Belső Mongólia, e szélsőséges időjárásáról is ismert kínai tartomány a helyszíne az „Ordos 100” projektnek, melynek célja egy olyan passzív ház felépítése, amely az évszakok közötti, olykor 80-90 Celsius fokos ingadozásokat - a nyáron kíméletlenül tűző nap energiáját, illetve a hosszú és dermesztő tél méteres havait - nem sokként éli meg, annál inkább a saját és a benne élők létfenntartására, sőt komfortjának növelésére alakítja át, zöld high-tech technológiát alkalmazva.

Az alábbi kísérleti házat tervezői, a Multiplicities New York és fő ügyfele a Jiang Yuan Water Engineering, nemes egyszerűséggel „X” háznak nevezték el, ami azt jelenti, hogy konkrétan ilyen formájú speciális csatornákkal „szőtték” keresztül-kasul az építményt. A szabad szemmel természetesen nem látható, viszont hihetetlenül hatékony háló, egyfajta energia cellaként működve feleslegessé tesz olyan energiazabáló és környezetszennyező technológiák beépítését, mint például a légkondicionáló vagy a kazán.

Az épület alapanyagául egy speciális technológiával égetett hőtároló fekete téglát, míg külső burkolatához termosztát feladatokat ellátó fehér kvarcot fognak alkalmazni. Funkciójának eleget téve ez a tégla, mint a ház „fekete tüdeje” napközben magába szívja és eltárolja a nap melegét, amit a különleges eljárással kezelt és felvitt kvarcbevonat szó nélkül beenged a falak mögé, napmentes, téli vagy éjszakai periódusokban tökéletesen kontrollálva a többszintes építmény hőháztartását.

Vállalkozó kedvű, valamint éppen házépítés előtt álló környezettudatos érdeklődők, itt, itt és itt bővebben elmélyedhetnek a témában.

Zárszó gyanánt annyi személyes engedtessék meg nekem, hogy elmondjam, a poszt írása alatt folyamatosan valami megmagyarázhatatlan déjà vu érzés mocorgott bennem egészen addig, amíg hirtelen bevillant egy emlékfoszlány, egy Tatooine nevű bolygóról, egy messzi-messzi galaxisból...

Az egyik legrégebbi és legnagyobb név a kortárs dizájn világában a finn Eero Aarnio,

Ikonikus alkotásai közé tartoznak többek között...

...a "Ball" szék...

...a "Bubble" szék...

 ...és a "Pastil" szék...

Aarnio munkái állandó kiállítási darabként ott vannak a világ nagy múzeumainak presztízs kiállításain is, mint például: Viktória és Albert Múzeum (London), Moma(New York) és Vitra Design Múzeum (Wheil am Rhein).

A "Swan XL Floor Lamp" premierje, a tavalyi milánói Design Week-en volt. Ez a hattyút formázó kecses állólámpa koncepció három részből, alap, állvány és árnyékból áll. Tervezése során a mester számtalan életnagyságú rajzot készített, valamint különböző dolgokat, például kedvenc olvasó foteljét és imádott dalmatáját is a monstrum alá helyezte, ezzel is próbálva annak funkcionalitását még tovább csiszolni és tökéletesíteni.

 Ennek köszönhetően egy nem csak belső, de szabadtéri alkalmazásra is tökéletesen megfelelő „termék” került le a tervezőasztalról, ami akár sétáló utcák vagy hangulatos mediterrán terek dísze is lehet. Első pillanatban szembesülve méreteivel (magasság: 130cm/szélesség 116cm/mélység 48cm) mindenkinek tátva marad a szája.

Ha magunkhoz tértünk az ámulatból és úgy döntünk, hogy otthonunkban is szeretnénk egy „példányt”, arra mindenképpen készüljünk fel, hogy egy olyan tárgy kerül be életterünkbe, mely az enteriőr meghatározó darabjává válva önkéntelenül is további, hozzá passzoló kiegészítők beszerzésére, sőt némelyeket az addig szeretett, nagy gonddal törölgetett bútorok lecserélésére fog „kényszeríteni”.

Macskatulajdonosok figyelem! Végre összehangolták bútoraink egyik alappillérét a folyton mozgó, változó hangulatainkkal, és jelen esetben környezetünk élővilágával.

Ha valakinek van macskája jól tudja, hogy abban a lakásban ő a tulajdonos, mi csak albérlők lehetünk. Mindig minden úgy van, ahogy őkegyelme jónak látja, de talán ezúttal sikerülhet örömére tenni. Ezek az imádni való, de önálló élőlények elképesztő helyeket találnak meg a pihenésre, ahol a legkülönbözőbb, olykor vicces pózokat képesek felvenni.

