A társadalmi szerepvállalás fontos dolog, a környezetvédelem még talán ennél is fontosabb. A Facebookon meghívtak egy virtuális eseményre, mely a világhálón vette kezdetét tegnap este és egészen április 18-ig tart. Levélküldéssel az érintetteknek lehet tiltakozni a „szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű” megépítésével kapcsolatban. A teljes levél alább olvasható, csatlakozni pedig ezen a linken lehet, ahol a címzettek email címét is megtaláljátok. Tegyünk valami apróságot, hogy a Tokaji Történelmi Borvidék ne veszítse el világörökségi címét!

Tisztelt Címzettek!

Megdöbbenéssel értesültem róla, hogy a Magyar Köztársaság minisztériumai veszélyeztetik a világörökségi Tokaji Történelmi Borvidéket azzal, hogy a folyamatban lévő UNESCO-eljárás alatt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. támogatásával kezdődne el a „szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű” építése.

Az erőmű megépítése és a fenti állami szerepvállalás ellen a leghatározottabban tiltakozok!

Kérem Önöket, hogy mindent kövessenek el annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság teljesíteni tudja nemzetközi kötelezettségvállalásait az UNESCO Világörökség Bizottság felé, az állam ne veszélyeztesse a Tokaji Történelmi Borvidék világörökségi címét a „szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű” megépítésével, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. azonnali hatállyal bontsa fel a beruházóval kötött eddigi szerződéseit.

Az UNESCO Világörökség Bizottság döntéséig (várhatóan 2011. nyara) az adott területen semmilyen beruházási és építési munka nem támogatható, mert az súlyosan veszélyezteti a borvidék világörökségi címét. Szeretném felhívni figyelmüket arra, hogy egy teljesen hasonló építési engedélyezési eljárás és a megindult munkák miatt 2009. júniusában Drezda elveszítette világörökségi címet.

Bízva kedvező válaszukban!

Üdvözlettel: (sajátnév)

A héten számoltunk be a kajaőrről, ami sokat segíthet a hűtőkben előszeretettel garázdálkodó alienek visszaszorításában, most pedig egy olyan intelligens vonalkód koncepcióról jelentek meg hírek, mely a fenti szerkezet kiegészítéseként már a boltban segítségére siet a fogyasztóknak. A grafikonszerű megoldás ugyanis pontosan jelzi a termékek frissességét, értelemszerűen 100% jelenti a legjobb állapotban lévő élelmiszert. Remélhetőleg a találmány lényege nem merül ki annyiban, hogy a vonalkódozás időpontjától számított lejárati időpontot lehet beállítani rajta, mert így az újracímkézést sajnos nem lehet vele kiküszöbölni…

Tervezők: Sisi Yuan, Yiwu Qiu, Lei Zhao, Qiulei Huang, Lijun Zhang & Weihang Shu

via: Yanko Design

Szerettem füvet nyírni, legalábbis amíg volt telkünk. Kicsit úgy, mint Forrest Gump, de tisztában vagyok vele, hogy sokan nem kedvelik ezt a kötelező feladatot. Nekik készítette el Vicky Petihovski a fűnyíró és robogó kombinációjának koncepciótervét. A 6 km/h sebességgel száguldó, elektromos motor hajtotta szerkezet sokkal kényelmesebbé tehetné a fűnyírást és valószínűleg olcsóbb is lesz, mint nagyobb testvérei. Csak aztán nehogy ez legyen az új favorit a fiatalok körében, mert a végén még kulturáltan fognak kinézni az elgudvancosodott út menti susnyások.

via: Yanko Design

A Gyűrűk Ura rendezője, Peter Jackson sem véletlenül választotta filmje forgatási helyszínéül az elképesztően gyönyörű földrajzi adottságokkal rendelkező Új-Zélandot. Ez az isten háta mögötti ország mindig ki tud állni valami újdonsággal a nagyvilág elé. Hol az Alpokat megszégyenítő csodálatos hegységeivel, hol a maori kultúra gyöngyszemeivel, hol meg az olyan innovációk, ötletek gyakorlati megvalósításában úttörő szerepet vállalva, mint a Geoffrey Barnett designer tervei alapján megépített Schweeb Monorail.

A rendszer hat éven át tartó fejlesztésének eredménye a közelmúltban egy kalandparkban átadott tesztpálya, amin maximálisan 30 mérföldes sebességgel lehet a kötöttpályás rendszeren függeszkedő, egyszemélyes kapszulákban haladni.

