A kultikus Vissza a jövőbe filmtrilógia rajongói biztos, hogy örülnének, ha megvalósulna az idehaza is forgalmazott Nooka nevű divatmárka ötlete, amelyben a filmben látható, sokak által vágyott autó lenne elérhető bárki számára.

A lyuk és a dugó kölcsönös egymásra hatásának fizikája az emberiség egyik leggyakrabban vizsgált kérdése. Számtalan aspektusból közelíthető meg e roppant izgalmas téma, a norvég Skrekkogle stúdió válasza azonban überel mindent. Feladat: készítsünk DAB rádiót!  Ami van: józan paraszti ész, szokásos északi leleményesség, egy jóképű dugó, persze parafából, csipetnyi, digitális adások vételéhez szükséges elektronika, meg egy IKEAsárga dobozka. Az interakció innentől kezdve adott! A többi a videóból kiderül! 

Márton Szilárd L. legújabb Budapest Monochrome című fotói, ahogy korábban, úgy most is lenyűgöztek bennünket. Képtelenek voltunk ellenállni a csábításnak, és elhoztuk Nektek...

Idén decemberben a Los Angeles-i Giant Robot Galéria ad otthont a nyolcadik, éves Post-It show-nak, ahol különböző művészek mutathatják be a jól ismert, apró jegyzettömb lapjaira készített alkotásaikat. Ebben az évben 260 alkotó pályázott és jutott be, akik több mint 2 000 művel kényeztetik az érdeklődőket.

Tenerifei túránk második részében egy kicsit még elidőzünk a magával ragadó Loro Parkban. A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhány állatot, amit módunkban áll közelebbről is megszemlélni.

Moszkvától száz kilométerre délnyugatra, az Ugra folyó bal partján fekvő Nicola-Lenivets park 2006-óta ad otthont az Archstoyanie fesztiválnak. Az évről évre fokozódó nemzetközi érdeklődést, valamint egyre nagyobb sajtóvisszhangot kiváltó esemény a kísérletező kedvű kortárs építészek és művészek "ötleteldéje", ahol a résztvevők tét nélkül, így bátran engedhetik szabadon fantáziájukat, persze annak reményében, hogy innovációjukra valamelyik „nagy kutya” egyszer talán felfigyel…

Nálam mindig nyerő, ha hétköznapi használati tárgyaknak adnak személyiséget, így a Bert Löeschner német designer Monoblock című sorozatában életre keltett kerti székek is felkeltették az érdeklődésemet. A saját személyiségüket megmutató széklények léte ráadásul jó nagy adag újrahasznosítást is magában hordoz, úgyhogy tökéletes a konstelláció.

Kifejezetten szeretem azokat a pillanatokat, amikor egy olyan tehetségre lelek rá közvetve vagy közvetlenül, akiről idáig csak kevesen tudták, hogy mi van a birtokában. Tettamanti Zsófia pont ilyen, akire egy kedves barátnője hívta fel a figyelmünket. Hogy miért nem ő maga írt nekünk? Szerintem sajnos sokan vannak úgy, ahogy a barátnő fogalmaz: „a szerénysége okán tudom, hogy soha nem jelentkezne önszántából.”

Ez valami igazi ufóság, de legalábbis a használó úgy néz ki benne, mintha a Star Trekből szabadult volna a valóságba. A Sony idén ősszel bemutatott második generációs futurisztikus kütyüje, a HMZ-T2 Personal 3D Viewer tulajdonképpen egy fejen viselhető komplett házimozirendszer, amely nem csak kijelzőkkel, hanem térhatású hangzással is bír, a hagyományos és 3D-s tartalmak megtekintése mellett pedig játékhoz is használható. Az ára nem az én pénztárcámra van szabva (290.000.-Ft), de azért egy dolog biztos, a gyermeki énemet azonnal felcsigázta a látvány! Szívesen látnám a karácsonyfa alatt!

A tegnapi felettébb jó hangulatú Mezcal-os/szombrérós blogger karácsony mérlege: az evolúció best ever almáscsirkemájpástétoma Kétcica nyolcmancsos habarásában, Forest C. Félmaraton Lacckó lelkes anekdotája az agy endokannabinoid gyökeit gyapáló futásról, a felvezetőben beígérteket beváltó, valóban izgalmas Quiz Night, amely alatt vidáman szembesültünk ismét a ténnyel: a bloggernél elmebetegebb fajzat kevés van e Világon, aztán a játék folyamán egy kínzóan régóta fejünk felett lebegő empirikus kérdésre is sikerült egyértelmű választ adnunk.

Sam van Doorn, az Arnhem-i ArtEZ Művészeti Intézet végzős hallgatója, szabadúszó designer úgy gondolta, hogy jó poén lenne egy régi flippergépet festőautomatává alakítani. Az elkészült alkotások nem is feltétlenül lényegesek, hisz a befestékezett golyó segítségével random vonalak sokaságát kapja végeredményként a gép előtt álló instant művész. Ebből az egészből inkább azt tartanám kiemelendőnek, hogy a gép játékos, interaktív formában bírja rá az embereket a művészkedésre.

