Szép és tisztelendő a hagyomány, de én mindenben szeretem az átlagostól kisebb-nagyobb mértékben eltérő, egyedi dolgokat, nem csak azért, mert ezek ragadják meg a figyelmünket, hanem azért is, mert ezek formálják igazán a valóságról alkotott elképzeléseinket, előre visznek, inspirálnak, kiszélesítik és színesítik a látókörünket. Szerencsére a szakácskönyvek sem maradhatnak ki az újragondolásból, így egyre több olyan kiadvánnyal kényeztetnek minket a szerzők, ami egyedi formájával és tartalmával kimagaslik a tucatkiadványok közül.

Eddig már két kutyának is fontos szerep jutott az életemben, mindketten teljesen különálló világot képviseltek. Hosszú kihagyással gyerekként és fiatal felnőttként kerültek hozzám/a családba a kölykök. A németjuhász keverék után a Staffordshire keverék nevelése egyáltalán nem ment könnyebben, sőt Joy (szemben a nevével) még nehezebb helyzetbe hozott mindenkit a makacsságával és önfejűségével, de legalább a jóvoltából sokat tanultunk a lazaságról a játékosság fontosságáról, és arról, hogy hogyan kell minden körülmények között kiállni saját magunkért.

Bár a szüleim a kérésemre többször is bepróbálkoztak a puzzle vásárlásával, valahogy mindig elvesztettem a türelmemet és érdeklődésemet néhány száz építőelem összeillesztése után. Amikor megláttam a Nervous System galaxist ábrázoló, alig több mint 100 darabból álló, viszont végtelenített formában tovább építhető puzzle-jét, azonnal éreztem, hogy megtaláltam a számomra tökéletes változatot és ezzel együtt az idei év első "Kell!" kategóriás designtárgyát is!

A tavalyi év egyik legsikeresebb témája (és személyes kedvencem) a blogon a Lyfe nevű lebegő kaspó volt, amely egyébként a sikeres Kickstarter kampánynak köszönhetően már előrendelhető. Várható volt, hogy a hatalmas érdeklődésen felbuzdulva a svéd tervező, Simon Morris nem áll meg és még bátrabban veti majd bele magát elképesztő ötleteinek megvalósításába. Itt van a legújabb őrület, az óra, amelynek mutatója a számlaptól teljesen függetlenül, mindenfajta kapcsolat nélkül a levegőben lebegve halad végig a szám nélküli lapon.

Bár a szex kitölti az életünket, a jó szex pedig testi és lelki egészségünk egyik alappillére, mégis szemérmesen kezeli a társadalom ezt a témát. A nyugalom megzavarására alkalmas kiéget, leégett, lemészárolta, megölte, meghalt, megkínozta, kihasználta, meglopta megnézhető és/vagy meghallgatható, addig a test, a meztelenség, a nemi szervek, a szex kitakarandó, büntetendő és tabu. Száraz Miklós György A bujaság története című könyvére is csak úgy akadtam rá, hogy a Helikon Kiadó honlapján böngészve a valahányadik oldalon szembe jött velem a borítókép és az ígéretes cím.

Az elmúlt egy évben a kíváncsiság és a keresés kínzó érzése uralkodik rajtam, minden érdekel, minden információra nyitott vagyok, ami azzal a kérdéskörrel foglalkozik, hogy mi az élet és mi értelme van? Sajnos minél többet foglalkozom vele, annál több kérdés születik bennem, de persze az információk feldolgozása, rendszerezése, elemezése és értelmezése közben azért formálódik is a magam válasza.

Faig Ahmed Bakuban született azerbajdzsáni szobrászművész a legnagyobb sikert újraértelmezett szőnyegeivel érte el, mi is rendszeresen visszatérünk hozzá, hogy átnézzük az elmúlt időszakban készített, szándékosan "hibássá" varázsolt lakberendezési kiegészítőket.