A Monorailt, Barnett multifunkciós felhasználásra tervezte. Alkalmazható vidámparkokban, nehezen megközelíthető erdei ösvények felett, de akár hidakat is kiválthat a két partot összekötő, folyók feletti pálya. Mindenek előtt azonban a városi kerékpáros közlekedés egyik alternatívájaként - semmiképpen sem helyette - lehetne alkalmazni az egészségünket is karbantartó, valamint a környezetet sem szennyező, emberi erővel (lábbal) meghajtott kabinokat.

via: Gajitz, igreenspot

Hogy miket ki nem találnak?! Bár a sleeperek valószínűleg nem igazán fogják használni a bajnokságokon a diótörő jojót, azért mindenképpen említésre méltó ötletről van szó, mely kombinálja a diótörés fáradtságos munkáját, a több ezer éves játékkal. A jojó belsejébe helyezett diót annak földhöz, falhoz, bárhová csapásával törhetjük meg. Leginkább olyan háztartásokba tudom elképzelni, ahol az őszi szezonra beérett termés megtisztításában aktív résztvevőként szeretnénk viszontlátni gyermekeinket. Ők biztosan élveznék Xiaofei Wang és Beibei Wu találmányát. Ha valakinek egyéb ötlete is van, bátran ossza meg velünk!

via: Yanko Design

Az Ideglelés című kulthorrort egyedül néztem meg a moziban. Már akkor sem értettem -bár nyilván a film dramaturgiája ezt követelte meg-, hogy az erdőbe készülő három barát miért nem készült fel jobban arra az esetre, ha eltévednének az erdő mélyén. Biztos vagyok benne, hogy ha velük lett volna Han Jaeseok mentőballon koncepciója, nem kavarnak körbe-körbe annyi ideig, és…de a spojlerhíradó itt most befejezi adását, hátha valaki még nem látta a filmet…

A héliummal tölthető ballon a fák koronája fölé emelkedik, ezzel segítve a mentőcsapatokat, akiknek a legnagyobb nehézséget mindig a pontos pozíció meghatározása jelenti az eltűntek esetében. Szerencsére nem szereltek rá semmilyen extra kiegészítőt, így könnyen hordozható. Persze ezzel még nincs megoldva, hogy hogyan jelzik az erdőben rekedtek, hogy elvesztek, de talán mire a gyártószalagra kerül ez az ötletes terv kidolgozzák azt is, hogy legyen rajta mondjuk egy jeladó, ami a közeli erdészházak számára küld adatokat ilyen helyzetekben.

via: Tuvie, red-dot

Hölgyek és Urak figyelem!

Mostantól tessék még tudatosabban megválogatni a gyereknek szánt bambit vagy az apának szánt sört! No, nem csak a minőségre gondolva ám, figyelő szemeiteket vessétek a kupakokra is. Némi kézügyességet bevetve ugyanis saját extravagáns ékszerkollekciót fabrikálhattok az amúgy kidobásra ítélt darabokból.

A Kotik Design ötletes, meglepően elegáns és mindenképpen egyedi, csomagolóanyag, sörös-üdítős kupak ékszereit ugyanazokkal (többek között polírozási) eljárással készíti, mint ha azok nemesfémből lennének.
Véleményem szerint érdemes megpróbálni egy-két karkötőt vagy nyakláncot otthon is elkészíteni, a gyerekeket bevonva, akár szórakoztató családi programmá is válhat az amatőr ötvösmívesség.
 

Ti készítenétek, hordanátok ilyen ékszereket?

via: design-fetish

Talán nem kell bemutatni senkinek a Rubik-kockát, hiszen az általános statisztikák szerint minden tizedik embernek a mai napig van az otthonában belőle legalább 1 darab. Az 1975-ös első kockák kifejlesztése után elképesztő mennyiségű változat készült, egyedül arra kellett várni, amit végre vak embertársaink is ugyanolyan megelégedéssel és élvezettel használhatnak, mint látó barátaik a színes kockát. A fejlesztő nem magyar, Konstantin Datz német designer ötletei alapján fejlesztették ki a Braille-írással ellátott fajtáját, mely tulajdonképpen színes, hiszen a zöld, kék, piros, sárga, fehér és rózsaszín szavakat írták rá. Hogy mennyire lesz sikeres, majd kiderül, mindenesetre ezen keresztül a Rubik-kocka fanatikus látók akár megtanulhatják a vakírást is.

via: Yanko Design

Talán vannak olyanok akik nem is tudják, hogy a Diesel brand nem csak egy trendi divatmárka, hanem - ahogy szlogenjük is hirdeti „Succesfull Living” - egyben a sikeres emberek otthonaiba is tervez bútorokat és egyéb kiegészítőket. Legújabb kollekciójukhoz a lámpákat a Foscarini, míg az asztalokat a Moroso készítette.

