Hamarosan végképp beköszönt a nyár és sajnos a tömegközlekedésen is az olykor átható testszag, mert még mindig vannak olyan emberek, akik nem érzik saját kétes illatukat (by the way, sosem értettem, hogy azoknak az embereknek miért nem mer szólni a környezete, hogy büdösek?)… Megértem szegény kétkezi munkásokat, akik kemény fizikai munkát végezve végigdolgozzák a napot, hogy a kellemes illat érdekli őket legutolsó sorban, bár nem sírnék, ha Art Lebedev parfümjét használnák a jövőben, amit kifejezetten nekik ajánl bergamott, rozmaring, nyír, cédrus, írisz és kardamom illatok összekeverésével és speciális, vízmértékre hasonlító üvegével. A szakiknak szánt Levelus parfüm a tervek szerint 20, 40 és 60 ml-es üvegekben lehet majd a barkácsládák kiegészítője…mert mindenkinek jár egy kis eau de toilette!

via: Yanko Design

Amikor egyszer Dr. Susan Calvin-t megkérdezték arról, hogy egy ember és egy robot sokban különbözik-e egymástól azt felelte:

Nos, ezt a véleményt erősítheti, ha egyszer koncepcióból valósággá válik, a Plan-o-Bot nevű robot. Tervezője Bharoto Yekti, aki a Mascot Design Competition for Central Park jakartai eredményhirdetésén ötletével a második helyezést nyerte el.

Plant-o-Bot, a kis humanoid robot testén növények élnek, melyek állapota nyomon követhető a mellkasban figyelő vitalitásmérőn. Amikor a kis növények jól érzik magukat, a kijelző vidám zöld színű, amikor azonban az energiamérő bajt észlel, vészjelzésként rögtön pirosra vált.
Az apró palántaőr további hasznos funkciója, hogy karjaira három különböző modult, egy metszőollót, kultivátort és természetesen egy öntöző berendezést lehet csatlakoztatni.

Yekti abban bízik (hozzáteszem én is), hogy lesz olyan gyártó, aki koncepcióját felkarolja, és a nem túl távoli jövőben minden háztartásban ott fog serénykedni a házi növénykék körül egy ilyen jóképű robotgyerek.

via: Behance

Vannak olyan alkalmak, amikor kifejezetten jó öltönybe, szépen, elegánsan felöltözni (nem csak színházlátogatások alkalmából)…persze magamról beszélek, sokan gyűlölik és inkább a laza stílust részesítik előnyben minden helyzetben. Természetesen a legtöbb időt az üzletemberek töltik ilyen öltözékben, ezért számukra egy igazán kedvező koncepció van kilátásban. A Goal Orientation szeretne minden olyan ember kedvében járni, akinek szinte már a második bőre az öltöny és a nyakkendő. A Stickpin Iron nevű tervük ugyanis egy minivasaló, amit leginkább a nyakkendők rendben tartására lehet használni, bár nyilván a hölgyek is elég találékonyak ahhoz, hogy funkciót találjanak a készülék számára. A kerámialapok között egész magas hőmérsékleten lehetne vele vasalni, USB-vel a laptophoz vagy sima elektromos aljzathoz is csatlakoztatható volna. Bár az ingek vasalása elég körülményes lenne vele, ezért az utazótáska tartalma csak gyarapodna, de praktikus megoldásnak tűnik. Használatárra vonatkozóan egyéb találékony és ötletes megoldásokat várunk…

via: Yanko Design

Nem véletlen, hogy az idei Pritzker-dijat is egy japán építészduó halászta el a riválisok elől. Egyszerűen termelik ki magukból a zseniális és sokszor megdöbbentően új ötletekkel előálló ifjú építész-titánokat.

Ezúttal a Number555 iroda vezető építészéhez Takuya Tsuchida-hoz érkezett egy felkérés a következő paraméterekkel. Van 2000 négyzetméter, 9 darab, családtagnak számító autó és egy, a telekhez tartozó, közel négy méter magas fa. Ebből kellett kihozni a maximumot.