Elmúlt az az időszak, amikor kosaraikat a lakás valamelyik pontján a földre helyezzük el. A modern kor dizájnerei, mint például Koichi Futatsuma ennél sokkal funkcionálisabb képekben gondolkodik. Az üveg dohányzóasztal monotóniáját házi kedvencünk élőképeivel képzelte el, mikor megalkotta a rozsdamentes acélból és rattanból elkészített The Hammock névre hallgató asztalát.

A fotók tanúsága szerint nem kevés sikerrel, hiszen macskástól vagy macska nélkül is megállja a helyét lakásunkban, a lehető legkreatívabb felhasználási módok valamelyikében, aminek csak a fantáziánk szabhat határt.

Manapság a „praktikus” olyan hívószó, amivel bárkit meg lehet szólítani. Mit nekünk a Panton-féle retro szék, ha 2 in 1 megszerezhetünk egy olyan koncepciószéket, amit egy laza mozdulattal azonnal átalakíthatunk festménnyé...

...hogy aztán azzal a lendülettel fel is dobhassunk a nappalink falára, és amellyel így sznob körökben is vadul lehet arcoskodni. Fanatikus Da Vinci rajongók figyelmébe ajánlom Kwangho Lee dél-koreai dizájner kissé morbidnak tűnő, amúgy abszolút trendi álomszékét! Nem másra helyezhetjük egy nehéz nap után megfáradt nemesebbik felünket, mint Leonardo titokzatos szerelmének, az androgün Mona Lisa-nak kerekded kebleire és misztikusan mosolygó szájára, hátha végre elárulja titkát! 

E felettébb izgalmas és egyedi szék sorozatgyártásáról egyelőre nincs bővebb infóm, de ha valakinek ez a lehetőség megmozgatja a fantáziáját, keressen utána és kérem számoljon be itt az élményről.

Egyébként sem ez az első próbálkozás a híres/hírhedt hölgy (???) „felhasználására” teljesen eklektikus környezetben! Íme néhány kreatív ML variáció, amik közül kertünkbe, illetve otthonunkba is adoptálhatunk néhányat:

Például csepeli hátsókertek díszeként…

...ízléses iPod reklámarcként...

...vagy akár egy meghökkentően bizarr falióraként.

Ugye nem tévedek, ha csukott szemmel is kitalálom, hogy mindenkivel megesett már az a felettébb bosszantó szituáció, amikor az egyik szoba kitakarítása után húzta volna maga után a másikba porszívóját, de azt az utolsó fél métert, ami éppen ahhoz kellett volna, hogy a helyiség legtávolabbi csücskében dekkoló éjjeliszekrény alól is a porzsákba terelje a heti porcica termést, az hiú ábránddá vált egy szemvillanás alatt a kábel rövidsége miatt? 

Nos, Murphy ide vonatkozó, eddig kőbe vésettnek hitt törvényét egy apró, egészen pontosan 1.5 méter hosszú, de annál zseniálisabb megoldással Meysam Movahedi indiai dizájnernek sikerült felülírnia a koncepciójában!

Számomra semmi meglepő nincs abban, hogy tekintetünket mondjuk észak felé kell fordítanunk akkor, amikor arra vagyunk kíváncsiak hová is kell postáznunk a megrendelést, ha egy igazán pofás bicajra lenne igényünk. Igen, valahol Dániában járunk, ahol az Aurumania nevű dizájn cég rakja össze a világ legdrágább kerékpárjait. A cég kizárólag egyedi, limitált darabszámú bicókat „gyárt”, szigorúan hand made technológiát alkalmazva!

Ebből a szépségből kereken tíz darab készült, természetesen egyedi sorszámmal és a szerencsés, illetve nagyon gazdag tulajdonos nevével ellátva.

Az Aurumania két verzióban készítette el „őt”. Az eredeti koncepcióban „piacra” dobott drótszamár 24 karátos aranyból készült, az illesztéseket pedig éppen 600 darab Swarowski kristály tudja „csak”diszkréten eltakarni a kritikus szemek elől!

Ezért a darabért nagyjából egy közepes kategóriájú családi ház árát, úgy 22,5 millió forintot kell átutalnunk a cég 

bankszámlájára, de ha beérjük a kristályok nélküli fapados verzióval, akár 16 milliót meg is tudunk spórolni, ami ugye ezekben az időkben...

Egy jó tanács a végére! Ha az „istállónk” kapacitása lehetővé teszi, szerintem a Critical Mass-re inkább a sokat próbált Csepelünkkel kerekezzünk ki...már, ha a pénzünknél szeretnénk maradni! 

Egy közel negyven évvel ezelőtt épült metróállomás nem ad túl sok lehetőséget a kreativitásra. Barcelona Ciutat Vella kerületében, a régi Port Vell-i dokkoknál van Drassanes, ahol a város egyik legrégebbi, és egyúttal leginkább leamortizálódott metróállomása viszont ideális helyszín volt a különleges koncepció megálmodóinak, így átépülhetett egy ilyen figyelmet nem felkeltő létesítmény.

Az eredeti állomás még 1968-ban épült. Felújításához a spanyol Eduardo Gutiérrez Munné- t és 31 éves partnerét, Jordi Río Fernández- t kérték fel. Az ON-A Arquitectura két tehetséges tervezőjének -annak ellenére, hogy teljesen szabad kezet kaptak elképzeléseik megvalósításához- nem volt más választása, mint elfogadni a meglehetősen szűk tér korlátait, és ebből kihozni a lehetőségekhez képest a maximumot. Mivel az utasok igényeit az új, minden luxussal felszerelt metró kocsik teljes mértékben kielégítették, úgy döntöttek, hogy hozzálátnak egy olyan új high tech állomás létrehozásához, amely kialakításában, a minőségi anyagok használatával az ide érkező utasokat, finoman szólva mégis ámulatba ejtse. Azt hiszem ez sikerült nekik, a végeredményt nem nehéz a gyermekkorunkat meghatározó csillagrombolók belső terével összetéveszteni.

Pehely könnyű, szuper kemény hófehér üveg-betonnal bélelték ki az egész állomást, természetesen arra is ügyelve egy speciális gyanta alkalmazásával, hogy a csillogóan fehér padlón várakozók barcelonaiakat még az érkező szerelvények által okozott -itthon teljesen megszokott- rázkódások, remegések se zaklassák. A végeredmény önmagáért beszél! Az űrtechnológia föld alá vitelével és alkalmazásával egy olyan mű készült el, mely bármelyik „A” kategóriás hollywood-i sci-fi helyszíne lehetne, különösebb átalakítás nélkül.

A fotókat elnézve lelki szemeim előtt felvillant egy kép: egy pesti metróállomás, például a Lehel tér sziluettje, ahol nemhogy a mai napig nem tudtak (legalább egy) mozgólépcsőt odaapplikálni a betonlépcsők mellé, de még azt sem tudták megoldani, hogy a kerekes székbe kényszerült embertársaink a többiekkel azonos körülmények között tudják igénybe venni a BKV amúgy sem olcsó szolgáltatását.

De a remény hal meg utoljára, ezért lelki szemeimmel azt is látom a jövőben, hogy a fent említett magyar állomás ultra high tech aulájában képzeletbeli harcot folytathatunk a birodalmi rohamosztagosokkal.

Ismét egy példa arra, hogy bizony vállalkozó kedvből, kreativitásra való hajlandóságból és befogadó készségből is jócskán van már mit behoznunk! Nyafogásom tárgya az, hogy egyre inkább érzi úgy az ember, hogy „vigyázó szemeinket” már nem feltétlenül csak nyugat vagy észak felé kellene fordítanunk! Egyre több merész és kreatív ötlet, terv megvalósulására találunk bizonyítékokat immáron déli és keleti szomszédaink háza táján is.

Kelletlenül és szomorúan, na meg jókora irigységgel kell megállapítanom -ez persze csak magánvélemény-, hogy olyan durva hátrányba kerültünk az itt és most megálmodott új, korszakalkotó, friss ötletek gyakorlati alkalmazása és főleg megvalósítása terén, ami már a szánalmas és arcpirító kategóriába tartozik! Az igazán mellbevágó azonban az, hogy nem elsősorban az északi országokkal vagy az olasz, spanyol gyakorlattal összehasonlítva a magyar valóságot állapítható ez meg, hanem sajnálatos módon évek kemény „munkájának” köszönhetően, már Közép-Európában is sereghajtókká váltunk, pedig kreatív magyarokból van elég bőven, valahol mélyen elrejtve vagy sokszor elnyomva a csókosok által.