Cage Lamp

A Cage ketrec formáját régi korok lámpái ihlették. A világítótestet kézzel hajlított szabálytalan szerkezetű fém rács veszi körül. Tervezője, Janus arcú lámpának tartja. Ugyanis kikapcsolt állapotban az enteriőr erőteljes színeit tükrözi vissza a kalitka fényes felületén, míg bekapcsolt állapotban a testet megtölti a fény. A lámpa három színben, fehér, finom hangulatú fekete és a 60-as 70-es évek retró hangulatát árasztó világoszöldben, asztali és padlóra helyezhető álló kivitelben készül.

Graf Lamp

A Graf lámpák a 70-es évek éjszakai életének és popkultúrájának természeti elemekkel kombinált alternatív lenyomatai. Meleg, diszkréten szűrt fényével idézi meg lázadó tinédzser korszakunkat.

Trip Lamp

Ha képtelenek vagyunk megválni utazásaink alkalmával kedvenc tárgyainktól, akkor akár a hónunk alá is csaphatjuk a Trip-et, a saját lámpaernyőjébe összecsukható állólámpát.

Rock Lamp

A Rock lámpa az izzásban lévő vulkáni kőzet szuggesztív interpretálása, feltárva a tiszta, csillogó kristály belsejét. Erős a kontraszt a sötét, durva tapintású külső palást és a fény által megvilágított aszimmetrikus belső felület között, amivel drámai vizuális hatást vált ki.

Xraydio 1 Razza Table

Az Xraydio 1 Razza teljes üveg felülén egy elektromos mélytengeri halat csempészhetünk be nappalinkba.

Xraydio 2 Disc Table

Az Xraydio 2 Disc a Razza DJ pultra adaptált szuggesztív, ikonikus változata.

via: sub-studio, Diesel

Igaza van azoknak az elméleteknek, melyek arról szólnak, hogy a világválság hatására a városi emberek egyre kisebb mértékben költöznek vidékre, a természetbe, inkább a természetet költöztetni be egyre-másra a városokba. Manapság már egészen kifinomult formáját tapasztalhatjuk az otthonokban, teraszokon, erkélyeken burjánzó konyhakerteknek, a belsőépítészek, lakberendezők, bútortervezők-és gyártók praktikus ötletei, kiegészítői, sőt még a technikai fejlesztések is a természet integrálásával kívánnak vásárlókat csábítani. A különböző építészeti eljárásokban már korábban megfigyelhető volt valami elmozdulás a természetközeli állapot megteremtésére, és most ennek újabb tökélyre fejlesztése jelent meg a láthatáron.

Greg Chung Whan Park designer koncepciója ötvözi az ezeréves teraszos gazdálkodást a modernkor építészeti megoldásaival. Olyan építményeket álmodott meg, melyeket a lakóépületek, lakónegyedek közelében az önfenntartás érdekében lehetne felhúzni. A monstrumok minden terasza az ősi megoldásoknak megfelelően különböző növénytermesztési folyamatoknak adna teret. Egyéni tulajdonosok, közösségek termelhetnék meg friss zöldségeiket, gyümölcseiket, amit magánfelhasználásra vagy akár értékesítésre is továbbadhatnának. Az épületek szabálytalan alakjának fontos szerepe van, hiszen annak pontos elhelyezésével a nap mozgását követve a lehető legnagyobb fénymennyiséggel táplálhatná mindenki a kiskertjét. A természetes szigetelő réteg segítené fenntartani nyáron a hűvös, télen a meleg hőmérsékletet. További előnye, hogy a kártevők nem igazán kedvelik a függőleges gazdálkodás önszabályozó struktúráját, így csökkenteni lehet a permetezést és annak káros mellékhatásait.

