A gyerekkori nyaralások és a legjobb kerti partik emlékei kötnek bennünket a nyaralókhoz, hétvégi házakhoz. Ezek az épületek sokszor évekig kívül-belül változatlanok maradnak, mivel az év egy részében nem látogatja őket senki. A régi bútorok egyhangúságát azonban könnyen megtörhetjük néhány stílusos kiegészítővel. Meisel Zsófia, a soroksári IKEA áruház lakberendezője segít megtalálni a hozzád és a nyaralód stílusához leginkább passzoló darabokat, amelyek beszerzése nem fogja kimeríteni a tartalékaidat!

Nehezen megfogalmazható, hogy mitől annyira mágikus és felejthetetlen China Miéville A város és a város között című könyve. Tulajdonképpen egy egyszerű és korábbról már ismerősnek tűnő nyomozós történetről van szó, viszont ez olyan környezetbe van ágyazva, ami sokáig nem hagyja nyugodni az olvasót, újabb és újabb kérdéseket felszakítva benne. Teljesen szürreális az egész, és ez az, amitől igazán maradandó lesz az élmény.

Şakir Gökçebağ török vizuális művész egyik kedvenc művészeti alapanyaga a használt cipő, ráadásul olyan, érdekes, szokatlan és elgondolkodtató formában hasznosítja újra, hogy képtelenség nem elmerülni a lehetséges mondanivalók sokaságában.

Miért a bezárkózás, az előítéletesség és a rettegés uralkodik a világban?! És ha már félünk, akkor miért nem próbáljuk meg megérteni és megismerni a félelmünket, és ennek segítségével feldolgozni és elengedni azt? Mindenképpen szükséges, hogy egy másik emberre vetítsük ki a frusztrációnkat, amelynek feloldását csak és kizárólag abban látjuk, hogy a másikat távol tartjuk vagy akár kiirtjuk? Ha a másik nem létezne, a probléma sem létezne?

A politika, a társadalmi, szociológiai, oktatási kérdések és ezek boncolgatása, elemzése minden oldalról, érdekes, élvezetes és izgalmas is lehet, csupán olyan emberekkel kell ezekről a témákról beszélni, aki képesek hidat képezni a különböző generációkkal, értenek a nyelvükön, és olyan formában fogalmazzák meg a fontos dolgokat, amellyel képesek azonosulni.

A "We Make Carpets" egy holland kreatív művészeti trió, melyet Bob Waardenburg vizuális művész és két designer, Stijn Van der Vleuten és Marcia Nolte alapított. Mint ahogy a nevük is elárulja, leginkább szőnyegeket készítenek, de nem akármiből építik fel őket! Vagyis a szó szoros értelmében mégis...

Gőgösek vagyunk és azt hisszük, hogy nincsen szükségünk a természet közelségére. Betondzsungeleket építünk, elvéve a nővények és a különböző kisebb-nagyobb élőlények életterét, nem foglalkozva azzal, hogy élnek vagy halnak, és meg vagyunk győződve, hogy helyesen cselekszünk a saját érdekünkben, pedig hosszútávon a természettől való elszakítottságunk negatívan befolyásolja a mentális egészségünket, amire egyre több tudományos értekezés világít rá.

A legnehezebb pillanatokban, amikor már nem tudok mit kezdeni a szorongással, olyan könyveket olvasok, amelyek kizárólag azzal foglalkoznak, hogy felemeljék az olvasójukat a földről. Amelyek alapgondolata, hogy az ember alapvetően jó, nem szenvedésre született, egyedüli feladata a boldogság keresése, megtalálása és megélése, és az ebből fakadó harmónia megosztása a szűkebb és/vagy tágabb környezetével.

iAN Yen tajvani tervező egyedülálló teáskészlete a modern öntöttvas design egyik különleges és egyedi megnyilvánulása. Gyakran tapasztaljuk, hogy az ehhez hasonló szokatlan, minimalista formavilág sajnos sokakban csak a mosogatás szakértőit ébreszti fel, akik azonnal kétségbeesnek a kitisztíthatatlannak tűnő rések láttán, pedig, mint ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, a kivételes forma leginkább alkalmi használatra ösztönözné a tulajdonosát.

Az elmúlt időszak nehézségei sem tántorítottak el attól az elképzeléstől, hogy az álmodozás a legjobb és leghasznosabb dolgok közé tartozik az életben, sőt. Segít kiszakadni a gyakran rideg valóságból, az egysíkú, dolgos és szürke hétköznapokból, reményt ad, ellazít, feltölt és felemel. Minél többször engedjük meg magunknak azt a luxust, hogy a képzelőerőnket trenírozzuk, annál inkább harmóniában leszünk magunkkal és a céljainkkal.

A TÄNKVÄRD kollekció, a kötetlen élet hangulatát ötvözi a lágy nyári szellő könnyedségével a hálószobában és a fürdőben. Mivel a kék az egyik kedvenc színem, illetve a különböző textil lakberendezési kiegészítők gyakori résztvevői a bevásárlókosaramnak, így nálam nyert ügye van. Habár a kollekciót nem strandra vagy nyaralásra tervezték, de a természetes anyagokból és rostokból készült darabok, és egyszerű, letisztult szín és mintavilág láttán a pihenés könnyed, laza hangulata juthat a vásárlók eszébe. Nekem egyértelműen valami jófajta görögországi vízparti kikapcsolódás képe jelenik meg, bármelyik kiegészítőről készített fotót nézem.

A Kommunista kiskirályok című könyv olvasása közben végig déjà vu érzésem volt. Mintha a történelem újra és újra ismételné önmagát, mintha nem lenne kiút az ördögi körből. A kérdés csak az, hogy miért hagyjuk, hogy így legyen?

