Nagy az Isten állatkertje! Kéretik ezt nem magára venni senkinek, csupán egy mai „családi eseményt” próbáltam ekképpen kommentálni, ugyanakkor (remélem) frappánsan át is tudtam vezetni a gőz kieresztésével a gondolatmenetet az alábbi posztra. Egy eszméletlenül jópofa lámpáról van szó, amit elsősorban, de nem kizárólag cicafüggőknek ajánlok...
A rendszeres olvasók tudják, hogy elkötelezett hívei vagyunk az újrahasznosított anyagokból készült designtárgyaknak, installációknak. Jean Shin dél-koreai származású, Amerikában élő művész Chemical Balance című alkotása újabb perspektívát adhat számunkra azzal kapcsolatban, hogy mennyi lehetőségünk van a kreativitásunk kiélésére. Ő éppenséggel több száz üres, fogamzásgátló tablettához használt orvosságos üveg összeapplikálásával készített plafonról lelógó, illetve földből kinövő lámpainstallációt, mellyel nem mellékesen az emberekre jellemző kényszeres gyógyszerfogyasztásra/függőségre is szerette volna felhívni a figyelmet.
Ha egzakt módon kellene meghatározni, úgy leginkább a címben leírt szavakkal lehetne valamilyen kategóriába sorolni egy Brooklynban élő művész-designer legújabb köztéri installációjának következetességét...
A Lightgraff nevű francia fényfestő kollektíva videójával adunk a szépérzéknek. Guillaume J. Plisson, Olivar Premier, Brusk és Supa Jay promóvideója Flore featuring Shunda K - Cars című számának videoklipje is egyben.
via: illusion 360
Párszor már volt szerencsém Belgiumban járni, és mondhatom, a szépen gondozott, különleges hangulatú parkok mindig felkeltették a figyelmemet. A török művész, Mehmet Ali Uysal egy gigantikus (6 méter magas) fából készült ruhacsipesszel díszítette fel a Chaudfontaine park gyepét, felelevenítve bennem azt a mélyen megbúvó gondolatmenetet, hogy itt a a város- és tájművészek mindig extra figyelmet szentelnek a változatos, olykor a szokásostól is eltérő, élhetőbb környezet kialakítására.
Montana hegyei között, a Flathead-tó partján bújik meg egy több épületből álló vendégház komplexum, a Stone Creek Camp. Az Andersson Wise Architects által tervezett apartmanok többek között a tetőket borító fűvel együtt szinte szimbiózisban élnek a környező vadonnal.
A wales-i művész, Nathan Wyburn öt darab portrét készített az újonnan nyílt Towcester-i Costa Coffee kirakatüvegére. Mondhatni, hogy ez még nem is igazán érdekes hír, de talán, ha azt mondom, hogy ezek a képek 700 pirítós és lekvár segítségével készültek el, egészen más lesz a leányzó fekvése. Nos, a Costa Coffee arra kereste a választ, hogy az angolok melyik celebbel reggeliznének szívesen együtt, melyben a végeredmény a következő lett: Cheryl Cole, Stephen Fry, David Beckham, Rowan Atkinson, Alan Carr és Simon Cowell. Nathannek őket kellett végül "megfestenie", ami igazán figyelemreméltó teljesítmény, ha az alapanyagokat nézem.
via: illusion 360
Természetesen nem csak Zac Freeman foglalkozik a hulladék művészi újrahasznosításával. Az 1970-es születésű amerikai művész, Tom Deininger ugyancsak érdekes és értékes alkotásairól híres, munkái számos köz-és magángyűjteményt gazdagítanak szerte a világon. Szó szerint értsétek: mindent felhasznál képeihez, szobraihoz, az oldalán található rövid videók megnézése alatt részletesebb információval is gazdagodhattok az anyagokról. Ha jó a szemetek, egészen különleges tárgyakkal is találkozhattok...