Miután a kliens igen nagy becsben tartotta szerénynek nem mondható autó gyűjteményét, illetve elfoglalt üzletember lévén, nem volt ideje holmi föld alatti garázsba leballagni a járgányért, ezért külön kérése volt, hogy a garázs legyen szerves része a háznak. A tervezőnek ez a feladat okozta a legkomolyabb fejtörést, amit egy váratlan és leleményes ötlettel oldott meg. Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegynek kell mennie Mohamedhez alapelv adta a megoldás kulcsát, a lifttel a ház nappalijába emelhető autó ötletét a kezébe. A megrendelő másik igényét is sikerült teljesítenie: az egész házra jellemző világos, nagyvonalú belső terek alsó, nappali szintjének központi zöld szigete lett a facsemete.

A képeket böngészve csak az a dilemma, hogy mit irigyeljek jobban? A házat, vagy a nappali karakteres kiegészítőjét, azt a csini Lamborghinit...

via: Izismile

Nem kifejezetten szobacicák/kutyák számára tervezte a TOOUT Industrial Design Co., Ltd a nyakukba helyezhető minikamerát. A szabadban kóborló állatok gardedámja lehet a Pet Vision, mely tavaly Red Dot Design díjjal is jutalmaztak. Elsősorban mozgáskorlátozott gazdik számára tervezték, de a várható magas kereslet miatt koncepciójukat bármelyik aggódó kisállat tulajdonos számára jó szívvel ajánlják. A Pet Vision mozgó és állóképeket egyaránt tud küldeni otthoni számítógépünkre, sőt, annyira interaktív, hogy az audiorendszer segítségével rá is szólhatunk kedvencünkre, ha éppen olyat kíván megtenni, amit mi nem nézünk jó szemmel. Már látom a képeket magam előtt egy túlélő show forgatásáról, ahol a veszélyes környezetbe kiküldött állatok amatőr videóiból készítenek realityt…

via: Yanko Design

Sok barátommal ellentétben én szeretek mosogatni, mert olyan jó a tiszta és csillogó edények, poharak és evőeszközök felett megelégedett mosollyal megpihenni. Ismerem annak problémáját, hogy ha nem hagyunk megfelelő távolságot az étkészletünk különböző darabjai között, bepunnyad a víz, ami gyakran a baktériumok melegágya…Soha többet nem kell aggódni viszont, ha végre lehet majd kapni Seung Jun Jeong és Seo Young Moon éppen szabadalmaztatás alatt álló pohárcsodáját, amin az apró, pattanásszerű dudorok segítik a megfelelő szellőzést. Valahogy mindig a legegyszerűbb megoldások a legzseniálisabbak…

via: Yanko Design

Többször volt már szerencsém - már ha annak lehet nevezni - megkóstolni az Evian négyezer méter magasságban csordogáló, gleccserekből leszüretelt ásványvizét, de nekem - vessetek rám követ - egy „centivel” se ízlett jobban, mint az egyébként méltón világhíres hazai vizek.

Ettől függetlenül a cég marketingesei valamit nagyon tudnak. Már a tavalyi kampány is nagyot szólt a pelenkás, görkoris cukipofa aprótalpúakkal. A nagy sikerre való tekintettel idei kampányuk főszereplői is ezek a totyogó csöppségek, akik korijukat elhajítva egyből a nyakunkban kötöttek ki.

via Ads of the World

Nos igen, ez egy fontos dolog. Egy korábbi fantasztikus antibiotikumos kezelés után meg kellett hoznom azt a döntést, hogy soha többet nem viszek majd a szervezetembe olyan ételt vagy italt, ami kicsit is kellemetlenül érint illat, illetve ízvilágában. Fontosnak tartom azt is tudni -mielőtt beleiszom a dobozba-, hogy az általam ritkán fogyasztott tej  jó-e még vagy sem. Persze okosabb emberek előtte megszagolják, hogy a tartós tej tartós-e még, de ez sem mindig segít, az orrunk csalhat is és jó tejet önthetünk a csapba. A Cravendale tervezőcsapata, azon belül is Oliver Newberry designer találmánya viszont segíthet, hogy se szagolni, se ízlelni ne kelljen a jövőben a tejet. A Magic Milk Jug koncepciója -ahogy a címben is írtam- valóban „sikít” egy hangjelzéssel az innovatív riasztórendszer segítségével, illetve LCD kijelzőn keresztül is, ha megsavanyodott a hűtőben álló tej. A kancsó alját egy egyedülálló PH szenzorral látnák el, amely mérné tartalmának PH savasságát. Természetesen ez sokkal kifinomultabb rendszernek tűnik, mint szaglásunk, és remélhetőleg a későbbiek folyamán olyan szerkezetekkel is előállnak, ami a többi élelmiszer frissességére figyelmeztet.