via: Yanko Design

Pro…

Míg Nyugat-Európában már az alapinfrastruktúra részeként tartják számon a kerékpárutakat, addig hazánkban ezek megépítése csak az utóbbi években került fókuszba. Az európai uniós környezetvédelmi és közlekedéspolitikai követelményekhez tartozik a környezetbarát megoldások támogatása, melynek szerves része sok egyéb más mellett a kerékpáros közlekedés elősegítése és ösztönzése is. A bringások pedig ott jelennek meg, ahol bicikliút van. Ezt mutatják a nyugat-európai országok, de Magyarország kisebb városainak tapasztalatai is. Általános tendencia, hogy egy jól kiépített kerékpáros úthálózat létrehozása után öt-tíz százalékra ugrik meg azok forgalma. Egybefüggő kerékpárút azonban sem Magyarországon, sem Budapesten nincsen kiépítve, a meglévők pedig nemzetközi viszonylatban nem számítanak annak, hiszen jelentős hányaduk a gyalogosúttal közös.

Budapesten naponta ötvenezer ember közlekedik kerékpárral. Ez az összes közlekedés mindössze egy-két százaléka. Ez a szám ha elérné a fővárosiak öt százalékát, már százezerrel kevesebb közlekedő autót jelentene. Az alacsony részesedés oka elsősorban az, hogy a város beépített területeinek mindössze tizenöt-húsz százaléka közelíthető meg biztonságosan két keréken, autóval ugyanez a szám száz, tömegközlekedéssel pedig mintegy kilencven százalék.
Ezt az arányt csak a kerékpárút-hálózat bővítésével lehetne javítani. A mintegy kétmillió lakosú fővárosban mindössze 200 kilométer hosszú a jelölt és védett kerékpárutak hossza, a nyolcszázezer lelkes Amszterdamban pedig 1880 kilométer. Koppenhágában naponta 500 ezer ember több mint 1 millió kilométert kerekezik le.

Ha azonban nem a szélsőséges példákat vesszük, a valamivel kisebb Bécsben is 1135 km a kiépített bringautak hossza, Budapest ebben a tekintetben mindenképpen sereghajtó az európai nagyvárosok között.

Az utóbbi időkben ugyan megmozdult valami, biciklikölcsönzés párizsi mintára vagy „Fő utca projekt”, de sajnos ezek sem egy átfogó, stratégiai városkoncepció részeként, inkább szűkebb, helyi kezdeményezésként valósulnának meg. (Update 2016.04.15.: Bubi).

Kontra…

Nem úgy a dán fővárosban, ahol a tavaly megtartott klímacsúcs alkalmából hirdették meg a város, új alapokra helyezett kerékpárkölcsönző rendszerének kiépítéséről szóló pályázatát. A verseny egyik győztese a zürichi székhelyű RAFAA koncepciója lett.

A cég vezető építésze, Rafael Schmidt elképzelése szerint, az új, kiépítésre kerülő „Bike Sharing” rendszer, átfogó építészeti beavatkozást igényel a város egész, de főleg a belváros területén. Többnek kell lennie egy modern szállítási rendszernél, a város szerves részévé kell válnia. A kerékpárok GPS és W-Lan modemmel is rendelkeznének, így az internet alapú platform pillanatokon belül tudja értelmezni a kétkerekűektől beérkező információkat (pillanatnyi helyzetük, hol van igény többre, foglalás, stb).

A 25.000 darabosra tervezett állományt azonban úgy kell tárolni és elhelyezni, hogy azok ne okozzanak „vizuális szennyezést” például a történelmi városrészekben sem. Ezzel párhuzamosan viszont a könnyű megközelítésre is valamint a vizuális jelenlét fenntartására (hide&show elv) is törekedni kell.

Ennyi járművet, nagyjából 20.000 négyzetméteren lehet biztonságosan és kényelmesen tárolni. A RAFAA tervei szerint a tárolók a föld alá lesznek süllyesztve, és egy futószalag fogja a földszint fölé, egy függőleges falra emelni, amit a hitelkártyás igénylés és visszaigazolása után, egyszerűen csak le kell majd akasztani. Szűkebb, belvárosi területeken ennek a megoldásnak a vízszintes verzióját fogják alkalmazni.