Egy külföldi oldalon találtam rá a magyar vonatkozású McDonald's kampány képére, és furmányos utánajárás után jól levadásztam némi információt és a itthoni változatot, melyet a folytatásban találtok. A magyar DDB kreatívjai követték el az M szendvics kampányplakátját a hazai McDonald's számára, melyet pár nappal ezelőtt (október 8.) a marketing Oscarjának is tartott EFFIE Díjátadó Gálaesten Bronz EFFIE-vel jutalmaztak a szolgáltatás kategóriában. Nekem bejön!
Massive Attack rajongóknak itt van az új klip, melyet az a francia rendező Edouard Salier jegyez, aki a Splitting the Atom okozója is egyben. Erős függőséget generáló, súlyos öt és fél perc a hajtás után...
Eredetileg New Yorkban kezdték, ma már a thaiföldi Chiang Mai-ban űzi nem mindennapi művészetét Chadwick Gray és Laura Spector. A művészpár új „képsorozata”, melynek a Museum Anatomy címet adták, elnevezésében hordozza a különbséget más testfestők alkotásaihoz képest. Míg a szakmában alkotók döntő többsége improvizál, addig ők...
Sokszor írtunk már a cégről, többek között például itt is, illetve különböző koncepciókról, melyek arról szólnak, milyen újfajta „ruhákban” kellene a legnépszerűbb üdítőital gyártó flaskáinak a polcokra kerülni? Találkoztunk már papírdobozos zöld vagy karcsú alumínium elképzeléssel is, most itt van a legújabb, Jerome Olivet által megálmodott és Mystic névre keresztelt alternatíva, amelynek a tervező szerint titokzatos, szexi formavilága utal az elnevezésre. Mindenki döntse el maga, melyik számára a nyerő. Én, bár alkalmi fogyasztónak számítok, de maradnék továbbra is az eredeti, klasszikus flaska mellett...
Átvitt értelemben kapcsolódva a játékunkhoz, mindenképpen említést érdemel Ruan Chengzhu letisztult és egyszerű formavilágú, valamint intelligens és környezetbarát pohár koncepciója, a Green Smart Glass, mely a sokak idegeit borzoló, szájégetően forró italok problematikájára kínál megoldást. Bele sem gondolunk, hogy miközben arra várunk, hogy lehűljön a frissen főzött forró kávé vagy tea, mennyi hőenergia veszik kárba, amit akár hasznosíthatnánk is. A Green Smart Glass erre volna jó, ugyanis különleges kialakításának és anyagának köszönhetően elnyelné, illetve tárolná a felesleges hőenergiát, hogy azt a későbbiek folyamán újrahasznosíthassuk mondjuk egy jeges tea hidegen tartásánál. Extra jó pont, hogy a hőmérő segítségével pontos információkat kaphatunk italunk hőmérsékletéről, viszont kérdéses, hogy a tisztítását milyen módon oldhatnánk meg. A részletes technikai leírás a folytatásban található képeken olvasható.
Lakberendezéssel kapcsolatos inspiráló tippünket az 1960-as születésű koreai, ám New Yorkban élő és alkotó művész, Ran Hwang munkái ihlették. Apró színes gombok, kristályok százait, ezreit rögzíti szögelve a falfelületre, és pont mint egy fotónál a pixelek, a kicsi pontokból alakul ki végül installációinak lényege. Hasonló fali dekorációt akár mi is készíthetünk, elég elmenni a legközelebbi művészellátóba, felvásárolni a nekünk leginkább tetsző anyagokat, és a közelgő hideg, sötét és barátságtalan téli estéken nekilátni a képünk megalkotásának.
Kérem szépen, erősítsen már meg valaki egy nekünk küldött saját készítésű fotóval, hogy a Chen Guan-Yuan által újragondolt vészkijárat ötlete feletti rajongásom nem megalapozatlan! Bár jó néhány alkalommal surrantam már ki egy cigire –pl. az Allee vagy a WestEnd- valamelyik vészkijáratán keresztül a kollektív bagózó állomásra, de őszintén bevallom soha, még egy pillantásra sem méltattam azt az ajtót/kijáratot (emergency exit), ami pedig egy áruházban bekövetkező szerencsétlenség esetén életek százait mentheti meg...