Kedvenc maláj művésznőnk, Ji Hong, közismertebb nevén Red végre újra egy olyan alkotást mutatott be a nagyközönségnek, amelyet szerintem mindenképpen látnotok kell nektek is. Nem csak azért, mert napjaink egyik legbefolyásosabb és méltán híres művésze, a sokoldalú építész, szobrász, fényképész, konceptuális alkotó, emberi jogi aktivista, blogger Ai Weiwei kapta a főszerepet az installációban, hanem azért is, mert ismét egy végtelenül összetett műről van szó.

Matt Haig-hez hasonlóan én is pontosan emlékszem arra a pillanatra, amikor minden megváltozott. Tavaly felébredtem egy augusztus elejei kellemesen langyos nyári éjszakán és azt éreztem a félálomban, hogy valami nem stimmel. Mintha rádobtak volna a fejemre egy paplant, amit a következő szavakból szőttek: „ mostantól semmi nem lesz olyan, mint régen volt”, és bár azóta megtanultam, hogy hogyan lehet kilesni a szavak közötti réseken, és kisebb-nagyobb sikerrel rendszeresen próbálom lecibálni, de azóta is a fejemen hordom ezt a paplant. Mindig álmos vagyok, mintha sosem tudnám magam igazán kipihenni, minden egy kicsit félelmetes, egy kicsit idegen, egy kicsit szokatlan.

Gyarmati László, a Manzárd Café blog társalapítója, testvérem és legjobb barátom egy évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el.

Csak 51 éves volt.

365 napja ugyanannyira hiányzik!

<3 <3 <3

Az első oldalak után azt hittem, hogy valami újabb, instant ezo-gondolatokat újrahasznosító könyv került a kezembe, de nem adtam fel az olvasást, olyannyira, hogy úgy döntöttem, inkább egyhuzamban átrágom magam rajta, egyrészt hogy mielőbb túl legyek rajta, másrészt hogy hátha számomra is tartogat valami ajándékot a Múzsa. Aztán, ahogy haladtam előre az oldalakon, Braskó Csaba végül nekem is adott egy apróságot: lelkes lettem a könyvétől.

Chiharu Shiota egy olyan helyszínt választott legújabb gigantikus installációjához, ahol nem csak a művészetek iránt élénken érdeklődő emberek találkozhatnak vele, hanem azok is, akik minden valószínűség szerint a lehető legritkábban néznek meg egy-egy kiállítást. A lenyűgöző, sejtelmes, légies alkotásnak a párizsi Le Bon Marché bevásárlóközpont ad otthont, merthogy ugye ki mondta, hogy ilyen helyeken nem lehet kulturálódni?!

Az IKEA harmadik éve kéri a gyerekek segítségét világszerte abban, hogy limitált puhajáték-kollekciót tervezzenek. A legutóbbi rajzversenyt tavaly év végén tartották, én pedig kíváncsian vártam a fejleményeket és a megvalósulásért kiáltó ötletek sokaságát. Összesen több mint 70 ezer pályázat érkezett a felhívásra, ez 18 ezer rajzzal több, mint a megelőző évben, úgyhogy meglehetősen nehéz volt a döntés, de nem csak a mennyiség, hanem a minőség miatt is.

Ross King olyan közel hozza hozzánk a művészettörténet különböző időszakait, kiemelkedő alkotásait, amennyire csak lehet. Képzeletbeli időgépével a pillanat tört része alatt repít el minket különböző századokba, ahol a lehető legaprólékosabban avat be minket a legkiemelkedőbb művészeti alkotások készítési folyamataiba.

Sokszor és sokfajta jópofa, szokatlan, egyedi, felkavaró, megbotránkoztató, de mindenképpen kiemelkedő alternatívát mutattunk már az újragondolt hétköznapi használati tárgyak világából a blog elmúlt 7 évében, Tim Kowalczyk konyhai kiegészítői pedig újabb különleges lehetőséggel gyarapítják a végtelen tárházát.