Miután jócskán kisírtam magam és ezzel teljesen elkanyarodtam a poszt eredeti témájától, ideje visszatérni a címben szereplő, 2009 elején már megvalósult koncepcióra. Történt ugyanis, hogy déli szomszédunk fővárosában, Belgrádban egy Veselin Jevresimovic nevű úriember álmodott egy nagyot saját étteremről és kávézóról. Az álmot tett követte, és nem kis bátorságról tanúbizonyságot téve, egyenesen a világhírű Karim Rashid asztalára landoltatta a felkérést terveinek elkészítésére. Nagy volt a meglepetés, amikor egy hónap múlva belgrádi lakásának ajtaján „őfelsége” Karim Rashid futára kopogtatott, már papírra skiccelt vázlatokkal a hóna alatt. Ezután felgyorsultak az események, és 5 hónapos megfeszített munka eredményeként megnyithatta kapuit a Majik Cafe.

Elgondolkodtam azon, hogy milyen üdítő színfoltja lehetne kis hazánknak a hasonlóan igényesen, kreatívan kivitelezett kávézók, pubok, éttermek sokasága, a rengeteg franchise rendszerben elkészített társai mellett.

Első (második) posztként rögtön belecsapnék a lecsóba egy monumentális origamira hasonlító épülettel. Volt már párszor személyes problémám a Vodafone nevű céggel, azon belül is a mobil internet adta szuper lehetőségeikkel, aminek a negyedét nem tapasztaltam, ez a bejegyzés viszont most nem erről fog szólni. Sokkal inkább a lisszaboni Barbarosa Guimares Arquitecto építésziroda előtt tiszteleg, akik a fent megnevezett cég felkérésére készítették el épületüket a portugáliai Portóban. A keresztségben az Oporto Vodafone nevet kapta, véleményem szerint mégis inkább az Origami Vodafone elnevezés állna neki jobban. A tervezők feladata egy olyan multifunkcionális épület létrehozása volt, aminek tükröznie kellett a Vodafone jelenlegi hivatalos krédóját -Vodafone Life, Life in Motion-, és ennek szellemében álmodták meg a szögletes külső borítással, fazettázott ablakokkal megspékelt épületet.

A mozgást a szabálytalanság oldaláról megközelítő Oporto nyolc emeletet foglal magába, melyből három a föld alatt található. Ezeken a szinteken a fent elhelyezkedő irodarész mellett még egy bolt, illetve kávézó is található. A megszámlálhatatlan szögű amorf építmény vitába száll a statika ma ismert és elfogadott törvényeinek többségével. Olyannak tűnik, mint egy zilált meteorit, sötétben kísértetiesen világító élien szemekkel...

...ami csak úgy bezuhant hozzánk valahonnan a sötét és jéghideg világűrből...

...melynek belső tereire...

…sem mondható, hogy szabályos. Itt olyan megoldásokat és kivitelezést alkalmaztak, ami Ron Arad, Zaha Hadid, és a Plasma Studio tervei alapján felépült madridi Hotel Silken Puerta América-ban már évek óta látható. Nomen est ómen Hundertwasser!

Egyszóval, a végeredményt leginkább a kellemesen megoldatlan jelzővel illetném, illetve pártolnám hasonló, illetve még különlegesebb épületek hazánkba való importálását.

Csak azért, mert bár szakmai képesítéssel nem rendelkezünk – a blog tematikájául választott témákban laikusnak számítunk, tehát itt és most, rögtön az elején, mea culpa az esetlegesen előforduló hibákért –, mégis bele mertünk vágni, mert úgy gondoljuk, nem lehet elégszer kiállni az emberek elé, és odafordítani a befogadó, téma iránt érdeklődő emberek fejét egy-egy merész, meglepő és kreatív ötlet, tárgy, épület vagy alkotás felé.

Végre már itthon is kezdenek új szelek fújni. Örvendetes, hogy napjainkban egyre több az olyan internetes és nyomtatott formában megjelenő közeg, amely egyfajta küldetéstudattól vezérelve próbál valamiféle szemléletváltást kicsikarni az emberekből.

Az ismert gazdasági folyamatok következményeként tisztában vagyunk azzal, hogy minimálisra zsugorodott a mozgástér, a vállalkozókedv, hiszen még a fogékonyabbaknak is ezerszer át kell gondolni egy, az átlagosnál valamivel különb, esetleg egyedi tervezésű lakberendezési tárgy beszerzését.

De valljuk: életterünk, környezetünk vagy életminőségünk jobbá tételét nem kell, hogy befolyásolja „holmi” anyagi kényszerpálya!

