fákra, a virágillatra, a csipogó madarakra, a nyár közeledtének hangulatára.

Korábbi posztjaimban már többször rajongtam a DK (Dorling Kindersley) könyvekért, egyszerűségük, közérthetőségük, átláthatóságuk, lényegre törő téma feldolgozásaik miatt. Könyveik gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt jó szórakozást, kellemes kikapcsolódást és könnyed tanulást biztosítanak, úgyhogy kitüntetett figyelemmel kísérem a hazai megjelenéseket. Tavaly decemberben ráadásul egy olyan album jelent meg a Libri Kiadó jóvoltából, amely kifejezetten illeszkedik a blog tematikájába, hiszen a művészi rajzolással foglalkozik.

Claudia Fontes Argentínában született és nevelkedett, korábban Hollandiában, jelenleg Nagy-Britanniában élő és alkotó művész a "Foreigners" című sorozatában arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen érzés idegennek lenni egy új környezetben?

Az elmúlt hónapokban megélt kimerültség és kiégés miatt csak most jutottam el arra a pontra, hogy Bánkuti Dani, a többszörös arany-és platinalemezes producer és zenei marketing specialista Telt ház önerőből című könyvét ajánljam számotokra, amely létrejöttében nekem is volt szerencsém közreműködni egy kicsit.

Tavaly október elején nagy lépést tettünk a blog társszerkesztőjével, Antal "BAANTAL" Balázs dizájnerrel közösen, hiszen hosszú hónapok munkájának eredményeként elindult a Manzárd Café online boltja a Redbubble nevű oldalon, ahol tehetséges magyar művészek, dizájnerek mintáival ellátott használati tárgyak közül válogathattok és vásárolhattok.

Nem lehet elégszer kiemelni az egészséges táplálkozás/egészséges életmód fontosságát, hiszen még mindig döbbenetesen sokan vannak azok, akik semmit sem törődnek ezzel a témával. Egy darabig én is közéjük tartoztam, aztán a testem és lelkem szépen, apránként benyújtogatta a maga kis számláit. Amikor kényszerből elindultam az egészségesebb úton, még nem láttam, hogy a szervezetem csak a legjobbat akarja a számomra, de mára már tudom, hogy az először szükségből, majd később örömből meghozott döntések csak a javamat szolgálták és szolgálják mind a mai napig.