via: Homeqn

Nem vagyok nagy szakácsművész, de azért láttam már közelről konyhát, sőt főztem is és tudom, hogy néha a négy darab gázrózsa (vagy egyéb változat ugyanilyen számban) nem elég. Nagyobb családi ebédeknél meg pláne kevés a hely a különböző méretű lábosoknak, de remélhetőleg Fatih Can Sarıöz koncepciójában nem csak én látok majd fantáziát. Az indukciós technológiával és érzékelőkkel működő főzőlappal megnövelhető az egyszerre használatban lévő edények száma, miután a felhasználó maga dönthet a melegítendő felületrész területéről, saját kezével felrajzolva azt. Az öt különböző hőfokozat további kényelmi szolgáltatás a Cook-Art-ban, és még amőbázhatunk is rajta…kell ennél jobb?

via: Tuvie

Először is egy tipp: ha valami okostojás miatt rágógumi tapadt cipőtalpunkra, ruhánkba, hajunkba, próbáljunk meg valahonnan jeget szerezni, bedörzsölni vele, mert megszilárdul és könnyebben el tudjuk távolítani.

Szóval, vannak olyan emberek, akik képtelenek arra, hogy az íztelenné vált, megunt rágójukat a nekik is fenntartott szemetesbe dobják el, ezért gyakran találkozhatunk vele mindenhol, csak pont ott nem. Gonglue Jiang egy csepp tudatosságot szeretne előhívni az emberekből és ehhez a rágógumigyártók szíves támogatását is kérné, hiszen koncepciója jó és közös ügyet szolgálna, ráadásul végtelenül egyszerű. Már nálunk is túlcsordulnak a műanyag dobozos rágók a polcokon, melynek továbbfejlesztett változatát az oldalán végigfutó papírszalaggal, alját pedig egy plusz réteg miniszemetessel lehetne ellátni, ahová a használt rágót a papírba csomagolás után be lehetne tuszkolni. Egy környezettudatosság mint felett!

via: Yanko Design

Akár egy rózsaszín gumicukor, olyan édes és csábító a Nixon órája, a Newton Pink-verzió.

A céget 1997-ben Andy Laats és Chad DiNenna alapította. A két tulajdonos múltjából adódóan - Lats profi snowboardos, Chad pedig menő kaliforniai szörfös volt - termékeikkel egyértelműen a 18-29 éves korosztályt célozták meg.

Mottójuk szerint a Nixon órák az extrém sportok iránt rajongó, karakán identitással rendelkező sikeres yuppie-k számára készülnek, és soha nem fognak a nagy múltú svájci márkák trónfosztására törekedni. Magunk között szólva ez okos gondolatnak tünik, mert erre vajmi kevés az esélyük.

Karóráikat fiatal neves dizájnerek fantáziájára bízták, ami kollekciójukat végigböngészve jó döntés volt. Az ifjú titánok nem alsó árkategóriás, minimál-funky kreációi 70-240 eurós árcetlikkel üde színfoltként vibrálnak a nagy óraszalonok kirakataiban.

Én azért kíváncsi lennék arra, hogy (bizonyos körökben) vajon milyen bohém összhatást nyújtana egy ilyen pink gumicukor mondjuk egy ókonzervatív gentleman csuklóján?

via: Timefy

Álmodom egy világról, ami nagyban hasonlít Oliver Nicolic egészen utópisztikus jövőjére, kültéri kukástól együtt. Számára a szép új világban az emberek nem nyomnak el cigicsikket a szemetes oldalán, nem ragasztanak rá rágógumit, nem firkálják össze, nem rugdossák, nem gyújtják föl, nem vizelnek rá és nem ürítik béltartalmukat egyik testüregből sem környékére, sem bele, sem rá. Ő pozitívan gondolkodik, időjárásálló külsővel és anyagból (Kerrock) képzeli el szemetesét, melynek fényesen csillogó, esztétikus tetejéhez jó érzés hozzányúlni és a kis zöld ikont használva felnyitni, nem tartva a kezünkre kerülő dzsuvától…jó volna már olyan világban élni, ahol ilyen gyönyörű kukákba üríthetjük hulladékainkat!

