Szép és tisztelendő a hagyomány, de én mindenben szeretem az átlagostól kisebb-nagyobb mértékben eltérő, egyedi dolgokat, nem csak azért, mert ezek ragadják meg a figyelmünket, hanem azért is, mert ezek formálják igazán a valóságról alkotott elképzeléseinket, előre visznek, inspirálnak, kiszélesítik és színesítik a látókörünket. Szerencsére a szakácskönyvek sem maradhatnak ki az újragondolásból, így egyre több olyan kiadvánnyal kényeztetnek minket a szerzők, ami egyedi formájával és tartalmával kimagaslik a tucatkiadványok közül.
Gondolok itt például a korábban élvezettel átolvasott és azóta is használt Romani Gastro-ra, vagy jelen esetben például Váncsa István gasztrokulturális kalandozásai, amelyek aztán tényleg nem olyanok, mint a tradicionális szakácskönyvek. A mérhetetlen tudással rendelkező, mondanivalójában az árnyalatok ezrét felvonultató szerző olyan utazásra hív az amúgy is szerteágazó témában, amihez foghatót szerintem sehol máshol nem találunk, bár fenntartom a tévedés jogát, hiszen nem ismerem a földkerekség összes szakácskönyvét.
A vaskos kiadványok a jó kedélyű és jó humorú szerző szűrőjén keresztül az emberiség gasztrokultúrájának különböző helyszínein, időpontjaiban, dimenzióiban, mélységeiben és magasságaiban kalandoznak, a szórakoztató, ismeretterjesztő és inspiráló fejezeteket pedig a témához szorosan kapcsolódó, az író által összegyűjtött íncsiklandó, kedvenc receptek teszik még színesebbé. A receptekhez nem kapunk szemléltető fotókat, de nem is kellenek, a fantáziánkra van bízva minden, hiszen az úgyis egyedi és sokkal színesebb, mint bármilyen más által létrehozott vizuális inger, ráadásul a felfoghatatlan mennyiségű ismeretanyag éppen eléggé megdolgoztatja az agyunkat, szívünket és persze a gyomrunkat.
Nem tudnám kiemelni a kedvencemet a három eddig megjelent kiadvány közül, mert mindegyik ugyanolyan magas színvonalon képviseli a saját témakörét. Egyként tekintek rájuk és egyként ajánlom őket, mert biztos vagyok abban, hogy az egyik elolvasása után hozzám hasonlóan mások is azonnal olvasni szeretnék a következőt, aztán az utána következőt.
A recenziós példányokat a kiadó bocsátotta a rendelkezésemre, amiért hálás köszönet!
Az Ezeregy című szakácskönyv új, bővített kiadásában negyven év munkáját gyűjti egybe. Az egyedülálló mű hatalmas receptanyagot, 1125 különleges receptet tartalmaz, miközben a konyhaművészeti ismeretek valóságos enciklopédiája. Mindaz benne van, amit a gasztronómiáról egyáltalán tudni érdemes. Szó esik benne a világegyetem létezését meghatározó fizikai állandók és a marhafarok különös, misztikus kapcsolatáról, a rákok víz alatti hetvenkedésének matematikai vonatkozásait leíró RayleighPlesset típusú egyenletekről, a polip hátborzongatóan fejlett intelligenciájáról, a konyhaművészet történeti, filozófiai, művészeti hátteréről. Itt tudod beszerezni a könyvet:
A Lakoma című sorozat első darabja új kiadásban, változatlan tartalommal jelent meg: a Mediterráneumból a görög, török, ciprusi, libanoni, egyiptomi, marokkói, tunéziai és máltai konyhákat fogja át, hatszázötven kivételesen finom recepttel. A kötet nem csupán jól használható szakácskönyv, hanem fölöttébb élvezetes olvasmány is, kevéssé ismert kulturális, gasztronómiatörténeti érdekességek szórakoztató tárháza. Lényege a teljesen egyedi, szubjektív, szellemes-míves irodalmi szöveg. Itt tudod beszerezni a könyvet:
A Lakoma második része az olasz konyha remekeit veszi sorra a szerzőtől már megszokott módon, szórakoztató, irodalmi, anekdotázó stílusban. A komoly kutatómunkával összeállított gasztronómiai vallomás a tradicionális olasz étkezés tagolásához igazodva négy nagyobb részből áll: Antipasti, Primi, Secondi és Dolci. Az olvasó ízlése dönti el, hogy lineárisan halad-e a talján konyhatörténelemben, vagy kedvére szemezget a receptek között, egy-egy tájegységre, ételfélére koncentrálva. A Lakoma második része méltó folytatása az első kötetnek, és ahhoz hasonlóan a gasztronómiai félmúltnak állított emlék, a tradicionális olasz ízek és hangulatok öröksége a jövő generációinak. Itt tudod beszerezni a könyvet:
