Izabela Boloz lengyel művész és designer szó szerint és átvitt értelemben is gondolt egy nagyot és hatalmas, látványos és egyben környezetkímélő utcai alkotást készített a koppenhágai lakosok és turisták elkápráztatására.

Ben Heine belga művész különleges alkotásai már többször bejárták a világot, fényképeket grafikákkal ötvöző szürreális munkáiról mi is beszámoltunk már. Kérdés volt, hogy vajon lehet-e az amúgy bravúros sorozatból kinőni és megújulni, de legújabb munkáit elnézve egyértelmű igen a válasz.

Ai Weiwei, napjaink egyik legbefolyásosabb és méltán híres kínai művésze, a sokoldalú építész, szobrász, fényképész, konceptuális alkotó, emberi jogi aktivista, blogger múlt hét szombat óta a torontói lakosokat és turistákat kápráztatja el egyik korábbi alkotásának felújított változatával.

Myriam Dion azon kevés művészek közé tartozik, aki képes heteket vagy akár hónapokat is azzal tölteni, hogy minél aprólékosabban kidolgozza soron következő alkotását. A kanadai művész ráadásul bármennyire is hihetetlen, de kézzel vagdossa bele a különböző napilapok, magazinok lapjaiba a bonyolult mintákat.

Bármilyen apró részletét vizsgáljuk is egy adott dolognak, bár az éppen kiragadott részinformáció akár jó és hasznos is lehet, önmagában inkább tévútra tereli az embert. Gondoljunk csak bele, lassan az emberi test legapróbb alkotóelemeit is ismerjük, de az élet értelmére még mindig nincs magyarázatunk. A részinformációk összessége és ennek vizsgálata lehetne az, amely a teljes megértéshez vezetne, mert így nemhogy az alkotóelemek, de még az ember maga is csak egy odakent foltocska az egyik üveglapon...

Roxy Russell, Kaliforniában élő designer nagy-nagy környezetvédő, aki alkotásaival megpróbál arra ösztönözni minket, hogy kövessük a példáját, nem csak elméleti, hanem akár gyakorlati szinten is. Például a képeken látható, négy darabból álló Medusae nevű lámpabura-kollekció minden darabja újrahasznosított műanyagból, PET palackokból került kialakításra.

Mindig lenyűgöz, ha a türelem és az aprólékosság olyan szintű jelenlétét érzékelem, mint ami például Gerhard Marx és a Spier Architectural Arts együttműködésében készült alkotást hatja át. Távolról csak egy "szimpla" légifelvételnek tűnik az első képen látható építményen szereplő fotó, de korántsem erről van szó. Ez egy légifotóról készült hatalmas mozaik.

A közelmúltban készült el London eddigi legnagyobb függőleges kertje a The Rubens at the Palace szálloda déli fekvésű, nagyjából 350 négyzetméteres kopár falfelületén. A Living Wall című projekt megálmodója, Gary Grant ökológus és kivitelezői szerint mintegy 10.000 darab szezonális növényt ültettek el 16 tonna földben.

Talán kissé korainak tűnhet töklámpásokról írni, hisz hol van még Halloween, de egyrészt a karácsonyi vásárok is lassan tavasszal indulnak, másrészt sosem lehet eléggé előre tervezni, főleg, ha a hagyományos formák helyett valami extra dologgal szeretnénk meglepni a barátainkat. Ma a Passion For Pumpkins nevű cég művészcsapatának brutáljó töklámpásait hoztam nektek inspirációként.

Körülbelül 1 évvel ezelőtt kezdődött a barátságunk a Nokiával, ami igen hamar arra a pontra jutott, hogy a Nokia „nagyköveteivé” válhattunk. Ezt a címet azóta is büszkén birtokoljuk, amihez persze az is kellett, hogy a pillanat tört része alatt beleszeressünk a készülékeikbe. Mindenféle jóság mellett azt is feladatul kaptuk, hogy alkalomadtán a legújabb Nokia mobilokat is tesztelgessük, amivel kapcsolatban általában csak egyetlen problémánk akad: a tesztidőszak végén mindig iszonyatosan nehéz kiadni a kezünkből őket!