via: Tuvie

Bevallom, egészen mostanáig nem túl sok bolgár dizájnerről hallottam - konkrétan egyet sem ismertem -, és ezt néhányan minden bizonnyal jogosan fel is fogják nekem róni. Ez a helyzet azonban ígérem változni fog a jövőben, belebotlottam ugyanis a fiatal formatervező Svilen Gomalov bútor portfóliójába, amire minden mondható csak az nem, hogy unalmas vagy hétköznapi.

Számomra majd mindegyik, egyfajta időutazás élményét nyújtja a plasztik 60-as 70-es évek világába. Sokan nem értenek velem egyet ezzel kapcsolatban, de bennem mindig is volt egyfajta szomorkás nosztalgia azok után az évek után. Semmiképpen sem a politikai rendszer, sokkal inkább az akkori általános életérzés, a ma retróként aposztrofált pop- és tárgykultúra az, ami hiányzik.

Gomalov bútoraihoz visszatérve, azt már most megígérhetem, hogy ha a Manzárd.Café konkrét beülős kávézóként egyszer odamanifesztálódik valahová a Budapestre, addig nem nyitunk ki, amíg be nem szerzünk egy-két Gomalov kreációt.

Néhány kötelező darab a teljesség igénye nélkül:

MOTTO coffee table

SWEEP coffee table

POPO

CABO chair

SUNNY EYE coat hanger

SNAKE bar stool

EGO coffee table

ENERGY coffee table

LA CLOCHE bar stool

POISON bar stool

DESERT coffee table

Entertainment chair

via: Behance

Úgy látszik ez egy ilyen nap…a tavasz beköszöntével megszaporodnak az erotikus témákat megjelenítő koncepciók. Most éppen Adva Noach designer porcelánból készíthető, a csokoládé témakörének egészen speciális és explicit fogyasztási formája köré szerveződő koncepcióját kell kiemelnünk.

A ForPlay egy olyan három részből (Colors, The Mountain, The Mussels) álló szett, mellyel a legkülönbözőbb erotikus felhangú fogyasztási formára ösztönözhetjük párunkat vagy vendégeinket, ugyanis az esztétikus, változatos formavilágban készíthető nyalókakölteményektől elkezdve, a hetykén domborodó csokihegy készítésén át az osztriga kiszippantását (jelen esetben nyalását) imitáló konyhai kiegészítőkkel valóban felforrósíthatjuk az otthoni hangulatot.

Végül pedig, hogy egy kicsit mégis adózzunk az egészséges életmód oltárán, következzen egy rövid idézet a Mindmegette idevágó cikkéből:

„A magas (60-70%-os) kakaótartalmú csokoládéval hatékonyan csökkenthető az érelmeszesedés kifejlődése, az infarktus és a szélütés veszélye, de védi a bőrünket és kitűnő köhögéscsillapító – legalábbis Dr. Matos Lajos szívgyógyász szerint, aki a Szent János Kórház Kardiológia osztályának főorvosa. Martos professzor elmondása szerint napi 100 gramm sötét csokoládé a vérnyomást olyan mértékben csökkenti, hogy ennek eredményeképpen a szívinfarktus vagy a szélütés kockázata kb. 21%-kal lesz alacsonyabb.”

via: Yanko Design

Bár a Gödör Klub április 8-ig tartó rendhagyó szabadtéri kiállításán a modern nő születését ünneplik a XX. század megannyi találmányára és hétköznapi használati tárgyára irányítva a figyelmet, kérdéses hogy Kristin Mueller találmánya, a Squash Wash mennyiben fog hozzájárulni a könnyebb életvitelhez. Tény, hogy a koncepció megvalósulása esetén az árammal, vízzel és hellyel is lehet spórolni, de a fáradtságos mozdulatsor, amivel tisztára moshatjuk a szennyest, nem biztos, hogy sokak számára vonzó lenne. Inkább a folyóparti ruhamosás modern kori változatára emlékeztet…Hölgyeim, kérem nyilatkozzanak!

via: Homeqn

Személy szerint nem tartozom a megszállott konyak fogyasztók táborához, inkább egy pohár vörösbor az, amit alkalmanként szívesen elkortyolgatok. Viszont, az 5.5 Designers csapata által a Hennessy-nek tervezett, Eternal Ice Drop "jégcseppel" behűtött tradicionális nedűből bizony nem utasítanék vissza, főleg ha egy ilyen elegáns pohárban szolgálnák fel. 

