Abban a pillanatban, hogy befejeztem az első OCTOGON magazin lapozó megírását, szembe jött velem a hivatalos Facebookos oldalukra kitett hír, hogy már kapható az újságárusoknál a következő szám – egy kissé még szét vagyok csúszva az magamra találás bonyolult folyamatában. A helyzettel kapcsolatos pár percnyi nyűgösködés után azonban átbillent a mérleg nyelve, hiszen egy újabb kellemes, olvasgatással teli szombat délelőtt képe jelent meg a lelki szemeim előtt. Csak azért, hogy jó legyen nekem, meg is valósítottam ezt az álomképet.

A dél-franciaországi Aix-en-Provence-ben található, limitált kollekcióiról híres szörf-és gördeszka forgalmazó Boom-Art és az európai szörfóriás, az UWL összeállt egy különleges, természetesen csak néhány darabból álló sorozat elkészítésére. Híres festők alkotásai jelennek meg az együttműködésükben életre keltett deszkákon, én pedig imádom az ötletet, hogy ezen a felületen is a művészetet népszerűsítik.

A szürreális, szokatlan művészeti alkotások, design tárgyak, épületek általában megtalálják a szívemhez vezető utat. Sokat gondolkodtam már azon, hogy milyen hozzávalókat kell ötvöznie az alkotóknak ahhoz, hogy megszerettessék velem az átlagostól különböző mértékben, de mindenképpen eltérő műveiket, ám egyelőre még nem jöttem rá a megoldásra.

Bár úgy tűnhet, de a most következő képeken egyetlen egy valódi élőlény sem szerepel, minden „csupán” festményillúzió. Azok, akik rendszeres olvasói a Manzárdnak, ehhez hasonlóval már többször találkozhattak nálunk, úgyhogy nekik nem lesz újdonság, ha azt mondom, hogy hiperrealisztikus, háromdimenziós festményekről van szó.

Tavaly nyáron jelent meg a blogon a bejegyzés Anna Mo ukrán designerről és különleges, szuper vastag fonalból készített divat-és lakberkiegészítőiről, de a többször is ránk támadó hőség ellenére mégis szerettétek a minden bizonnyal elképesztően meleg és pihe-puha ruhadarabokat és lakásdíszeket.

A cím nem pontosan fedi a valóságot, mert nem maguk a fotóművészek, hanem az alkotásaik költöztek be az IKEA-ba idén tavasszal. Tavaly írtunk először lelkesedve a lakberendezési áruházlánc kezdeményezéséről, amelyben különböző tematikában minden évben művészeket támogat a megjelenéssel.

James Doran-Webb brit szobrász a környezetvédelem irányába tanúsított példaértékű elkötelezettséggel éli az életét és készíti lenyűgöző aprólékossággal kidolgozott alkotásait. A mozdulatba fagyasztott állatok, fantázialények mindegyike uszadékából készül, de nem csak ez az egyedüli érdekes és értékes momentum a művész életében.

Ameddig lehetett kapni idehaza, minden példányát megvettem a magyar Elle Dekor magazinnak, sőt azóta is féltve őrzöm a példányokat. Persze sok remek lakberendezéssel és belsőépítészettel foglalkozó magazinnal lehet találkozni az újságosnál, nekem mégis ez volt a kedvencem a fiatalos megközelítés, változatos stílus és a sokszínű témafelhozatal miatt.

Az elmúlt hónapok folyamatos változásai mellett szépen lassan megtanulok örülni minden apróságnak, például annak is, ha valami állandó vagy legalábbis most annak mutatkozik. Ilyen a minden évben megrendezésre kerülő tavaszi IKEA bemutató/sajtótájékoztató is, amely egyfajta indítójaként funkcionált a jó időnek, még akkor is, ha magán az eseményen eddig még egyik alkalommal sem igazán volt tavaszias hangulata az időjárásnak.

Megrögzött akciófigura-gyűjtögető vagyok, tavaly például abba a kategóriába tartoztam, akiket magával rántott a Star Wars hype, úgyhogy nagyjából minden szereplő itt díszeleg már a polcomon a különböző szuperhősök, mese és/vagy animációs film szereplők mellett. A japán Good Smile Company kezdeményezése pedig elgondolkodtatott, mert a The Table Museum című sorozatukban híres művészeti alkotásokat "akciófigurásítottak".

Abba a kategóriába tartozom, aki nagyon nehezen tud kilépni a mókuskerékből, a napi feladatok megoldásával képes vagyok még akkor is foglalkozni, amikor rajtam kívül már mindenki más alszik. Ha szabadidőről, szabadságról van szó kifejezetten sokat kell dolgoznom azon (is), hogy a kikapcsolódás valóban a semmittevésről szóljon. Egyik trükk, ami egy jó átlagemberhez méltóan mindig beválik, hogy a kedvenc elfoglaltságaim valamelyikére fókuszálok, és amikor sikerül belecsúszni az adott témába, úgy illannak el az órák, hogy észre sem veszem.

Ahogy a magyART blogon pár nappal ezelőtt már megírtuk, a Download Design, amelyben magyar designerek bútorterveit töltheted le ingyen a weboldalról, 2016-ban új kollekcióval jelentkezik, amelynek darabjai ezúttal a gyerekekre, gyerekszobára fókuszálnak. A mai posztban a bútorok leírását és nem csak terveket, hanem a kész lakberendezési kiegészítőkről lőtt fotókat találjátok.

A blog rendszeres olvasói tudják, hogy kifejezetten jó kapcsolatot ápolunk a Dorko nevű fiatal hazai ruhamárkával, mert hozzánk hasonlóan elkötelezetten támogatják a magyar művészeket és designereket. Az online megjelenés mellett, támogatásukkal kiállítások létrejötte válik könnyebbé, valamint kínálatuk rendszeres időközönként hazai tehetségek által tervezett kollekciókkal bővül.

Talán sokan emlékeztek még arra, hogy pár hónappal ezelőtt az HBO felkért minket az Aranyélet című sorozatuk kiadós elemzésére a lakberendezés és a design szemszögéből. A kérésnek eleget tettünk, sőt a tavalyi év legizgalmasabb projektjévé nőtte ki magát ez a feladat, amelyet végül két bejegyzésben jelentettünk meg a Manzárd Cafén. Az együttműködés olyan jól sikerül, hogy újra felkértek minket egy hasonló vizsgálódásra.

2016. február 13- án este elment az én drága legjobb barátom, testvérem, munkatársam. Laci, vagy ahogy a blogon ismeritek, Mocca 51 évet élt. Hálásan köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt hetekben vele volt, energiát küldött vagy csak gondolt rá. Biztos, hogy érezte!

Nagyon érdekes élmény, ahogy a legnagyobb és legfárasztóbb közhelyek egy krízishelyzetben végül megengedik, hogy alámerüljünk a mélységeikbe. "Csak a szeretet számít!" ; "Csak egészség legyen!" ; "Hallgass a szívedre!" ; "Élj a mának!" ...sokszor hallott jó tanácsok, amelyeknek hangoztatóit egyre gyakrabban röhögik ki az emberek, azonban ezek olyan gondolatok, amelyek hirtelen értelmet nyernek, ha baj van.

Biztos sokan emlékeztek még az elmúlt évek legviccesebb és ráadásul jótékony célból készített naptárára, amelyben vállalkozókedvű New York-i taxisok mutatják meg bájaikat. Szerencsére akkora a sikere a kezdeményezésnek, hogy immár harmadik alkalommal is röhöghetünk a jófej taxisokon. Itt a 2016-os naptár!

Ha szeretsz síelni és amiatt sincsenek rossz érzéseid, ha jó hosszan megbámulnak az emberek, de nem feltétlenül a technikád, hanem az öltözéked miatt, akkor figyelmedbe ajánlom Teya Salat orosz tetkómodell símaszk-kollekcióját.

Az Eredet című Christopher Nolan film egyik legemlékezetesebb jelenete számomra, amikor Ariadne, az álomvilág megtervezéséért felelős fiatal és tehetséges építész még éppen csak tanulgatja a képességeit és egymásra hajlítja a városképet. Stelios Mousarris ciprusi székhelyű designernek is ez a momentum tetszett a legjobban a különleges filmben, úgyhogy elkészítette a saját változatát egy hihetetlenül látványos bútordarab képében.

Mariya Suzuki illusztrátor diákként rengeteg időt töltött a barátaival a kaliforniai főiskolájuk közelében található különböző kávézókban. Nem egy művészről szólna az év első, új témát bemutató bejegyzése, ha nem úgy folytatnám a posztot, hogy a fiatal tehetség végtelenül unalmasnak találta a fehér papírpoharakat, amelyekben a kávét felszolgálták nekik…

Tavaly a magyar designerek, művészek is elhalmoztak minket jobbnál jobb tárgyakkal, alkotásokkal, innovatív projektekkel. A mai napon a magyART blogunkon megjelenő kedvenceinket mutatjuk meg nektek, mert szerintünk róluk mindenkinek tudnia kell.

Az életmód rovatunkban tavaly is olyan, művészethez, designhoz vagy nagy általánosságban a kreativitáshoz köthető projekteket mutattunk meg nektek, ahol nem feltétlenül az adott alkotás vagy tárgy a fontos, hanem kitalálójuk, készítőjük hozzáállása az élethez, hétköznapokhoz. 2015-ben többek közt a szegénység/gazdagság témakörét körbejáró fotósorozatra, a gyereknevelés nehézségeit vicces formában feldolgozó projektre, az Aranyélet című sorozat rohadó házára vagy éppen a Szakállasember szakállak iránti elkötelezettségére csodálkoztunk rá.

A művészek, designerek nem csak az interneten, galériákban, múzeumokban varázsolták el az embereket, hanem szerencsére a köztereken megvalósított alkotásaikkal is. Olyan emlékezetes projekteket elevenítünk fel a mai napon, mint például Felice Varini egyetlen pontban összeálló gigantikus festményei, Eron falról lerepülő madarait vagy például Hua Tunan ösztönből festett, életerős alkotásai.

Tavaly a környezetvédelem témakörét illetően sem volt okunk panaszra, számtalan példaértékű koncepcióval, megvalósult kezdeményezéssel találkoztunk. A folytatásban többek között szoborként újrahasznosított dísztárcsákkal, kulcsokkal, fakéreggel, hulladékkal, valamint virágmagokat tartalmazó kávéspohárral és más környezetbarát nyalánksággal találkozhattok.

Visszatekintő posztsorozatunk második napján a design témakörében írt bejegyzéseink közül hoztuk el nektek a kedvenceinket. Tavaly elhalmoztak minket a designerek, úgyhogy nehéz volt a választás. Olyan figyelemre méltó, érdekes, vicces vagy éppen innovatív, példaértékű alkotásokat találtok a folytatásban, mint például az egyetlen A4-es lapból készített lámpa, az illatokkal ébresztő óra vagy éppen a növénnyel együtt növő kaspó.