Ha azt mondjuk „manzárd”, mi jut elsőre eszetekbe? Nyilván (rossz poén) mi, picit komolyabbra fordítva azonban inkább valami sötét zug, az ott felejtett családi titkokat rejtő... a pókhálóval keresztbe-kasul átszőtt... a nyikorgópadlós, félhomályos padlásszerűség odafent. Vannak házak, ahol meg van ezeknek a blockbusteri kliséknek a helye, zamata... ám ha már egyszer olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van, miért ne lehetne hasznosítani, életre kelteni, befoglalni? Ebben segítene most elég komoly összeggel egy vállalkozó kedvű háztulajnak a VELUX vállalat pályázata...!

A Cut nevű vírusvideókat készítő amerikai cég immár negyedik alkalommal kápráztatja el az embereket 100 év női szépségideáljának változását bemutató time-lapse sorozatuk legújabb darabjával. Két amerikai és egy iráni videó után tegnapelőtt a koreai nőket bemutató egyperces is robbantott a neten.

Hogyan passzol egymáshoz a címben említett két „alapanyag”? Teljesen jól, ahogy a képeken is látni fogjátok majd. A művészi igényességgel elkészített alkotásokat a Pichi & Avo nevű spanyol street art duónak köszönhetjük, akik elképesztően látványos formában olvasztják egybe falfestményeiken a klasszikus és a kortárs hozzávalókat.

Az 1010 művésznéven futó német street art művész tavaly ősszel került szélesebb körben is a figyelem középpontjába, amikor a nagyobb művészeti blogok egymás után jelentették meg a látványos optikai illúzióiról készített fotókat.

Dustin Yellin amerikai művész különleges, újrahasznosított alapanyagokat magukba építő háromdimenziós üvegszobrairól híresült el. Az egymás mögé helyezett üveglapok közé szorított könyv-és újságlapok, utcán talált hétköznapi vagy éppen bizarr hulladékdarabok segítségével formázza meg az egyes alakzatokat.

Anish Kapoor világhírű indiai származású brit művész segítségével egy olyan dolgot tapasztalhatnak meg az emberek testközelből, amitől egyébként mindenki próbálja távol tartani magát. Egy házi örvényt készített az indiai Kochi-Muziris Biennálé számára.

Összedugtuk... bekapcsoltuk, és a második perctől körülbelül olyan fejjel bámultunk az emberi szemmel azt hinnéd feldolgozhatatlanul széles monitorra, mint Michael Keaton, majd számunkra is meglepő módon villámgyorsan asszimilálódtunk.

Biztos vagyok abban, hogy hozzánk hasonlóan sokan válaszolnak majd igennel a címben feltett kérdésre, hiszen a természet közelsége sokkal fontosabb a városi környezetben, mint azt első körben gondolnánk. Luciano Pia olasz építész 2012-ben átadott „25 Verde” fantázianevű lakóházáról van egyébként szó, ami diszkréten bújik meg a gyönyörű mesterséges erdőben.

Hetek óta fut a Fiat design pályázata a ProjektX, mely az egyébként is ikonikus Fiat 500-as új modelljéhez, a Fiat 500X-hez kereste a szép, csajos, de egyben praktikus és hasznos autóskiegészítő ötleteket. Március 16-ig sajnos várni kell, hogy kiderüljön, ki az a két ötletadó, akik bejutottak az elődöntőbe és akiknek ötletét Gulyás Sára designer kidolgozza, majd a Fiat a közönség által megszavazott nyertes ötletet le is gyártja és egy autóval honorálja, de addig is van nekünk egy remek interjúnk, ami Gulyás Sárával, a zsűri elnökével készült és a funkció és szépség keresztezéséről, a közösségi ötletmegosztásról és a számára ikonikus designdarabokról szól.

Az egész csak egy viccnek indult, aztán a barátok, majd az egyre szélesebb rajongótábor unszolására egy egész projektté nőtte ki magát Victor Solomon ötlete, aki a szokásos templomablakok, lámpaburák vagy ajtóbetétek helyett gyönyörű ólomüveg kosárlabdapalánkokat készít.

A svéd Electrolux évente meghirdetett Design Lab pályázatán a blog indulása óta rajta tartjuk a szemünket. Az elmúlt években – itt és itt, meg még itt is – mi is lelkesen számoltunk be a fiatal magyar designerek egyre izmosabb sikereiről. Az idei kiírás minden eddiginél izgalmasabbnak ígérkezik, hiszen az előző évekhez képest a verseny díjazását megduplázta a svéd multi. A győztesnek tehát az eddig is alapból járó hat hónapos fizetett gyakornoki állás mellé, amit az Electrolux globális terméktervező központjában tölthet el a győztes, idén már 10.000 euró jár...!

Ez az, amire legszívesebben csak annyit írnék, hogy „hú”, mert minden más tök fölösleges, úgyis önmagukért beszélnek a fotók és a videók. Persze ez nem elég, hiszen azt is mindenképpen tudnotok kell, hogy a döbbenetesen gyönyörű kinetikus lámpacsodákat Choe U-Ram koreai szobrász készítette.