A rituálé az egyszerű csapvíz leszűrésével kezdődik, amit a tölcsér víztisztító szűrőjén átfolyatva tisztítanak meg, majd a vizet a hűtőben megfelelő hőmérsékletűre - konyakfogyasztók biztosan megosztják majd velünk, hogy hány fokosra - hűtik. Ezután kerül az Ice Drop-ba a (gondolom) patikamérlegen adagolt mennyiségű víz, és jöhet a hanyattdőlésesszivarozós lazulás...

...és kedvcsinálónak néhány gusztusos Hennessy spot.

via: design.fr

Semmiképpen sem az előző posztra válaszként, egyszerűen csak így jött ki a lépés (bár véletlenek nincsenek), vagy talán emlékeztetve mindenkit arra, hogy a különböző embereknek, dolgoknak, eszméknek, fogalmaknak meg kell férniük békében egymás mellett, a mostani bejegyzés az alábbi ellenpontjaként is tekinthető, bár némi iróniát azért tartalmaz.

Talán páran emlékeznek még Arik Levy szexplicit bútoraira…Nos, ha valaki azóta bevásárolt belőlük párat és elmerült a bűnös erotika bugyraiban, azonnal meg is gyónhatja kilengéseit az izraeli születésű tervező Confession fantázianévre hallgató foteljeiben. A hagyományos gyóntatószék mintájára készült objektum ülőfelülete nagyobb, mint eredeti változatáé, így könnyed kikapcsolódást kínál a pihenni vágyók számára, amennyiben el tudnak vonatkoztatni az eredeti szék jelentéstartalmáról, illetve nem önostorozók. Vásárlás előtt azonban érdemes testközelből is megcsodálnia az érdeklődőknek a hamarosan kezdődő Milánói Designhéten (április 14-19.).

via: Designboom

Szex…erotika…bizarr…meztelenség...határtalanság…gay...nyers…minimalista. Minden, amit ezek a szavak szimbolizálnak, lényege ennek a madridi loftnak, ahol a spanyol duó, David Delfin divattervező és Gorka Postigo építész-fotós élnek.

A tisztaság érzetét nyújtó hófehér padló és a falak határolta enteriőr ártatlan naivitását a szexuális identitást nyíltan és büszkén hirdető kiegészítőkkel egalizálták. Ebben a házban nincs helye a cenzúrának. Mai neves fotósok és művészek, mint Juergen Teller, Diane Arbus, Wolfgang Tillmans, Juan Gatti, és természetesen Gorka Postigo saját képei dominálnak a falakon, illetve többek között Juergen Teller, Silvia Prada, Tom Finn, William Eggleston, Louise Bourgeois, Juan Gatti, Pierre Paulin, Jean Prouvé, Eames, Noguchi és a másik tulajdonos David Delfin egyéb munkái vannak jelen mindenhol máshol.

Némelyik explicit, tabudöntögető kép vagy egyéb álcázott „kellék” ugyan biztosan sok hazai, álszent erkölcscsősznél kiveri majd a biztosítékot, mi itt a Manzárd Cafén azonban valljuk, hogy a kreativitás szabadságának tilos gátat szabni, és ígérhetem, mi nem is fogunk! Ezen az oldalon a jövőben is teret fogunk adni minden áramlat, irányvonal képviselőjének, fajra, bőrszínre, vallásra és nemi identitásra való tekintet nélkül!

via: yatzer

Biztos volt már sokaknak szerencséje a címben szereplő szanaszéjjelcsúszó, váll/hát/deréktörő, élénk színekben kapható változatokhoz, melyet most a Cerruti Baleri lelkes olasz tervezője Leonardo Perugi gondolt újra. A Drop egyéb belső szerkezet nélkül változó sűrűségű CFC-mentes hideg-habosított poliuretánból, a teljesen eltávolítható külső borítás pedig fehér, fekete, piros, zöld és natúr színben választható öko-bőrből készült. A fotelágyat a Milánói Designhéten (április 14–19.) is bemutatják, mindenki legnagyobb örömére. Bár nehezen szabadulok elődei derékfájós emlékeitől, azért ez sokkal kényelmesebbnek tűnik, vendégszobába például tökéletes megoldás lehet!

