Az amerikai szobrásznő, Christina Bothwell nem mindennapi alkotásai az álom és ébrenlét, a mítoszok és a brutális valóság pillanatait zárja be üvegből készített szobraiba. Saját ars-poeticája szerint, lenyűgözi az élet megállíthatatlan kör- és örök mozgása, a születés, a halál és a megújulás öntörvényű folyamata. Alkotásaiban ezt a csodát próbálja megragadni, az üveg mint anyag nem csak eszköz a kezében, hanem a magukon átengedett fénnyel kelti életre kompozícióit.

Tovább fokoznám a kreatív hangulatot. Még csak művészeti iskolába sem kell járni ahhoz, hogy valaki elképesztő dolgokat alkosson. Közhely, de a művészet belülről fakad. Elég egyszerűen szoftverfejlesztőnek lenni -ami persze jelent egyfajta kockaságot, talán ezért pixel a projekt neve-, mint Ari Krupnik, előbányászni valahonnan kellő mennyiségű dominót, esetleg bevásárolni töltényhüvelyekből és nekiállni alkotni. Ha nagyon ügyesek vagyunk, akár Che Guevarát, Orwellt vagy Eric S. Raymondot is kirakhatunk belőlük, de természetesen csak a fantáziánk szabhat határt…

Amennyiben valaki kellő leleményességgel, egy cseppnyi kreativitással és némi szabadidővel rendelkezik, kevés pénz ráfordításával olyan enteriőrt tervezhet saját lakásába, aminek csodájára jár a világ. Magával vonzhatja azt is, hogy híres lesz az illető, hiszen sosem lehet tudni, hogy mire kattan rá a nép pillanatok alatt. Pár régi bútor, használaton kívüli kiegészítő, ecset és festék, plusz az a bizonyos fantázia -ami mindenkiben megtalálható- és máris James Hopkins módjára birtokolhatjuk a siker édes ízét. Az említett művész persze kijárta a művészeti iskolák sorát, ami hozzátesz a végeredményhez, de ez ne tántorítson el senkit attól, hogy nagyokat alkosson az otthonában. Hopkins 1976-ban született Stockportban (Chesire, UK), jelenleg Londonban és Guernseyben él, illetve dolgozik. Azt teszi, amihez a legjobban ért: a brit művész ravaszul átalakítja a mindennapi tárgyakat, saját ízlésvilágára formálva őket…ennek lehetősége pedig mindenki számára adott!

A svájci születésű Nicolas Thomkins a Dedon cég számára tervezte ezt a szépséges pihenőt, aminek a Yin-Yang Lounger nevet adta.

Anna Bullus a Brighton Egyetem hallgatója megelégelte, hogy a londoni Oxford Street-en naponta 30.000 rágógumit dobálnak el a friss lehelet fanatikusai, és hosszas gondolkodás után feltalálta a rágógumigyűjtő buborékot, melyet nem másból, mint újrahasznosított rágógumiból készítenek el, egy bizonyos titkos adalékanyag hozzáadásával, melyet nagy sejtelmesen BRGP-nek (Bullus Recycled Gum Polymer) nevezett el a hölgy. A találmány annyira tetszik a közvéleménynek, hogy a Marie Claire magazin azonnal beválogatta őt a „Change the World 2010” rangsorolásába a közé a 20 nő közé, akik szerintük idén a legtöbbet tesznek világ jobbá tétele érdekében. Anna cége, a Gumdrop Ltd előreláthatólag egész London környékét felszereli majd a rózsaszín gömbökkel, ami remélhetőleg felkelti majd más városok, országok érdeklődését is, köztük minket, mert azt hiszem idehaza is elkelne pár Gumiszemetes az utcákra.