via: Daily Tonic, rafaa, Copenhagenize

Lassan nem telik el úgy hét, hogy ne jelenne meg legalább egy mosással, mosógéppel kapcsolatos fejlesztés, melyek közül számomra az egybemosógép volt idáig a legszimpatikusabb. A pedálos áztatógép kistestvérének tekinthető Mr. Klein egyszerűbbnek és kevésbé fáradtságosnak tűnik mint elődje, hiszen itt csak be kell programozni a szerkezetet, nem igényel különösebb testmozgást. A Yoon Kisang által tervezett alsónemű-specialista a környezetvédelmet is a legteljesebb mértékben szem előtt tartja, a beletöltött vizet a különleges szűrési rendszernek köszönhetően többször is felhasználhatjuk. Felül mos, a használt vizet alul tárolja, hogy a tisztítási folyamat után a következő adag alsóneműt is ki lehessen vele mosni. Nem kell hozzá tömlő sem, így akár mosógépünk kiegészítéseként is vígan elfér a fürdőszobában.

via: Yanko Design

Magyarországon minden harmadik ember dohányzik, így mi sem mehetünk el szó nélkül a mostoha téma mellett. Ember legyen a talpán, aki igazságot kíván szolgáltatni, hiszen a nemdohányzók és dohányosok egyaránt olyan érvekkel rendelkeznek, amit nagyon nehéz megdönteni. Csikk itt, csikk ott, csikk a földön, mindenhol, és hát valljuk be, igazuk van az ellenzőknek, mert szépnek éppen nem nevezhető, mint ahogy a dohányosoknak is, hiszen teletömött szemetesekbe, illetve szemetesek hiányában nem igazán lehet máshova eldobni. A passzív dohányosok védelme érdekében hozott döntések után a munkahelyi bagósok a kijelölt helyeken cigizhetnek, a nagy igyekezetben épp csak ennek kulturált formáját felejtették el megteremteni. Tudjuk, hogy a leszokás a legfontosabb, de ha már dohányzik valaki és még csak tervezi az egészségesebb életet, megkönnyítheti az életét (és persze a többi városlakóét is), ha a városokban, kijelölt dohányzóhelyeken is történnek fejlesztések.

Ezt tűzte ki célul a koreai Kang Kyeyoung, aki találmányával a hamulemezzel, illetve oszloppal kíván hozzájárulni a köz javához. Maga a lemez, illetve a különböző méretű mélyedésekkel (melyeket külön ventilációs- és légtisztító rendszerrel láttak el) feldíszített rúd terveinek kidolgozása előtt hosszasan tanulmányozták a dohányosok jól bevált szokásait, így a megfelelő mozdulatsorok kiegészítéseként kézmagasságba és lábbal a kör alakú lemez réseibe elnyomható cigicsikkek nem szennyeznék tovább a közterületeket. Az AshPlate igazán környezetbarát megoldásnak tekinthető, talán a nem dohányzók érdekeit is jobban képviselné elődeinél, így már csak arra lenne szükség, hogy az élhetőbb városok megteremtése érdekében ezek vezetői is nyissanak a téma irányába...

via: Yanko Design

Egyik kedvenc témánk itt a blogon a köztéri világításokkal kapcsolatos legújabb fejlesztések bemutatása. Számos olyan helyszín érintett idehaza ebben a témában, amire régen ráférne egy kiadós változtatás. Az egyik ilyen a tavaink körüli, legtöbbször fényszennyező óriáslámpák helyzete, melyre a magyar (utólag is köszönet a Stúdió örömteli névhelyesbítő tájékoztatásáért) IgenDesign bambuszlámpa terve lehetne a megfelelő válasz. A teljesen önfenntartó világítási rendszer olyan, mint egy mini szélturbina, a világításhoz az energiát önmagának termeli. A tetején elhelyezkedő bambusz-fényforrás spirál alakú, ami a szél erejének köszönhetően az álló állapoton keresztül a kecses, hullámzó mozgáson át az egybefüggő, méhkasszerű látványig rendkívül sokféle formában örvendeztetheti meg a járókelőket. A bambuszlécek végeibe helyezték el a lefelé világító LED-lámpákat, így a fölösleges fényszennyezés is kiküszöbölhető. Látványra egyszerű és természetes, sokkal jobban illene például a strandok környezetébe, mint régi szoci társaik.

via: The Design Blog

Feltételezem, mindenki futott már össze - természetesen és kizárólag vendégként - idegen hűtőkben kotorászva, gyanúsan zöldes árnyalatú „tegnap hoztam” virslivel, önjáró mackósajttal, vagy könnyfakasztó bukéjú „friss” tejjel, melyekhez meglehetősen nagy bizonytalansággal és dilemmával nyúl hozzá az ember.