A jól ismert és megunhatatlan sorokkal kezdve a mai posztot: Itt van az ősz, itt van újra...és ha már itt van, lehullott faleveleket pedig gyerekkorunk óta szeretünk gyűjteni, akkor ki lehet próbálni más kreatív ötleteket is, minthogy például kizárólag csak lakásdekorációnak használjuk őket.

Nino Sarabutra elgondolkodtató installációjában arra kéri az éppen kiállító galéria látogatóit, hogy a 100.000 darab miniatűr porcelánkoponyával beterített enteriőrben az életükön elmélkedjenek. Kedvükre sétálgassanak a koponyás padlón, ha elfáradtak üljenek le a szintén koponyás asztal mellé helyezett koponyás székre vagy éppen a koponyás párnára, paplanra. A „What Will You Leave Behind?” című alkotással nem az volt a művész célja, hogy félelmet ébresszen az emberekben, hanem pont ellenkezőleg...

Ha vagy olyan szerencsés, hogy október 20-ig éppen Sydneyben jársz, mindenképpen ajánlom figyelmedbe az Art & About Sydney című eseményt és azon belül is a Field nevű létesítményt az ottani Hyde Parkban (Hyde Park, Elizabeth Street, Sydney, NSW, 2000). Sajnos mindenki másnak csak a beszédes fotókat tudom megmutatni az új-zélandi Out of the Dark nevű építészcsapat különleges tükörinstallációjáról.

Keri Muller régi könyvek, képeslapok, újságok gyűjtésére specializálódott. Belőlük vág, ragaszt, hajtogat, épít különböző alkotásokat az ékszerektől kezdve az egészen nagy méretű szobrokig. Ahogy a Cape Townban élő művész fogalmaz az egyébként néha rendkívül egyszerű ötleten alapuló, újrahasznosított alapanyagokat felvonultató alkotásaival kapcsolatban: ő csak esélyt ad arra, hogy a mások által kidobált könyvek és társaik egy új történetet meséljenek el.

A nap és az elkövetkezendő időszak fő híre a hazai designfronton, hogy ma nyílik meg az idén tizedik évébe lépő Design Hét Budapest 2013 fesztivál. A mára több tízezer látogatót vonzó, nagyszabású eseménysorozattá növő fesztivált 2013. szeptember 27. és október 6. között rendezik meg, és idén minden eddiginél több, közel 200 helyszínen zajlik, illetve még az előző évhez képest is ötödével több programot kínál az érdeklődők számára.

A szakáll jó dolog és még játszani is lehet vele. Tányérként is lehet használni, pohártartónak is jó. Na jó, hosszútávon egyikre sem alkalmas, de ugye a poén kedvéért azért ki lehet próbálni, hisz mint minden mással, úgy a szakállal kapcsolatban is csak a fantáziánk szabhat határt.

A blogon többször szereplő, óriási állatszobrairól híres holland művész, Florentijn Hofman idén szó szerint és átvitt értelemben is újra nagyot alkotott, témáját tekintve pedig ismét a nyúlhoz nyúlt. A vékony fa lemez csíkokból összeszögelt 15 méter hosszú, 8 méter széles és 2,5 méter magas építmény a Sunbathing Hare címet kapta.

Bár Budapestről nézve egy kissé távolinak tűnik a dél-afrikai Cape Town, de ha steampunk rajongó vagy, van egy tuti tippünk, hogy hova érdemes mindenképpen ellátogatnod, ha arra visz a sorsod! A neve Truth Coffee Shop, és annyi steampunk-nyalánkság van benne, hogy azonnal csorogni kezd a nyálad.