Úgy emlékszem, hogy a pozitív érzelmeim Beyoncé iránt a Bug-A-Boo-val kezdődtek, viszont a Bootylicious rántott igazán magával, ami szerintem azóta is az egyik legszexibb R&B dal. Persze a jó hang, a köré épített dalok semmit nem érnének, ha egy unalmas embert próbálnának velük megtámogatni. Azt hiszem, számomra az az igazán vonzó a Beyoncé jelenségben, hogy egy olyan személyre épül az egész brand, aki a művészetében maximálisan megéli és átadja nekünk a teljesség általa megtapasztalt szeletét.

Egyszerű, zseniális és kézenfekvő ötletet valósított meg Clive Roddy brit designer akkor, amikor megtervezte és megformázta jópofa tűpárnáját. A minimalista irodai eszköz egyébként igazából nem is párna, mert nem valami pihe-puha szövetből készül, hanem parafából, és amely a Fel! című Pixar animációs film lufik segítségével repülő házát jeleníti meg.

Gunjan Aylawadi művész apró csíkokra vágott papírszeleteket használ mozaikszerűen felépített, bonyolult mandaláihoz, domborműveihez, szobraihoz. A quilling technika alapjait alkalmazza a műveihez, azonban a felcsavart papírcsíkokat átlósan széthúzza és szorosan egymásmellé helyezi az így kapott vékonyka építőelemeket.

Amikor először megpillantottam Terry Gilliam pre-posztumusz önéletrajzi könyvének borítóképét, akkor tudtam, hogy nekem kell ez a könyv, mert bele akarok nézni a Monty Python oszlopos tagjának a koponyájába, akinek olyan filmeket köszönhet a világ, mint például a Gyalog galopp (társrendezőként), Brazil, A halászkirály legendája, 12 majom vagy a Félelem és reszketés Las Vegasban.

Chen Bikovski izraeli designer gyerekkorában nagy rajongója volt a térbeli mesekönyveknek, a háromdimenzióssá varázsolható történeteknek, olyannyira hogy a könyvek készítésének technikájából, szellemiségéből át is emelt néhány elemet Popup Lighting fantázianevű lámpáinak megtervezéséhez.

Egyszer egy beszélgetésben azt mondtam, hogy az őszinteség a megoldás mindenre, ha magunknak és a külvilágnak is igazat mondunk mindig, mindenben. Persze ez nem okozott osztatlan sikert és azt a választ kaptam, hogy a teljes őszinteség hatalmas káoszt, sértődést, haragot okozna, mire én azt vágtam rá, hogy csak az elején, aztán letisztulna szépen lassan minden.

Li Zan Wen kínai designer a villanykapcsolók világában szeretett volna valami nagyot alkotni, az álmai pedig a megvalósulásig vezették, olyannyira, hogy koncepciójával tavaly díjat nyert a Red Dot-on, amely a design Oscar-díja.

A bútorokhoz használt általános alapanyagok hagyományos feldolgozása nagyjából mindenki számára ismert, Gavin Munro viszont szeretett volna a tradicionális helyett egy fokkal egyedibb megközelítést találni és egyedülálló lakberendezési kiegészítőket kifejleszteni, ami úgy tűnik, hogy elég jól sikerült is neki az elmúlt években.

Réz András esztéta, író, kritikus sokakhoz hasonlóan évek óta szorong, azonban ő erről feldolgozás gyanánt könyveket is írt az elmúlt években. A „Válogatott szorongásaim” című első rész 2003-ban jelent meg, majd ezt követte a „Még mindig szorongok” 2011-ben, tavaly november közepén pedig megjelent a nagy sikerű sorozat harmadik része, a „Már egyáltalán nem szorongok, de teljesen be vagyok...” című könyv.

Annyira kell a pozitív tartalom, a siker, mint az éhezőnek egy falat kenyér, ezért „csak úgy” is érdemes ilyen témákról beszélni, ha pedig aktualitása is van, vétek lenne szó nélkül elmenni mellette. Bárcsak azt mondhatnám, hogy a mai könyvajánlóban arról beszélek majd, hogy hogyan szereztem meg időközben az első milliómat, de ma még nem ez a sikertörténet a főszereplő, hanem Máté Krisztina riporter-műsorvezető azonos című könyve és tévéműsora.