Az ilyen malőröknek egyszer és mindenkorra befellegzett. A Red Dot Design egyik tavalyi kandidálója, An Sang Hyun jóvoltából remélhetőleg hamarosan megvalósul egy tökéletes „Kajaőr”, az Unforgetablet.

Szinte az összes szupermarketben általunk vásárolt élelmiszer ma már el van látva egy speciális vonalkóddal. Az Unforgetablet képes leolvasni ezeket, és minden a hűtőnkben lévő ételt és italt tételesen azonosítani tud, valamint regisztrálja az összes, vonalkódban lévő információt, mint például az adott élelmiszer gyártási és lejárati időpontját is. A felhasználók akár saját maguk is meg tudják határozni, előre programozni egyes élelmiszerek fogyaszthatósági dátumát. Az okos készülék egy mozdulattal rögzíthető, mint egy intelligens hűtőmágnes, a hűtőn, a méretes fekete kijelzőről pedig az éppen aktuálisan lejáró szavatosságú élelmiszerek listája olvasható le. Amennyiben mégis elkerülné a figyelmet, a Kajaőr hangjelzéssel tudatja velünk, hogy olyan, egészségünkre ártalmas alapanyag is van odabent, aminek már a kukában lenne a helye.

via: tuvie

Tisztában vagyok vele, hogy hosszas brainstormingok alatt megszült tudatos döntések eredménye a boltokban vásárolható üdítős, alkoholos fémdobozok designja, színvilága olyannyira, hogy sosem véletlenül vásárolunk egy adott márkát. Mégis elgondolkodtam az orosz designer Ramm ND tervei, festményei, képei alapján készült dobozokat nézve, hogy vajon mennyire lehetne újrapozicionálni egy-egy márkát ilyen alkotásokkal? Vajon mennyire lenne kelendő a férfiak körében mondjuk az a sörfajta, aminek dobozát női bugyi és lábak díszítenék? Esetleg több nő vásárolná a kóla ligth-ot, ha doboza alsónadrágos férfitestet ábrázolna? Érdemes egy kicsit behatóbban átnézni Ramm ND oldalát, hátha rájövünk a válaszra!

via: Pixelement

Tegnap a könnyebb tárolás és szállítás megoldásaként kidolgozott biciklitáskáról számoltunk be, ma talán sikerült ennél egy picit praktikusabb formáját megtalálni, igaz egyelőre csak koncepcióként létezik. Az összecsukható kerékpárt egyszerűen félbe lehet ne hajtani. A designer Throsten Wickert úgy tervezte meg, hogy semmit sem kellene szerelni, csavarozni, táskába pakolni, lánc sincs hozzá, úgyhogy nem válik körülményessé ez a folyamat. Akkumulátorral működne, melyet pedálozás közben töltenénk fel, ez látná el energiával például a világítást. A környezetbarát megoldásokkal kidolgozott váz ráadásul esztétikus is, úgyhogy minden igényt kielégíthetne. A Electric Folding Bike könnyen tárolható és szállítható, szép, környezetbarát…a modern kor elvárásainak tehát teljes mértékben megfelel, gyártószalagra vele!

via: Ecofriend

Szóval az úgy van, hogy az öreg fószer nagyon szereti a sört, mint sokan közülünk (én kevésbé, de ez most mindegy) és nagy-nagy környezetvédő hírében áll. Tito Ingenieri-nek hívják és a kis argentínai városkában, Quilmes-ben él. Mivel kevés pénze volt mindig is, az elmúlt 19 év alatt az összegyűjtött sörösüvegekből -számszerűen 6 millió darabból- építette fel szépen a házát.