Van valami ellenállhatatlan csúnyaság a Diamond kredencben. Ő egy fura szépség, kicsit olyan, mint Barbara Streisand. Ez az érdekes darab viszont jól példázza az avant-garde kézműves kivitelezés technikáját. A tervező a Boca do Lobo, aki mint egy koronaékszert tervezte meg ezt a bútordarabot, csak úgy, mint ahogy a briliánsokat csiszolják. A két nagy faragott ajtó vezet a belső aranyfüsttel patinázott enteriőrbe, ahol polcok és két fiók található. A különleges kredenc ötletét a romantikus időszak gótikus bútorai ihlették, melynek külsejét a fényűző árnyalatú, magasfényű ametiszt lakk borítja. Az egésszel egyébként nem is lenne különösebb problémám, csak azt az oroszlánfej lábat tudnám feledni…az egészet valahogy ez rontja el, de hát ugye ez csak az én véleményem…

A képek végignézése után gyere véleményt nyilvánítani!

Dubaiban évek óta, pontosan 17 éve rendezik meg a világ egyik legrangosabb és legnagyobb pénzdijazású teniszversenyét a Dubai Open-t. Az ide érkező játékosok közül azonban csak a topfavoritok engedhetik meg maguknak azt, hogy a város egyik jelképévé vált Burj Al Arab óriásvitorlásának fedélzetén pihenjék ki a verseny két hete alatt a meccsek fáradalmait.

Amikor először megláttam, egy szó jutott az eszembe: gyönyörű! Biztosan furinak hat ez a jellemzés egy utcai pad esetében, de ez van. És ha még azt is hozzáteszem, hogy második gondolatként az ugrott be, hogy ha apró ékszer lenne, mondjuk egy fülbevaló, és ott tengődne valaki által elhagyva az aszfalton, én bizony gondolkodás nélkül zsebre vágnám!

Sofia Maldonado Puerto Rico-ban született 1984-ben. Még el sem végezte az egyetemet, már számos falfestmény büszke birtokosa, melyeket engedéllyel vagy anélkül pingált a környezetében található elhagyott épületekre, belső terekre. Azáltal, hogy megteremtette a csak rá jellemző, utánozhatatlan vizuális nyelvezetet a világos színekkel és az elfolyó ecsetvonásokkal, nem kellett sok idő, hogy rengeteg elismerésben részesüljön saját hazájában. Sofia művei tökéletes keveréke a divat trendeknek, az impulzív latin nők esztétikájának és a különböző utcai kulturális elemeknek, mint például a graffiti, public art, gördeszka, reggaetón és a punk zene. Legutóbb a Times Square-en alkotott maradandót, de ameddig nem győződhetünk meg saját szemünkkel, testközelből művei egyediségéről, maradnak a fotók.

Kiválasztani a megfelelő polcrendszert nem a legegyszerűbb folyamat, főleg ha egyfajta különleges hatás elérésére törekszik valaki az otthonában. Vannak ötletes kivitelezések, de legtöbbjük drága, talán a felhasznált anyagok, talán a márkanév miatt. Az Imeüble leginkább Vasarely alkotására hasonlító polca azonban egyszerű műanyagból készült, ami jelentősen csökkentheti a kiadásokat (a remények szerint), ráadásul még esztétikus és különleges is. A Bjørn Jørund Blikstad norvég designer által megálmodott darab tökéletes érzéki csalódás áldozatává teszi felhasználóját, a nagynak nem mondható rekeszeibe elhelyezett könyvek, virágok, apró porfogó kütyük pedig egy új dimenzióval látják el az amúgy is térhatású képződményt.

Előre leszögezem, hogy azonnal kell egy ilyen, úgyhogy nem kivárva a karácsonyt azonnali üzenetben nyújtom be egy Spun-ra az igényemet az égieknek. Készítője, a Heatherwick Studio talán onnan lehet ismeretes a nálunk megforduló emberek számára, hogy az idei expó egyik legkeresettebb pavilonját, az angliai tüskeházat is az ő terveik alapján készítették el. Oldaluk átnézése közben azonban rájöttem, hogy tartogatnak még pár meglepetést a tarsolyukban.

" Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon innen, az Óperenciás-tengeren túl, ahol a kurta farkú malacka túr..."

Szerintem majdnem mindenkinek így kezdték valamikor gyerekkorában a szülei az elalvás előtt kikényszerített mesét. Most meg jött a hidegzuhany...

Elegem van az enyhe télből, ezért ha csak gondolatban, de pár perc erejéig meginvitálom az olvasókat, hogy eltöltsünk egy kis időt az indonéz Bali szigetének drámai déli szikláin fekvő Alila Villas Uluwatu design hotelban. A Bukit félsziget száraz szavannai táján található 84 kisebb-nagyobb villából álló komplexum a WOHA díjnyertes Szingapúri építészeti cég tervei alapján készült.

Úgy gondolom senki számára nem lehet kétséges, hogy Berlin minden szempontból Európa egyik meghatározó kultkegyhelyévé nőtte ki magát, főleg az újraegyesítés után. A legkülönfélébb művészi önkifejezési formák egyik Mekkája, ahol ráadásul a városi és a kerületi önkormányzatok is irigylésre méltó lojalitással állnak a multikulti szcéna mellé és nem kevés anyagi forrással támogatják a vibrálóan szabad-szellemű helyi művészeket és projektjeiket.

Amióta kinyitottuk a Manzárd Cafét és telik az idő, egyre kevésbé lepődök meg designerek és múzsáik kölcsönhatásaiból létrejött szösszeneteken, de a lengyel Ah-Oh Studio pihentagyú ötletgazdáinak nagyonbeteg parfüm üvegcséi láttán meg kellett állnom egy percre és mélyen elgondolkozva feltenni magamnak néhány kérdést:

Ó, azok a csodálatos 60-as,70-es, 80-as évek – sóhajtunk föl sokan. Legtöbben a boldog békeidőknek tekintik, pedig ha belegondolunk akkor is megvolt mindenkinek a maga baja. A múltba révedés gyakran elveszi a lehetőséget attól, hogy a jelenben éljünk, mégis sokan nosztalgiáznak jólesően a régmúlt kedvenc márkáin, melyek hosszú ideje reneszánszukat élik. Pöttyös túró rudi, Traubi, Tisza cipő, hogy csak párat említsek a kedvencek közül, de előszeretettel nézzük vissza a múlt sorozatait, filmjeit, díszítjük lakásunkat korabeli mintákkal, formákkal, öltözünk korhűnek álcázott ruhákba vagy éppen nézegetünk olyan képeket, illusztrációkat, amin visszaköszönnek a megfelelő stílusjegyek. Én sem működöm másként, ezért kifejezetten örültem, amikor rátaláltam az 1975-ös születésű, dán Mads Berg profi illusztrációira. Pár pillanatig érdemes elidőzni alkotásain és ellátogatni oldalára, ahol mélyebben is megmerítkezhetünk munkáiban.

A klasszikus amerikai álom testesül meg a Sagan Piechota építészei által tervezett és a kaliforniai Carmel városához közel, közvetlenül az óceán partjára épített kétszintes villa, az Otter Cove Residence épületében. A ház falainak több mint 75%-az üvegfelület, ami elképesztő körpanorámát biztosít a nyílt óceánra, leendő tulajdonosai számára. A belső tágas terek megvilágítását szintén ennek köszönhetően alig kell mesterséges fényforrással kisegíteni.

Tisztában vagyok vele, hogy a téma és az alkotás már nem új, mégis muszáj itt megjelennie, mert lenyűgöz az a kreativitás és aprólékosság, amivel Simon Pillard és Philippe Rosetti megalkotta a poszt témájául szolgáló művet.