via: Designboom

Az elmúlt két-három év történései (gazdasági világválság, egyebek) után ismét megszaporodtak az építészek által tervezett utópisztikus elgondolások, már nem csak geekek, diákok látják bele a jövőbe furábbnál furább vagy jobbnál jobb elképzeléseiket.

A jövő emberei a fenntartható életvitel érdekében vajon teherszállító kamionokban fognak lakni az újrahasznosítás jegyében? A tervezők, Aristide Antonas és Katerina Koutsogianni legalábbis így képzeli el az elkövetkezendők intelligens lakásait. A „KEG lakásokat” (leginkább) nomád életmódot folytató emberek számára találták ki, mely „elegendő életteret biztosíthatna számukra”. Értem én, hogy a tökéleteshez közeli fejlettségi szinten álló emberi társadalomban a környezetkímélést és CO2 lábnyom csökkentést elsődleges szempont lesz -ezért integrálták is a tervekbe-, de ez az inkább disztópikus elgondolás rengeteg kérdést vet fel még az egyszerű ötletelés szintjén is…Ti el tudnátok képzelni magatokat úgy, hogy egy teherautóban laktok?

via: The Design Blog

Egy jó hangrendszer beszerzése fáradtságos munkafolyamat, a nők rendszerint ki is szoktak akadni, ha párjuk a ruhaboltok végigjárásáért cserébe a kütyüboltokba csábítja be őket hosszas mustrára. Az olyan multifunkciós kiegészítők beszerzése pedig végképp nehéz, ami még szép is és a szobáink túlzsúfolását megakadályozandó valóban értelmes dolgokat elegyítenek magukba. Sharifah Nasser viszont tényleg ötletes koncepcióval állt elő a Sony számára a Sound Lounge terveit bemutatva, mely egy olyan hangrendszer, ami egyben dohányzóasztal, illetve ülőalkalmatosság is. CD-t, mp3-at játszhatunk vele, érintőképernyőzhetünk, miközben megpihenünk rajta, bár fenekünk mérete valószínűleg visszavet az élvezeti értékből. Mellette szól a kényelem és a hifi berendezés alól felszabaduló polcrendszer, ellene, hogy nehezen tudnám elképzelni, hogy bármit is rápakoljak, nemhogy ráüljek.

via: Yanko Design

A fura és sokatmondó nevű macedón Apostol Tnokovski egészen speciálisan képzeli el a jövő étkezőasztalát. Az 1982-ben Szkopjéban született Apostol 2008 óta az ugyancsak figyelemfelkeltő elnevezésű macedón Dream Factory-nál követi el jószándékú merényleteit a közízlés ellen, mint grafikus. Legutóbbi agymenése a leginkább minikukára hasonlító levesestál koncepciója. Az alapvető inspirációt ehhez a designhoz állítása szerint a gömb, mint tökéletes geometriai forma nyújtotta, melynek tetejét egy egyszerű sínen csúsztatható megoldással lehet feltárni az éhes vendégsereg előtt. A nemes egyszerűséggel „Gömb Levesestál” fantázianévvel ellátott darab a „funkció követi a formát” fordított elv mentén született meg. Like it or not?

via: Yanko Design

Akiben esetleg parát okoz Orwell szatirikus utópiájából kölcsönvett látomás, annak nem ajánlanám, tech-junkie lakberfanoknak viszont érdemes egy pillantást vetni az amerikai Runco videófalára. Előzőleg írtunk már digitális csempékről, tükörbe épített tévékről, és hogy még inkább megnehezítsük a téma iránt érdeklődők dolgát, alternatívaként itt van a WindowWall. 

A fejlesztő csapat szándéka szerint ezt az elsősorban otthonokba szánt terméket olyan opciónak szánják, amely lehetővé teszi az építészeknek és tervezőknek, hogy innovatív vizuális megoldásokkal kísérletezve, egyedi beltereket tudjanak kialakítani.