Segítettek neki szomszédok, a környékbeli üzletek, ismeretlenek. Büszke ám rá nagyon, mert különleges riasztóberendezés szolgáltatja a hangot, igaz, a betörők ellen nem véd, mert csak akkor szól, ha fúj a szél; de ki is akarna betörni egy ilyen kitartó és tiszteletreméltó öregúrhoz? Félteni csak a közeli folyótól kell, hiszen áradáskor gyakran veszélyezteti a kérót, de a jó kedélyű hippi nem igazán gondol a holnapra, a mának él, éldegél az üvegpalotában. Igaz, hogy nem kifinomult és elegáns a homlokzat, de hát kit érdekel, ha az újrahasznosítás, a környezetvédelem és a kreativitás ilyen tökéletes elegyével találkozhat?! Megszavazzunk neki egy piros pontot?

via: Ecofriend

Nem forradalmian új az ötlet. Hasonló innovációkkal már találkozhattunk korábban is, például a Charles Kasin designer Newspaper Extendable Bench vagy Stephanie Forsythe és Todd MacAllen Paper Soft Seating nevű kiegészítője esetében is. A különbség a két korábbi koncepció és a FlexibleLove között a sokkal tartósabb, erősebb igénybevételnek is ellenálló kivitel, ami a harmonikaszerű méhsejt struktúrának köszönhető.

A kétfajta méretben kapható, 8 és 16 fő kényelmes ücsörgésére szolgáló padok újrahasznosított papír és fahulladékból készülnek. Mivel ezeket az anyagokat meglehetősen kitartóan és nem lohadó intenzitással termeljük újra és újra, a cég az előállítási költségeket olyan alacsony szintre tudta lenyomni, hogy még a legnagyobb, több méter hosszúra kinyújtható és max.1920 (!) kg-ig terhelhető FlexibleLove Earth 16 sem kerül többe 595 eurónál.

Az elfogadható áraknak köszönhetően akár egyéni vásárlók számára is elérhetőek, így például nagyobb családi eseményeken, esküvőkön rendkívül jó szolgálatot tudnak tenni a papírból készült harmonika-hernyó padok.

via: LikeCool, Flexiblelove

Ha már a fürdőszobában vagyunk, toporogjunk el még néhány perc erejéig egy nem mindennapi hasznos újdonságon. Többször írtunk már itt, itt és itt is a Red Dot Design Award ilyen vagy olyan díjjal jutalmazott pályaműveiről. Ma egy igazán ötletes koncepcióról, a beépített mérleggel és digitális kijelzővel ellátott fürdőszobai kádkilépőről számolunk be röviden. A koreai Kwon Sunman egyrészt az emberi - valljuk be őszintén mindenkire jellemző - hiúságra, továbbá az ugyancsak, remélhetőleg mindannyiunkban meglévő igényre, az esti fürdésre apellált, amikor bemutatta pályázatát a szigorú zsűrinek.  

Maga a mérleg nem más, mint a szinte minden fürdőszobában a kád előtt pihenő kilépő szőnyeg, amit Sunman kellemes, puha tapintású anyagokból képzelt el. Abban a pillanatban amikor rálépünk, az anyagba szőtt mikroszenzorok érzékelik az emberi test súlyát, az apró LCD kijelző már mutatja is a lehangoló vagy éppen örömteli adatokat. Sőt, arra is képes, hogy elmenti az aktuális értékeket, összehasonlítva azt egy korábbi mérés eredményével, valamint belőhetünk rajta egy olyan célsúly értéket is, aminek elérésekor halk, de határozott pittyegéssel dicséri meg kitartásunkat.
A textil részt, mint egy moduláris egységet, bármikor aktuális hangulatunknak megfelelő színűre cserélhetjük.

via: LikeCool

Fürdőszoba-fétisem határtalan. Olyan jó néha órákat eltölteni odabent, elbújni a nagyvilág elől, zenét hallgatni, bealudni a kádban. Ha igazán romantikus a hangulat, akár füstölő, mécsesek teszik még különlegesebbé a perceket. Olvasni is jó, hosszan, vastag könyveket. Enni is jó, inni is jó. Hidegben felmelegedni, melegben lehűlni, de száz szónak is egy a vége: fürdőszobában lenni jó. Pláne, ha sikerülne kivitelezni egy esetleges felújítást a modern fürdőszobadesign egyik neves képviselőjének új bútoraival. A Ceramica Globo nem aprózza el: formatervezett, elegáns, különleges darabjai szemgyönyörködtetőek és kifejezetten nyugtatólag hat az emberi szem számára. Ilyen bútorok között mindenki egy kicsit sznobnak érezheti magát…én bevállalnám!