Annyiszor beigazolódik, hogy a legjobb dolgok mindig a lehető legegyszerűbb ötleten alapszanak, amihez persze azok jutnak el, akik képesek a túlbonyolítás helyett inkább akkurátusan letisztítani a gondolataikat. Tökéletes példa erre a japán D-Bros nevű designcég egyszerűen csak Cup&Saucer fantázianévvel illetett csészéje és csészealja, amely meglepő és szokatlan illúzióval hódit.

A drótból készített szobrokat mindig kitüntetett figyelem övezi a Manzárd Cafén. A hideg, súlyos és férfias anyagból készített finom, légies és nőies alkotások játszi könnyedséggel hoznak lázba. Így történ akkor is, amikor először megláttam Kendra Haste brit szobrászművész csirkehálóból készített életnagyságú állatszobrait.

A berlini Urban Nation és a New York-i Jonathan Levine Gallery együttműködésében tavaly ősszel megrendezett PM6 című esemény csúcspontjának, legnagyobb dobásának egyértelműen az Urban Nation folyton változó homlokzatára ideiglenesen felfestett óriási sasfejet tartja a helyi street art közönség.

A blog rendszeres olvasói tudják, hogy nem rajongom a kitömött állatokért, trófeákért, de olykor előkerül egy-egy alternatív változat, ami megoldást kínál az olyan embereknek is, mint én. Designérzékeny állatbarátok persze számtalan érdekes változat közül válogathatnak, én pedig most Holger Hoffmann német tervező papírból készíthető geometrikus „trófeáival” és „kitömött” állataival gyarapítanám a sort.

A japán YOY design stúdió az elmúlt hetekben újra a figyelem középpontjába került a nagyobb designblogokon, mert egy olyan zseniálisan egyszerű ötlettel állt elő, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Több mint 4300 poszt témáját nehéz fejben tartani, de ha jól emlékszem, tányéralátétekről a blog indulása eltelt 5 év alatt egyetlen egyszer sem írtunk. Akárhogy is van, most eljött egy ilyen pillanat, mert a vicces lakberendezési kiegészítők gyártására specializálódott japán A.P.Works design stúdió sok más blogger és nagyobb oldal szerkesztőjének szíve mellett a miénket is elrabolta.

A 3.429 méter magas Mount Hood Oregon állam legmagasabb hegycsúcsa, néhány designer pedig úgy gondolta, hogy jó móka volna, ha a hegy formája egy söröspohár aljában köszönne vissza. Elkészítették a prototípust, majd a Kickstarterre mentek pénzt gyűjteni a projektre, de azt szerintem álmaikban sem gondolták volna, hogy ötletük akkora sikert fog elérni, mint amekkorát.

David Irvine új életet ad a már kidobált, ismeretlen vagy kevésbé ismert festők által készített, néha meglehetősen giccses alkotásoknak. Az amerikai művész gyakran az eredeti festmény stílusában pingálja rá a képre a saját elképzeléseit, de néha teljesen figyelmen kívül hagyja elődje ízlését. Mindenféle popkulturális ikonok kerülnek a középpontba az újragondolt műveken, sokak számára kívánatossá téve ezzel az alkotásokat.

A tervezők olyan apró, háztartásban használatos tárgyaknak, kiegészítőknek is képesek új értelmet adni, mint például a szalvétagyűrűk. A legjobb bizonyítékot erre idén februárban a Tel Aviv-i Wishlist Design szolgáltatja, akik rajtcél győzelemmel azonnal a képzeletbeli cukiság-listánk első helyeinek egyikére röpítették magukat ebben a hónapban.

Gyanítom, hogy az falevelek, különböző növények, termések gyűjtögetésének, előbbiek könyvlapok közé préselésének, utóbbiak figurákká tűzdelésének élménye azért nagyjából mindenkinek könnyen felidézhető a gyerekkorából.

Ideje eljátszani a gondolattal, mit tudnál kezdeni egy csinos Fiat 500X-el! Előtte mindössze annyi a dolgod, hogy kitaláld mitől lenne még annál is menőbb, mint amit a képen látsz, majd az ötletet bedobni a köztudatba, aztán már csak várni a zsűri döntését. Ha minden a te terveid szerint alakul, egy olyan crossovered lesz a garázsban, amiből csak az az egy van, az meg a tiéd...

Biztos vagyok abban, hogy nem a legtökéletesebbek a reggeli rohanáshoz, illetve sokakat az a tény is bánthat, hogy „nehezen tisztíthatóak”, mégis azt gondolom, ha a kávé, építészet és a design szerelmese vagy, érdekesek lehetnek számodra a Dutch Lab designstúdió ezeket a témaköröket kegyetlenül jól ötvöző, látványos kávécsepegtetői.

Valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag nem igazán vagyok a régiségek híve, de persze ez nem jelenti azt, hogy nem csábulok el olykor egy-egy vintage, retro használati-és/vagy lakberendezési tárgy láttán.