Shi Jinsong 1969-ben született Kínában és valami életre szóló trauma érhette gyermekkorában. Mire felnőtté vált, a rozsdamentes acél bűvkörébe került és ez a fétis egészen elképesztő módon manifesztálódik különlegesebbnél különlegesebb alkotások formájában. A legjobb esetben is vastag üvegfal mögött érdemes tárolni, ha valaki kényszerítő vágyat érez egy-egy példány beszerzésére. Kollekciójának neve Na Zha (aki a kínai mitológiában egy harcos gyermek istenség) Baby Boutique, melynek minden egyes darabja éles pengékből áll össze. Van itt minden, mi szem szájnak ingere: rácsos kiságy, babakocsi, hintaló, tricikli, roller… semmire nem lehet használni őket, de legalább félelmetes.

Manapság 1 milliárd ember éhezik a földön...Nem az élelemhiány jelenti a gondot, mert elegendő élelmiszert állítanak elő a mai világban ahhoz, hogy mindenki megfelelően táplált  legyen és egészséges életet élhessen. Az éhség létezik, a szegénységből fakad. Létezik, mert természeti katasztrófák, földrengések, áradások és aszályok sújtanak pont olyan területeket, ahol a szegény emberek alig vagy egyáltalán nem tudják helyreállítani a baj megtörténte után az azt megelőző amúgy is kétes életszínvonalukat. Létezik, mert sok országban a nőket elnyomják, hiába elég nagy a gazdaság. Az éhség létezik, mert bizonyos országok külső és belső konfliktusai elvesznek minden esélyt az emberektől, hogy tisztességes élet élhessenek és étellel lássák el a családjukat.

Ha évek óta itt-ott porosodó, de nem megunt könyveidhez annyira ragaszkodsz, hogy nincs szíved bagóért eladni őket egy antikváriumnak (ami nagy kegyesen alig vásárol), és szeretsz otthon kreatívkodni, skiccelni vagy csak úgy, amatőr üzemmódba kapcsolva egy pemzlivel maszatolgatni, akkor akár példát is vehetsz a Los Angeles-i művész Mike Stilkey-ről.

Mint ismeretes, rengeteg támadás ért minket a Facebook játékkal kapcsolatban amiatt, hogy nem gondoltuk át jól a formáját. Az 5.000 forintos vásárlási utalványért folyó játékot egy elhibázott lépéssel félreérthető módon hirdettük meg, és többen úgy gondolták, hogy adathalászni fogunk…Ezért ismét módosítjuk a szabályokat, amibe már remélhetőleg nem fognak belekötni.

Szóval, az 5.000 forintos Ikea vásárlási utalványt azok között fogjuk kisorsolni, akik az ÖSSZES ismerősüknek elküldik a Manzárd Café facebook oldal ajánlását és akik ezután feliratkoznak a facebookos üzenőfalunkon hagyott „BRÉKING” bejegyzésben egy komment formájában. Az oldalunkra újonnan érkezőknek pedig azért érdemes lájkolni minket, mert így ők is részt vesznek a másik, 10.000 forintos Ikea vásárlási utalványért folyó játékban, amit az összes regisztrált tagunk között fogunk kisorsolni (mindkét játék határideje május 31., sorsolás június első hete).

Most, hogy helyenként egy havi átlagnak megfelelő csapadékot jósolnak a hétvégére a fagyos szentek jóvoltából, függetlenül a görög válságtól egy olyan hotel bemutatására kerül sor, ami a végtelenül lenyűgöző szigetre, Santorini kalauzolja el az olvasót. Pár évvel ezelőtt volt szerencsém megtapasztalni a görög mentalitást és vendégszeretetet, ami olyan mértékben borult rám a magyar valóság után, amibe nem lehetett nem azonnal beleszeretni. Válság ide vagy oda, a görögök kitüntetett helyen szerepelnek a szívemben és most, hogy rátaláltam Santorini egyik luxus ékkövére muszáj mások érdeklődését is felkeltenem iránta.

Az olasz Studio Formafantasma két alapítója, Andrea Tirmachi és Simone Farresin egy szokatlan installációval hökkentette meg az idei Miláno Design Week látogatóit. A koncepció címe: Autarkia. Tárgya pedig egy vacsora előkészületei valahol San Giuseppe faluban.