Annamária és István alig egy éve, a tavalyi év folyamán vágtak bele kétszemélyes családi vállalkozásukba. Kézzel varrt, vidám színekben pompázó kézműves termékeikből árad az életigenlő bohócság! Legyen az egy zöld baglyos, egy sárga katicás, vagy egy kék repcsis, az egyedi vászonborítással ellátott naplócskákat a - lejjebb kiderül majd - mögéjük tett jó ötlet teszi mássá, és emeli más, hasonló termékek fölé, jó magasan…!
A fenti fotót Tibi tegnap dobta be fb. falunkon a közösbe, gondoltam érdekes lehet közelebbről is szemügyre venni: itt is van, némi további, reményeim szerint mindenki számára érdekes háttérinfóval kiegészítve...
Joana Vasconcelos, párizsi születésű, Lisszabonban élő művész hétköznapi tárgyakból készíti alkotásait, legnagyobb sikert elérő műve például konyhai kiegészítőkből épül fel. Az óriási, magassarkú cipőket formázó szobrait nem túl fantáziadúsan csak Shoes-nak nevezte el, és különböző méretű, rozsdamentes acél edények, lábasok és fedők felhasználásával alakította ki őket. Ebédre hoztuk őket.
A szélfútta sarjadó levelek hangja mellett egy különleges csilingelésorgiának lehettek fültanúi a hollandiai Zwolléban található Anningahof szoborpark/galéria látogatói idén egész nyáron, pontosabban májustól októberig. Ronald van der Meijs holland művész ugyanis öt másik alkotásával együtt egy olyan installációt is kiállított, amelyben az erős légmozgás által megszólaló bringacsengőknek jutott a főszerep.
Egyébként az ész megáll, hogy Karácsonyig ismét huszonkettőt kell már csak aludnunk! Nem tudom, ki hogy van vele, lehet korfüggő is a dolog, de számomra az idő már az érzékelhetetlen tartomány részét képezi. Miközben orromban itt érzem még a tavalyi karifa illatát, három hét és benne lesz az ide is. A hátunk mögötti év meg érthetetlenül csusszant át a két élmény közötti időrésen…
Ahogy múltkor ígértem, ebben a farkasordító hidegben ma elhozom nektek Tenerifét. Azt hiszem, jól fog esni egy kis napsütés! Nem igaz?!
Diego Beyró festményeiről Amélie Poulain és az ő gondolatmenete jutott eszembe: vajon hány embernek lehet orgazmusa éppen ebben a pillanatban? Ha jól számoltam, a fiatal argentin művész sorozatában 13 ember orgazmusát láthatjuk a görgetési gyorsaságtól függően nagyjából egyszerre, mint a filmben a snitteket.
Tettem egy kísérletet, csak úgy, kíváncsiságból! Gúglimepen lekértem közvetlen környezetem - tenyeremnél is jobban ismerem -, Esztergom térképét. Műholdból közelítés már ismerős madártávlatig, fix pont régikisbolttal együtt tesztkép ki, majd fotóseppbe fölényes bekanyarítás, végül, egéren keresztül valami cerkaféle a kézbe…
Észak-London Kennington városrészében [SE11], a Renfrew Road-on áll egy 150 éves velencei gótikus stílusban épült víztorony, melyet két új tulajdonosa, Leigh Osborne és Graham Voce egy minden igényt kielégítő modern élettérré alakított át. A megható bátorsággal megáldott urak kemény fába vágták a fejszéjüket.
Voldemars Dudums lett konceptuális művész és kreatív igazgató meghatóan hülye és értelmetlen, de rendkívül vicces ötlettel állt elő. Egy régi, használt számítógép billentyűzet gombjai helyére szalonnakockákat helyezett, majd kirakta a madaraknak, csipegetésre.
A karácsony közeledtével valahogy mindig előkerül a gyermeki énem, nyitottabb vagyok a színekre, fényekre, illatokra, ízekre, a felfedezésre, a játékokra, az ultraszirupos családi-és mesefilmekre. Talán ezért keltette fel a figyelmem pont most az a magyART-os mappában várakozó levél, amelyet Egri Mónika illusztrátor küldött a számunkra. Művei tobzódnak a kedvességben, bájosak, szívhez szólóak és nem utolsósorban szépségesek, úgyhogy a mai magyART-ot ennek a mesevilágnak szentelem.
A Sony azon kevesek közé tartozik idehaza, akik odafigyelnek a bloggerekre, és mivel szeretnek minket, mi is szeretjük őket! A Manzárd Café rendszeres olvasói már tudják, hogy környezetvédelem kiemelten fontos szerephez jut a blog életében, így a nem is olyan régen postaládánkban landoló sajtóanyag külön felkeltette az érdeklődésünket. Nagy pacsi a cégnek, hogy egy ilyen illusztris társaságban a 8. helyet szerezték meg a Greenpeace elektronikai cégek környezettudatosságát vizsgáló felmérésén.