Hibrid alkotásaival a jeruzsálemi születésű, jelenleg New Yorkban élő művész/dizájner, Roy Nachum teljesen új műfajt teremtett. Vásznain valós és valótlan elemek keverednek kitalált mitológiákkal, álmokkal és emlékekkel. Fotorealisztikus olajfestményeinek témája általában olyan, két világ között ragadt karakterek, akik a virtuális és fizikai lét határán bolyongva keresik - paradox - az egyetlen valóságot, a > B L I N D < címet viselő sorozatban például Braille-írással képekre vitt saját versekkel…

A nagy őszi, erdei séták alkalmával (már ha megadatik a lehetőség) mindig bekerül egy-két szebb falevél az ideiglenes gyűjteménybe. Persze ezek idővel kiszáradják magukból bájukat és a szívhez szóló tónusokat, így a kukában végzik, nem így Susanna Bauernél, aki pont ilyenkor kezdi meg aprólékos munkáját.

A manipuláció az emberi együttélés elkerülhetetlen kísérője. A kérdés úgy gondolom nem az, részt veszünk-e benne vagy sem, hanem az, kik leszünk: a manipuláció kiszolgáltatott áldozatai, vagy pedig haszonélvezői? Ma másodszor írom le e sorokat. Első alkalommal is azért, amiért most: VITATKOZOM…!

Tetszik a Coca-Cola törekvése a környezettudatosságra, akik a Nendóval közösen hoztak létre egy új tálkollekciót. Az Earl R. Dean üvegtervező által 1915-ben kidolgozott kólásüvegek újragondolásával és újrafelhasználásával a jól ismert design tárgy lényegét emelték egy másik, újabb szintre.

Annamária és István alig egy éve, a tavalyi év folyamán vágtak bele kétszemélyes családi vállalkozásukba. Kézzel varrt, vidám színekben pompázó kézműves termékeikből árad az életigenlő bohócság! Legyen az egy zöld baglyos, egy sárga katicás, vagy egy kék repcsis, az egyedi vászonborítással ellátott naplócskákat a - lejjebb kiderül majd - mögéjük tett jó ötlet teszi mássá, és emeli más, hasonló termékek fölé, jó magasan…!

A fenti fotót Tibi tegnap dobta be fb. falunkon a közösbe, gondoltam érdekes lehet közelebbről is szemügyre venni: itt is van, némi további, reményeim szerint mindenki számára érdekes háttérinfóval kiegészítve...

Joana Vasconcelos, párizsi születésű, Lisszabonban élő művész hétköznapi tárgyakból készíti alkotásait, legnagyobb sikert elérő műve például konyhai kiegészítőkből épül fel. Az óriási, magassarkú cipőket formázó szobrait nem túl fantáziadúsan csak Shoes-nak nevezte el, és különböző méretű, rozsdamentes acél edények, lábasok és fedők felhasználásával alakította ki őket. Ebédre hoztuk őket.

A szélfútta sarjadó levelek hangja mellett egy különleges csilingelésorgiának lehettek fültanúi a hollandiai Zwolléban található Anningahof szoborpark/galéria látogatói idén egész nyáron, pontosabban májustól októberig. Ronald van der Meijs holland művész ugyanis öt másik alkotásával együtt egy olyan installációt is kiállított, amelyben az erős légmozgás által megszólaló bringacsengőknek jutott a főszerep.

Egyébként az ész megáll, hogy Karácsonyig ismét huszonkettőt kell már csak aludnunk! Nem tudom, ki hogy van vele, lehet korfüggő is a dolog, de számomra az idő már az érzékelhetetlen tartomány részét képezi. Miközben orromban itt érzem még a tavalyi karifa illatát, három hét és benne lesz az ide is. A hátunk mögötti év meg érthetetlenül csusszant át a két élmény közötti időrésen…

Ahogy múltkor ígértem, ebben a farkasordító hidegben ma elhozom nektek Tenerifét. Azt hiszem, jól fog esni egy kis napsütés! Nem igaz?!

Diego Beyró festményeiről Amélie Poulain és az ő gondolatmenete jutott eszembe: vajon hány embernek lehet orgazmusa éppen ebben a pillanatban? Ha jól számoltam, a fiatal argentin művész sorozatában 13 ember orgazmusát láthatjuk a görgetési gyorsaságtól függően nagyjából egyszerre, mint a filmben a snitteket.

Tettem egy kísérletet, csak úgy, kíváncsiságból! Gúglimepen lekértem közvetlen környezetem - tenyeremnél is jobban ismerem -, Esztergom térképét. Műholdból közelítés már ismerős madártávlatig, fix pont régikisbolttal együtt tesztkép ki, majd fotóseppbe fölényes bekanyarítás, végül, egéren keresztül valami cerkaféle a kézbe…

Észak-London Kennington városrészében [SE11], a Renfrew Road-on áll egy 150 éves velencei gótikus stílusban épült víztorony, melyet két új tulajdonosa, Leigh Osborne és Graham Voce egy minden igényt kielégítő modern élettérré alakított át. A megható bátorsággal megáldott urak kemény fába vágták a fejszéjüket.

Voldemars Dudums lett konceptuális művész és kreatív igazgató meghatóan hülye és értelmetlen, de rendkívül vicces ötlettel állt elő. Egy régi, használt számítógép billentyűzet gombjai helyére szalonnakockákat helyezett, majd kirakta a madaraknak, csipegetésre.