via: Trendir

Pár nappal ezelőtt már beszámoltunk egy elképesztően szép és egyedi lambériákat, illetve tapétákat gyártó cégről, most pedig egy kifinomultságában teljesen hasonló falburkolatokat gyártó cégről, a Caesarstone-ról  kell említést tennünk. A Motivo ™ fantázianévre keresztelt saját, szabadalmaztatott technikával készített, kvarc alapanyagú, dombornyomásos burkolóanyagból egyelőre kétfajta, egy vakítóan fehér csipkézett és egy fekete színű krokodilbőr- imitáció változat készült. A rendkívül elegáns, stílusos textúrák nyugalmat és harmóniát sugároznak magukból. Míg a csipkézett változatát a kellem, jellem szavakkal aposztrofálnám, addig krokodilbőr testvérére inkább a komoly, férfias jelzők illenek, így a női és a férfi vásárlók egyaránt megtalálhatják számításaikat.

via: Trendir

Japán egyik legrégebbi elektronikai cége, az itthon régebben és inkább autó hifi rajongók körében ismert Kenwood, a tavalyi Milano Furniture Fair-re összeállt az olasz designerrel, Claudio Coluccival. Az együttműködés eredménye a Squeezophone 360 fantázianevű költemény. A visszafogottan lágy vonalak azonban senkit ne tévesszenek meg!

A szobánkat sejtelmes hangulatfénnyel megvilágító angyal, egy gombnyomásra „démonná” tud változni a két, egyenként 3-utas hangszóróból kiáradó brutális hangerőtől. A Squeezophone 360, Colucci zseniálisan munkájának köszönhetően amellett, hogy rezzenéstelenül ontja magából a kemény wattokat, még a Kenwood azon kérésének is látványosan eleget tesz, hogy a hangfal körül sétáló kritikusok, egy darab zavaró illesztést se vehessenek észre a külső paláston.

A Squeezophone 360 méltó kiegészítője lehet bármilyen igényes enteriőrnek, ugyanakkor elismerő csettintésre is kényszerítheti, még a legkifinomultabb ízlésű audiofil zenerajongókat is.

via: fashionmag.us

Esik a hó és süvít a jeges északi szél, de mint már többször említettük, rajongva várjuk a tavaszi kikeletet. A sok erkély, terasz vagy kerti kiegészítőn felül újra előkerülnek a bringák is a tárolók mélyéről, készülni kell a Critical Mass-re vagy csupán csak a napi betevő kerekezésre. Sokak számára jelent viszont gondot kedvencük tárolása télvíz idején, esetleg utaztatása a nyaralás helyszínére. Ennek megoldására készítette el tervét a Biknd, mely egy olyan hord táska, amivel könnyedén tárolhatjuk és szállíthatjuk kerékpárunkat.

A Helium Bike Case-ben akár a 64 cm-es országúti, illetve teljes felfüggesztésű biciklik is elférnek, természetesen a kiegészítőkkel együtt. A sérülések elleni védelem érdekében felfújható elválasztóelemekkel látták el az egyes tárolórekeszek oldalait. Az egész táska 360 °-os szögben nyitható és előreláthatólag 599 dolláros áron vásárolható. Praktikus elgondolás, bár a folyamatos szét, illetve összeszerelés elég macerás lehet. Bringások: kellene vagy sem?

via: The Design Blog

Múlt héten történt egyik kedves ismerősünkkel a baleset, hogy a megvásárolt ikeás polcrendszer az összeszerelés után mutatta meg igazi arcát és kívánkozott inkább vissza az áruházba. Ami a helyszínen hivalkodóan magára vonta a tekinteteket, az otthoni környezetben már korántsem felelt meg az elvárásoknak, és valljuk be, bárkivel előfordulhat, hogy amiért az újságban, kirakatban még rajong, az otthoni környezetben válik nemszeretem bútordarabbá. Másik probléma ilyenkor, hogy az ember csak szerel, szerel, szerel, majd ha nagyon nem teszik, szétszerel, szétszerel, szétszerel és nem tud mit kezdeni, csak olcsóbban kiárusítani a drága pénzen vásárolt lakberendezési tárgyat.

Enyhe gyógyír lehet erre a problémára, ha például a KONNEX polcrendszert vásároljuk meg, mely színeiben, az egyszerű összeillesztés tekintetében felhasználóbarát darabnak tűnik. A Florian Gross által tervezett bútort nem kell szerelni, a kockákat vásároljuk meg, melyeket egyszerűen csak egymásba kell csúsztatni és a képek alapján ennek jó pár formai megoldását választhatjuk. Egyszerűen kezelhető, esztétikus, minimalista, mi kell még?

via: Contemporist