A múlt hétvégi TENT London is szereplő Vidó Nóri építész, designer, blogger olyan alapanyaghoz nyúlt étkészletének elkészítésekor, ami sokakat érzékenyen érinthet. A betonról van szó, amely általában vegyes érzéseket vált ki az emberekből, a mi szívünkhöz azonban valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag nagyon közel áll. Persze az anyag önmagában még nem lenne elég a varázslathoz, ehhez az is kell, hogy olyan dolog szülessen belőle, ami meglepő, figyelemfelkeltő és eredeti.

Mivel volt már hasonlóban részünk, így azonnal felkeltette a figyelmünket az ASUS látványos promóciója, amely a manapság egyre népszerűbb interaktív kiszabadulós játékok elvét veszi alapul, mivel volt már hasonlóban részünk. Ekkor egy népszerű budapesti szórakozóhely pincehelyiségében tölthettünk el 1 órát mindenféle izgalmakkal, fény-és hanghatásokkal felturbózva, és mind a mai napig nagyon szeretjük az élményt! Igaz, hogy az ASUS promóciójában rövidebb idő áll rendelkezésre a kiszabaduláshoz, pontosabban 15 perc, de ez akár a hangulatot is fokozhatja, valamint minden esetben ingyenes, sőt, az azonnali helyszíni ajándékok mellett még nyerni is lehet vele, természetesen ASUS-os termékeket!

Ti gondolkodtatok már azon, hogy milyen élmény lehet egy forgószél közepén ülni? Engem a Twister című tornádós film óta foglalkoztat ez a kérdés, persze nem napi szinten, de olyan alkalmakkor, amikor ehhez az időjárási jelenséghez kapcsolható téma kerül elém, mindig eszembe jut.

Jody Steel 19 éves képzett illusztrátor állítólag azért kezdett a combjára rajzolgatni, mert nem volt otthon olyan papírlap, amit használhatott volna. Na, most ez vagy igaz vagy nem, de a tehetségéből szerencsére nem von le semmit az sem, ha a valóságban nem erről van szó. Én mondjuk valószínűbbnek tartom, hogy a jelenleg éppen filmes iskolába járó művészlélek inkább a figyelemfelkeltés, egy jó zsíros állás megszerzése érdekében kezdte használni a saját lábát vászonként.

A TENT London Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület (FISE) által létrehozott Shapes of Hungary című standján több más remek tárgy, köztük a blogon korábban bemutatott, Farkas Anna és Batisz Miklós által tervezett Starry Light by Anagraphic csodalámpák mellett a Kiss-Gál Gergely építész tervezőművész vezette Plié by Atelier kísérleti műhely és az új bútorgyártási technológiával készült, négy darabból álló Plié bútorkollekció is debütál 2013. szeptember 19-én, azaz pont ma. A 2012-ben alapított műhelyben közel két éve zajló fejlesztés eredményeként született meg a hagyományos csomópontoktól mentes bútor ötlete, és számtalan anyagkísérlet végeredményeként az új gyártási technológia.

Kicsit kételkedve néztem, de ha valóban úgy van, ahogy Mike Alcantara amerikai művész állítja, miszerint semmilyen festéket vagy rajzeszközt nem használ az alkotásaihoz, kizárólag kollázsol, akkor emelem a kalapom, méghozzá lábujjhegyen állva, hogy minél magasabbra lendülhessen!

Nem gondoltam volna, hogy harmadjára is megtörténik és elsüthetem majd ugyanazt a poént, de találjátok ki, hogy vajon milyen időjárás volt, amikor az IKEA sajtótájékoztatóra hívott minket? Hááát, persze, hogy a korábbiakhoz megszólalásig hasonlóan éppen egy hidegfront vonult át felettünk, de persze az időjárásnál most is sokkal fontosabb a téma, ami miatt meginvitáltak minket. Az elmúlt időszakban már sokak postaládájában landolt az Ikea 2014-es katalógusa, úgyhogy talán nem lesz meglepetés, ha azt mondom, hogy ennek apropóján hívtak minket az Örs vezér téri áruházba.