Sokáig nézegettem „hibák” után kutatva, hátha felfedezek valami apróságot, ami egyértelművé teszi, hogy a lányról készült portré nem fotó, de egy idő után feladtam. Még az is erőltetett belemagyarázás, hogy a lány arcán lecsorgó víz jelezheti, hogy egy brutálisan tökéletes szemfényvesztés áldozatai vagyunk, és fénykép helyett egy fotorealisztikus rajzot nézegetünk, pedig így van!
Az Ukrajna délkeleti részén található Zaporizzsjai régió egyik kis falujában, Akimovkában nem hétköznapi látványban van része az arra tévedőknek. Egy furcsa házaspár ugyanis az elmúlt 10 évét azzal töltötte, hogy felépítse saját, külön bejáratú kastélyát. Mivel az otthonuk is olyan, mintha egy meséből szabadult volna a valóságba, ráadásul a tulajdonosok is hasonlítanak az ultranépszerű animációs karakterekre, a helyiek jól elnevezték őket Shreknek és Fionának.
Az osztrák Cie Willi Dorner egészen meghökkentő módját választotta, hogy rámutasson a városi építészet funkcionálisan hiányos szerkezeteire. A > Bodies in Urban Spaces < címet viselő installációja, egy irritálónak szánt ideiglenes beavatkozás a diverzifikált, mindannyiunkat körülvevő környezetbe, sokkolóan szemléltetve komfortzónáink ijesztő szűkösségét…
Egyes borászok számára a boroscímke még ma is csupán szükséges rossz, a szőlőművelés és borkészítés járulékos nyűge, egy darab papír, amelyen a törvényeknek megfelelően fel kell tüntetni bizonyos információkat. Mára azonban a legtöbb borász rájött, a jó bor önmagában már kevés! Kell hozzá egy legalább annyira jó cégér is!
Vasalni utálatos dolog, számomra legalábbis. A Philips ennek ellenkezőjét szeretné bebizonyítani, szerintük ez a házimunka inkább művészet, és nyilván a termékeik felhasználásával válik igazán azzá. Készíttettek is egy reklámfilmet a DDB Russia-val, akik egy rendkívül ügyes művészt kértek fel a szereplésre és a fenti kijelentés bizonyítására.
...a neve annak az otthoni bringatároló családnak, mely rétegelt lemezből, valamint diófából készül. A Daniel Ballou dizájner által jegyzett darabok két verziója fali, illetve padló állványként is rendelhető, és elnevezéséhez híven, valóban különlegesen szép...
Az amszterdami székhelyű művészeti igazgató, kurátor és illusztrátor Tara Douganst nyugodt szívvel nevezhetjük a legismertebb divatházak első számú udvari rajzmesterének is, hiszen a legfontosabb, nagy divatbemutatók állandó arcának számít. Legutóbb a 2013-as tavaszi kollekcióikat bemutató Amsterdam Fashion Show, Paris Mens Fashion, valamint a London Mens Fashion Week kifutói mellett szorgoskodott, ahol többek között…
A chicagói székhelyű kerékpáralkatrészeket forgalmazó cég, a Sram, időről időre lehetőséget nyújt a művészeknek, hogy megmutassák, mire képesek, milyen kreatívak, ha egy doboznyi bringaalkatrészt raknak eléjük. Ebben az évben több mint 80 művész vett részt a „pART PROJECT”-ben, amelyben fejenként 100 darab alkotóelemből kellett figuratív-és nonfiguratív szobrokat, absztrakt kollázsokat készíteni a saját ízlésük szerint.
Bruce Munro brit művész egy kiadós szereplés, a nagy sikerű és rengeteg nézőt csalogató Fényerdő után sem pihen. Legújabb installációival, rögtön kettővel is, ráadásul egy helyen, a már jól bevált receptet alkalmazza. Rengeteg újrahasznosított cédével, plusz egy Holdnak nevezett fénylő gömbbel próbál hatni a kíváncsiskodókra a karácsonyi szezonban a Rothschild család tulajdonában álló kastély parkjában.
Ha a családban van, aminek egy a jövőre is gondoló szülő örülni tud, az az aprótalpúnak való gúnya örökölhetősége mellett még – megerősítést kérünk – az egyszerre több funkcióval is bíró bababútor. Amikor aztán a dizájn és a gyakorlatiasság ötvöződik a látszólag egy darabban, szuper helyet biztosítva a közös családi kakaózásoknak, meg még pingpongozni is lehet rajta Apuval, azt mi nemes egyszerűséggel, egy szóban úgy minősítenénk: Csudajóóóó…!
Sokakkal ellentétben, ha valami véletlen folytán, bárhol a közelébe kerülök egy szellemtelen - szubjektív, tudom! - szemrágóművészeti alkotásnak, valami körülöttem visszafordíthatatlanul átalakul a levegőben! A folyamat neve > meghatóan szellentés illatúvá aromalizálódás < ami, így visszaolvasva, nem túlzóan pregnáns, de nem is gyengén penetráns!
Láttunk már olyat a világtörténelemben, hogy valaki óraalkatrészekből készít ékszereket, úgyhogy Justin Gershenson-Gates chicagói ékszerész tulajdonképpen nem csinált semmi újdonságot. Egészen addig, amíg idén nyáron bele nem unt egy kicsit az átlagosságba és el nem kezdett új területek felé kacsintgatni.
