Ross King olyan közel hozza hozzánk a művészettörténet különböző időszakait, kiemelkedő alkotásait, amennyire csak lehet. Képzeletbeli időgépével a pillanat tört része alatt repít el minket különböző századokba, ahol a lehető legaprólékosabban avat be minket a legkiemelkedőbb művészeti alkotások készítési folyamataiba.
A kanadai származású író, kritikus Magyarországon eddig megjelent ismeretterjesztő művei közül hármat olvastam el az utóbbi időszakban. Magam sem gondoltam, hogy a szerző alázattal, szeretettel és lelkesedéssel megírt könyvei, a Sixtus-kápolna építése és a híres freskó születése, az emberiség egyik legfontosabb és legismertebb művészeti, vallási és kulturális ikonjának, az Utolsó vacsorának elkészülése, vagy éppen az impresszionizmus születésének időszaka ennyire lebilincselő és érdekes lehet, de bizony az!
Nem száraz adatok felsorolásáról van szó, és nem is az álmosító történelemórák hangulata köszön vissza, hanem a különböző korszakok elevenednek meg, a szerző és bármire képes fantáziánk segítségével láthatjuk, hallhatjuk, szagolhatjuk, tapinthatjuk a történelmet. Mindhárom alkotást elolvasását ajánlom, még akkor is, ha valamelyik téma nem áll annyira közel hozzátok.
Ross King könyveiből rengeteget tanulhatunk, sőt annyi információ árad belőlük, hogy elsőre képtelenség mindent befogadni, éppen emiatt akár többször is élvezettel olvasható, izgalmas és maradandó irodalmi alkotásokról van szó. Arra azért érdemes felkészülni, hogy hosszasan nézegeted majd a különböző alkotásokról készített fotókat a neten, miután kiolvastad a könyveket. Nálam legalábbis így volt.
A recenziós példányokat a kiadó bocsátotta a rendelkezésemre, amiért hálás köszönet!
Michelangelo és a Sixtus-kápolna
1508-ban a nagy hatalmú II. Gyula pápa megbízta Michelangelót: készítsen freskót a nemrég helyreállított Sixtus-kápolna mennyezetére. A művész, akinek négy évvel korábban leleplezett szobra, a Dávid, méltán keltett csodálatot, kezdetben vonakodott az óriási feladattól, mert úgy vélte, festőként nincs elegendő tapasztalata hozzá. Ross King könyve, a Michelangelo és a Sixtus-kápolna élvezetesen meséli el annak a négy, rendkívüli évnek a történetét, amikor Michelangelo a roppant kiterjedésű felület megfestésével viaskodott. Ádáz politikai küzdelmek, a hatalomvágyó pápa szüntelen háborúskodásai, anyagi nehézségek és a ragyogó festőtehetséggel, az ifjú Raffaellóval folytatott rivalizálás közepette születtek meg azok a szépséges jelenetek, melyek minden idők egyik legnagyszerűbb művészi remekét alkotják. Itt tudod beszerezni a könyvet: Libri - Bookline - Líra
Leonardo és az Utolsó vacsora
"Mondjátok meg, csináltam-e bármi érdemlegeset!" - firkálta olykor vázlatlapjai szélére Leonardo. Annyi felületesség, szétszórtság és félbehagyás után az Utolsó vacsorával diadalmasan lerótta adósságát a történelem előtt. Energiáit és megszállottságát három éven át képes volt egyetlen cél szolgálatába állítani életében ez volt jószerivel az első és utolsó ilyen alkalom. Az eredmény pedig egy alkotás, amely teljességgel különbözik mindentől, ami ezen a világon korábban született, s amely kétségbevonhatatlanul nagyszerűbb és csodálatra méltóbb az előző évszázad legnagyobb mestereinek műveinél. Az Utolsó vacsora a színek elevenségét ötvözi az árnyalatok finomságával, a mozdulatban kirobbanó indulatokat a vonalvezetés könnyedségével. És mindenekelőtt: sokkalta több a bámulatosan élethű részlet az apostolok arckifejezése, a tányérok vagy az asztalterítő ráncai, mint bármelyik korábbi síkbeli ábrázoláson. A művészettörténet teljességgel új fejezete kezdődik vele. Itt tudod beszerezni a könyvet: Libri - Bookline - Líra
Párisz ítélete
1863-ban a francia Ernest Meissonier volt a világ leghíresebb festője és a Szalon - a Párizsban kétévenként megrendezett nagy képzőművészeti seregszemle - legfényesebb csillaga. Ross King ebben az évben rántja magával olvasóit az átalakulóban, erjedőben lévő Párizs életébe, amikor Manet kiállította nagy felháborodást keltő képét, a Reggeli a szabadbant, és történetét 1874-ben zárja, amikor megnyílik az első impresszionista kiállítás. A szerző a tőle megszokott sodró lendülettel és lebilincselő meseszövéssel kalauzol végig a társadalmi és politikai viharok évtizedén, és bemutatja, hogyan fordult szembe egy csoport művész - elsősorban Manet, majd Monet, Cézanne és a többiek - a festészet hivatalos irányvonalával, hogy érdeklődését a táj, a hétköznapi ember és a korabeli, modern világ felé fordítva megteremtse az impresszionizmusnak nevezett új látásmódot. Itt tudod beszerezni a könyvet: Libri