Mert, mint szinte minden, ez is elsősorban a fejekben dől el! Ha erős elkötelezettséget érzünk a bennünk szunnyadó szépérzék előcsalogatására, ha merünk nagyokat, bátran és kreatívan álmodni, akkor előbb-utóbb azt fogjuk észrevenni, hogy kezd körénk manifesztálódni egy kézzel fogható, merőben új élettér a maga szebb és minőségibb épületeivel, tárgyaival, eszközeivel együtt.

Ha ez a blog, a maga jószándékú „esztétikaterrorizmusával” hozzá tud járulni ahhoz, hogy egy picit innovatívabb megoldások felé terelje az idetévedőt, akkor be is teljesítette a küldetését.

A Manzárd Café blog 2010. január 20-án indult útjára. Az elmúlt években számos kiállítást szerveztünk tehetséges magyar művészeknek, jótékonykodtunk, bulit szerveztünk, rengeteg céggel működtünk együtt, és a határ a csillagos ég!

2016. február 13-án Gyarmati Laci, a blog társalapítója tragikus hirtelenséggel elhunyt. Ugyanebben az évben csatlakozott a bloghoz társszerkesztőként Antal "BAANTAL" Balázs designer, művész.

2018 őszén elindult a Manzárd Café Shop, ahol Balázs és más tehetséges magyar művészek mintáival díszített termékeket vásárolhattok.

2020 márciusában, a Covid-világjárvány kirobbanásakor úgy döntöttünk, hogy itt az ideje a saját utunkon elindulni, már ami a karrierünket illeti, és létrehoztuk a a manzárd műhelyet Manzárd Workshop néven, ami az akkori helyzetnek köszönhetően első körben csak online akvarellfestés, valamint agyagozós foglalkozásokat foglalt magába.

Ebben az időszakban született meg a döntés, hogy a blog tematikája hozzánk hasonlóan változni fog és inkább fókuszál majd a saját kreatív tevékenységünk bemutatására.

2020 nyarán megvettük az első kemencénket és korongozógépünket, illetve kibéreltünk egy kisebb helyiséget az Art Quarter Budapestben, ahol végül fizikai formát öltött a műhelyünk. A korlátozások egyhitésével arányosan az online foglalkozásokat pedig felváltották az élő foglalkozások.

2021 nyarától kibővítettük a foglalkozásainkat a táboroztatásal, úgyhogy minden nyáron a Balatonon és minden télen valami szuper hegyes-völgyes helyszínen van egy alkotótáborunk.

2022 őszén egy szuper lehetőségnek köszönhetően akkor még csak ideiglenesen a 1093 Budapest, Ráday utca 55. szám alatt pop-up boltot nyitottunk, és végül úgy hozta az élet, hogy ott is maradhattunk hosszútávon, így ezen a helyszínen megnyitottuk a kerámia bemutatóterműnket, illetve belvárosi környezetbe helyeztük a foglalkozásainkat is, amelyek tavaszi és őszi etapokban heti rendszerességgel követik egymást jelenleg is.

Ha kíváncsi vagy a médiaajánlatunkra, ide érdemes kattintanod.

Vagy, ha kérdésed van, írj nekünk emailt: manzard.cafe@gmail.com

WEBES ELÉRHETŐSÉGEINK

Blogunk oldalai

https://manzardcafe.blog.hu/

https://www.facebook.com/ManzardCafe

https://manzardcafe.tumblr.com/

https://hu.pinterest.com/manzardcafe/

https://www.youtube.com/channel/UC8yDYQHtg5IqAq_v8ZXLaHA

https://x.com/ManzardCafe

https://www.linkedin.com/in/manzardcafe/

Művészeti vezető - Antal "BAANTAL" Balázs művész, designer

https://baantal.com/

https://www.facebook.com/BaantalDesign

https://www.instagram.com/baantal

Hivatalos boltunk

https://manzardcafe.myshopify.com/ (FEJLESZTÉS ALATT)

Merch termékek

https://www.redbubble.com/people/ManzardCafe/

Műhelyünk oldalai

 Műhely email: manzard.workshop@gmail.com

https://www.facebook.com/manzardworkshop

https://www.instagram.com/manzardcafe

https://www.tiktok.com/@manzardworkshop

Zenei projekt - Gerlai "Tiboscope" Tibor (korábban "Darqo")

https://www.facebook.com/tiboscope

https://www.instagram.com/tiboscope

https://www.tiktok.com/@tiboscope

Az alábbi oldalakon velünk készült interjúkat találtok:

Igényesférfi.hu - 1.rész, 2.rész

Hír.ma