A moduláris szerkezetnek köszönhetően az LCD paneleket nem csak sík egyenes falakra, de görbe felületekre is „fel lehet akasztani”, így akár kanyargós, fényhiányos lépcsőfordulókba is „nyithatunk” egy tetszés szerinti témát tartalmazó ablakimitációt.

A rendszer természetesen rugalmasan bővíthető, tehát akár komolyabb méretű digitális falak is létrehozhatók, az installációk funkciója pedig teljesen testre is szabható. A gyártó ajánlásában szerepel többek között egy családi ház teljes megfigyelésére alkalmas monitor rendszer opciója, tökéletes megoldás több gyermekes nagycsaládok gyerekszobáiba, az osztott képernyőket kihasználva videojáték falnak, de ha digitális freskót vagy éppen egy Picasso képet szeretnénk valamelyik falunkra, mindössze annyi a dolgunk, hogy rákeresünk a világhálón, majd a megfelelő LCD panelre küldjük, és máris büszke tulajdonosai lehetünk a spanyol zseni bármelyik művének. Bár a WindowWall nem alternatívája az ilyen célra gyártott házimozi rendszereknek, de a multimédiás alkalmazások segítségével egy valóban újszerű és jövőbe mutató, izgalmas, digitális környezetet hozhatunk vele létre otthonainkban.

via: Bornrich

Kitaláljátok, hogy mit láttok az alábbi képen? Eljátszottam az ajánló oldal hasonló kérdésével és direkt nem néztem meg a választ, de bevallom, az első kép alapján nehezen jöttem rá a megoldásra. Sungkuk Park a koreai designer kortárs alkotása, mely konyhai kiegészítőként funkcionál egyelőre csak koncepció, és további kérdéseket vet fel bennem…A kép után kiderül, hogy ezmiez!

Lehet, hogy mások találékonyabbak nálam, nekem csak felvetéseim voltak és többek között a váza, mécsestartó, fűszertartó, formatervezett borospohár is szerepelt a lehetőségek között, végül kiderült, hogy teáskanna. A neve Apple Teapot és a leglényegesebb kérdés, hogy vajon hogyan győzzem le az idegességemet, ha véletlenül meglöki valaki és szanaszét gurul, szétfröcskölve a teát? Amíg rájövök a válaszra a tervezőnek megajánlok egy piros pontot, mert amúgy szép!

via: Yanko Design

A legmértéktartóbb becslések szerint 2030-ra a világ népességének 60%-a városokban fog élni, és 2 milliárd autóval közlekedni. Az előre jól látható közlekedési káoszt - és például az Ötödik Elem című filmben már karakteresen vizionált városi szmog dunyhát - kiküszöbölendő, a nagy autógyárak lelkesen próbálnak valamiféle megoldást találni a kérdésre.
Ennek a tendenciának, a napokban bejelentett egyik kifejezetten meglepő frigye, az amerikai óriás GM, a cég kínai partnere a Sanghai Automotive és az „übergeek” Segway egymásra találása.

A trió közös gyermeke az Electric Networked-Vehicle (EN-V), melynek nem véletlenül a kínai megapoliszban (Expo 2010 Sanghai) lesz premierje. Egyes előrejelzések szerint húsz év múlva csak ebben a városban közel 100 millióan fognak élni, és - ha megmarad ez a lendület a kínai gazdaságban - nagyjából 32 millió autóval számolnak a jövőkutatók. Eszméletlenül nagy számok!

Az EN-V, a triumvirátus véleménye szerint az egyre elviselhetetlenebb nagyvárosi közlekedés egyik alternatívája lehet. A kétüléses, teljesen környezetbarát elektromos koncepció a Segway kiegyensúlyozott platformjára épült, a szénszálas héjú utaskabinban két személy tud komfortos körülmények között, maximálisan 40km/h sebességgel közlekedni. A korszerű, GPS-el, távérzékelővel, Segway dinamikus stabilizáló technológiával valamint a torlódások enyhítése és a balesetek kockázatának csökkentése érdekében, úgynevezett jármű-jármű kommunikációs rendszerrel is ellátott prototípus vázlatai, reményeink szerint nem valamelyik rogyásig tömött ”only concept” feliratú, poros alsó fiókban fog kikötni.

via: Wired