Legutóbb Dinara Kasko ukrán cukrászmester hihetetlenül gyönyörű és felfoghatatlan aprólékossággal kidolgozott művészi süticsodáiért rajongtam ennyire, bár azok ehetőek, már amennyiben van szívünk beleharapni az elképesztő formájú finomságokba.

Régóta vártam olyan könyvre, könyvekre, albumokra, amelyek a Marvel univerzummal, annak szereplőivel foglalkoznak, és nem képregényekre gondolok, hanem az egyes karakterek kialakulását, élettörténetét részletesen bemutató kiadványokra, és ebben az évben végre megtörik a jég, Pap Zoltán, a Marvel könyvek felelős szerkesztője szerint most jött el az idő idehaza, hogy elárasszanak minket jobbnál jobb könyvekkel.

Úgy döntöttem, hogy a húsvétot Cormoran Strike és Robin Ellacott, valamint legújabb ügyük társaságában töltöm, és egyáltalán nem bántam meg! Robert Galbraith, vagyis ismertebb nevén J.K. Rowling most sem hazudtolta meg önmagát, és egy vérbeli, izgalmas és szövevényes nyomozós történetet írt, amely méltó folytatása az eddigi három regénynek.

A "Rust Harvest" egy kísérleti anyagprojektből kifejlődött bútorkollekció, amely a japán Studio Yumakano jóvoltából látott napvilágot. Yuma Kano, a tervező, a munkafolyamat során a fémlemezeket különböző természeti hatásoknak teszik ki, a kialakuló mintákat pedig akrilgyantával tartósítja.

Ismét itt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Az idei, immár 26. alkalommal megrendezésre kerülő fesztiválon 24 ország képviselteti magát, a három és fél nap alatt közel 850 vendég – művészek, írók, tudósok – részvételével. 145 kiállító várja a közönséget színes könyvkínálattal, valamint író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, felolvasásokkal, koncertekkel és kiállításokkal – összesen csaknem 400 eseménnyel – 2019. április 25–28. között a Millenárison.

Valamikor a húszas éveim elején kezdtem egyre stresszesebb lenni, javarészt a megfelelési kényszer hatására, illetve amiatt is, hogy egyre kevésbé tudtam rendet tenni a kisebb-nagyobb füllentéseim vagy hazugságaim között. Egyre inkább a szorongás vette át a hatalmat rajtam, amelyből egyenes út vezetett a depressziós hullámvölgyekig.

Wesley Fleming művész már több mint 15 éve foglalkozik az üvegszobrászattal, a világ pedig lenyűgöző, aprólékosan kidolgozott, életnagyságú és anatómiailag pontos rovarszobraira figyelt fel az elmúlt időszakban.

A méhek fogyása aggasztó méreteket ölt, ezt a tényt egyre többen hangoztatják, de sajnos még mindig nem érdekli különösebben az embereket ez a probléma, pedig a képlet nagyon egyszerű, ha méhek kihalnak, nem csak a mézről, hanem kedvenc élelmiszereink, ételeink sokaságáról kell lemondanunk, és ez még csak a jéghegy csúcsa.

Abban a pillanatában, hogy elérhetővé vált Androidra az Instagram, azonnal regisztráltam. Az elmúlt években telefonok jöttek-mentek, iOS-re váltottam, de azóta is töretlenül használom, és bár megbuherálták a hírfolyamot, egyre több reklám van, egyelőre még mindig a kedvenc applikációmról van szó, amelyet kiemelten használok, és sokakkal ellentétben arra is időt áldozok, hogy lájkoljam a követett emberek fotóit.

Joshua Werber amerikai dizájner azért indította el az eredetileg heti rendszerességgel jelentkező #FloralTeteATete című projektet, hogy motiválja magát az alkotásra akkor is, ha éppen nincsen semmilyen konkrét inspiráció. Az ötlet lényege nem az, hogy a fejére teszi a virágszobrokat, hanem ez utóbbi gyönyörűségek létrejötte, bár a kettő már elválaszthatatlan egymástól; és itt nyilván nem a fej/virág viszonylatban gondolom a dolgot.

Nem vagyok az a fajta, aki váltogatja a cuccait, sokkal inkább olyan típus, aki hosszú évekig, évtizedekig is használ egy-egy tárgyat, persze ha az a tárgy bírja addig a gyűrődést. Így történt az ággyal is, amit még a 2000-es évek elején szereztünk be a családdal és legalább 16-17 évig ki is szolgálta az igényeinket. Azonban elmondhatatlanul sokat segített az alvásom minőségén, amikor a régi ágyamat új matracra cseréltem.

Minél többet tanulok, annál inkább látom, hogy mennyit nem tudok, de szerencsére ez sosem veszi el a kedvemet önmagam fejlesztésétől. Sőt, az újévi fogadalmaim között mindig szerepel, hogy tovább fejlesztem a tudásomat a számomra kiemelten fontos témákban. Eléggé sok van, így lassan haladok, de legalább elmondhatom magamról magamnak, hogy haladok a kijelölt úton a céljaim megvalósításában.

Amióta az eszemet tudom, az élet nagy kérdésein jár a fejem. Ki vagyok én, mi az élet értelme, mit rejteget az univerzum, vannak-e rajtunk kívül más élőlények is a világegyetemben, létezik időutazás? Csak néhány a sok közül, amelyek rendszeresen felbukkannak a gondolataimban, és amely kérdéseket csak tovább tüzelik és sokszorozzák a tudományos fantasztikus dokumentumfilmek, mozifilmek és könyvek. Úgy érzem, minél többet tudok, annál kisebb a tudásom és annál nagyobb a tudásszomjam.