Napi 2 dollár, alsó hangon 600 forint. Két doboz ukrán malbi talán kijön belőle? Két egész BKV jegy, pláne „csak” egy könyv semmiképp...! Ennyi vajon mire elég? Egyedül az afrikai kontinensen 2.5 millió ember [!] már fel sem teszi magának ezt a kérdést, miközben folyamatos kilátástalanságban és…

Todd Selby ismét elvolt, most épp São Paoloban, ahová jó szokásához híven most is ínyencségfotózásra érkezett, esetünkben az egyik legismertebb ottani divattervező, Alex Herchcovitch hagyományosnak egészen biztosan nem nevezhető, sőt konkrétan unortodox apartmanjába...

A finn író, Timo Parvela egy dedikálással egybekötött olvasótalálkozó alatt az egyik rajongótól elhangzott kérésre, miszerint: „mondjon néhány szót a mosolyról”, ezt válaszolta: „egy másodperc alatt fel lehet villantani egy barátságos mosolyt.  Egy perc alatt a mosoly másokra is átragad. Egy óra…

Nyári István, a kortárs magyar festészet Londonban és Budapesten élő anarchistája az Iparművészeti Főiskola elvégzése után, a 70-es évek végén a 80-as évek elején először hiperrealista, fényképszerűen megfestett képekkel jelentkezett, és e precíz, szenvtelen, de nagyon érzékletes, különböző…

Bán Sarolta elképesztő fotóallegóriáira egy ízben - több mint egy évvel ezelőtt – már alkalmunk nyílt a rácsodálkozásra. A budapesti művésznő eredeti szakmájára nézve ékszertervező, később mégis a fotózás, illetve a digitális fotómanipuláció vált a szenvedélyévé. Gondolati gátlásoktól mentes…

A címben feltett - első látásra jogos - kérdésre meglepő, de határozott igen a válasz! Tokyo Horinouchi negyedében bukkantunk rá erre a csudakeskeny kis családi házra, melyet a japánoknál érthető okokból művészi tökélyre fejlesztett térkihasználtság jellemez, mind kívül, mind belül.

A félelem egy negatív érzelem. Önvédelmi reakció, mellyel körülvesszük saját atmoszféránkat. A neves pszichológus Gavin de Becker szerint az ember „hiperszorongó lény, aki akkor is okot talál a szorongásra, ha semmi oka sincs rá”. Egyes vélekedések szerint a félelem nem kívülről jön, hanem bennünk…

Vahram Muratyan francia grafikusról szinte napra pontosan kilenc hónappal ezelőtt írtunk először. Már akkor is nagy élvezettel mustráltuk két kedvenc városának sztereotípiáiról rajzolt ikonografikus szösszeneteit. A jelek szerint Vahram azóta sem tétlenkedett, vagyis épp itt az ideje a téma…

Mi jut eszedbe először, ha azt mondom: „olasz”? Amennyiben nőből vagy, ide [éppen a gigámra mutatok] a rozsdás bökőt, hogy az elegáns cipők, ruhák, ékszerek, vagyis maga a divat. Pasik ugyanerre a kérdésre csípőből válaszolják: foci, bor, vagy épp spagetti. Megannyi sztereotípia, melyek egy…

Pierre Matter francia szobrász a művésztársadalom azon kasztjához tartozik, akiknek az életútját a gyermekkorban átélt sérelmek – soha meg nem értett tinédzser volt – egy teljesen más pályára terelték. A kis Pierre már általános, de különösen középiskolai évei alatt karakteresen másként szemlélte az…

Christopher Lee Sauvé szerint a punkok még ma is itt élnek közöttünk, kockás hasú pasikból álló divatrendőrségre lenne szükség, Isten nem szereti a rút embereket, New York és Terry Richardson egyformán „megérintette” őt, a nyomtatott sajtó halálra van ítélve, egyszer és mindenkorra – ha úgy akarjuk…

Az írás megteremtésében nagy szerepet játszottak az őskori barlangrajzok, melyet a vadász rótt fel a falra. A barlangok sziklafalára, kődarabokra, csontokra, fákra vésett képek célja a közlés, valaminek az elmondása volt. A kezdeti korokban ilyen képek, rajzok írásával történt a kommunikáció. Az…

Semmi különös nincs abban, ha hasonlóan a világ többi giga-metropoliszához, japán fővárosa, Tokió prefektúra alsó hangon 13 milliós népességével szintén kitermelte a maga sajátos multi és szubkulturális közösségét. Összehasonlítva azonban az itt élő minoritást más, hasonlóan borzasztó méretűvé…

Nos, ami az alábbi fotókat illeti, teljes joggal feltehető a kérdés, hiszen levadászni a zseniális kínai álcázó művészt – számomra mindenképpen – bizony komoly szemgúvadásokkal járó fejtörést okozott...

Amikor friss, ropogós témák után kutatunk, bizony hajlamosak vagyunk arra, hogy elsősorban délen, nyugaton vagy északon kutakodjunk valami csettintősen új ötlet felfedezésének reményében, pedig jó ideje már egyre izgalmasabb szelek fújnak kelet, közelebbről Törökország felől is...

Remélhetőleg mindannyian tisztában vagyunk már e szörnyű betegséggel, valamint következményeivel. Ezért senkit nem szeretnénk adatokkal sokkolni, annál inkább kérni:

Nem volt szokás ez itt eddig és ez után sem áll szándékunkban rossz példákkal előhozakodni, de a The New York Times cikke alapján most bemutatásra kerülő családi ház külcsínben és belbecsben egyaránt mellőz mindent, amire egy jó ízűt csettintve vágnám rá: ez kéne!

Van olyan ember, aki Párizsra, van olyan, aki New Yorkra, Vahram Muratyan aka. VM pedig mindkettőre esküszik. Az általa alapított ViiiZ Studio megbízásainak köszönhetően hol a Szajna part mentén, hol pedig a Nagy Almában bukkan fel. A két város iránt érzett rajongását saját, Paris vs. New York című…

Emlékszem, gyerekkoromban a temetők környékén ilyentájt már álltak a mézeskalácsárusok sátrai, sült gesztenye illata terjengett a levegőben. Hangulata volt ennek az ünnepnek. Aztán minden megváltozott. Jöttek új testvérek -jó nagyok és erősek- és az általuk képviselt gyökeresen más, multikulturális…

Ma találtam rá erre a remek blogra. Jó szívvel tudom ajánlani minden lakberaddikt számára és a skandináv életstílus rajongóinak...