Kedves rendszeres, rendszertelen és jövőbeli Manzárd Café olvasók! Már csak 67 nap van hátra karácsonyig, de ahelyett, hogy ezzel sokkolnánk az embereket, sokkal egyszerűbb okokból szólítunk meg titeket. A kreatív hírek, az olvasás szeretetét ötvözzük a kávé aromájával új és remélhetőleg sokak tetszését elnyerő Facebook játékunkkal. A Manzárd Café összeállt az Illycaffé kizárólagos magyarországi képviselőjével, az Espresso Kft gondozásában üzemeltetett Espresso Shoppal, mert mind a ketten nagyon-nagyon szeretnénk, ha minél több olvasónk, tagunk lenne a Facebookon.
A jövő rádió-fonográf készülékeit tévével kombinálják? Ez a kihagyhatatlan 1942-es hirdetés az amerikai modernista építész, tervező és belsőépítész, Samuel A. Marx jövővíziója az Admiral rádiókról. Érdekes és tanulságos!
Emlékszem még azokra a szép időkre -volt vagy harminc éve- amikor én is sárga irigységgel néztem azt az egy-két szerencsésebb osztálytársamat, akik valami Szokol rádió méretű kütyüvel, amiben valami bizbasz forgott és „abbajöttbelőle” vagiztak szünetekben a folyosón. Mint a mágnes, úgy vonzották maguk köré az iskola legmenőbb „sweetsixteenjeit”. Lehettek akármilyen addig közutálatnak örvendő tahók, ezzel a zenélő cuccal, a kazettás walkmannel a birtokukban, egyből térdre borult előttük a fél világ...
Már nem újdonság, nem friss, de nem is biztos, hogy mindenki látta, pedig ezt kell! Kissé lemaradva a többi embertől, tegnap sikerült belefutnom az OK Go - This Too Shall Pass című dalához készült videóba; jobb később, mint soha. Ráadásul ezt akartam első posztnak, úgyhogy a mai napot fel kell áldoznom a szpészkadettség oltárán. Lényeg a lényeg, szerintem csodáljátok meg az OK Go, a Syyn Labs és James Frost rendezésében készült videóját, melyet a This Too Shall Pass (Rube Goldberg Machine version) című dalukhoz forgattak a Los Angeles-i Echo Park mellett található kétszintes raktárépületben. A "gépezet" hónapok megfeszített munkájával készült el, hogy végül kihagyhatatlan élményt nyújtson a nézők számára. Én pedig ezentúl még jobban oda fogok figyelni az együttesre!
A BBC értesülései szerint a moszkvai Orbital Technologies nevű cég 2016-ra négy szobás „vendégházat” nyitna az űrben Föld körüli pályán keringve, gazdag űrturisták és a magánszférában tevékenykedő kutatók számára. A tervek szerint az első modul négy kabinból áll majd, ahol hét vendég osztozhat mintegy húsz köbméternyi élőhelyen. Állítólag kényelmes lesz és nagyméretű ablakokon keresztül a vendégek gyönyörködhetnek majd a bolygóban. A cég nem hozta nyilvánosságra, hogy a hotelt hogyan és miből építik meg, és az sem, hogy mennyibe kerül majd egy „nyaralás” az űrhotelben, de a hírek szerint az orosz állam Energia nevű űrtechnológiával foglalkozó cége, a Russian Federal Space Agency (Roscosmos), valamint több amerikai és orosz vállalkozó is támogatná a projektet.
2004. december 26-án a modernkori történelem egyik legsúlyosabb katasztrófája sújtott le a Csendes-óceáni szigetvilágra. A délkelet-ázsiai térségben, pontosabban Indonézia partjainál bekövetkezett 9-es erősségű tengerrengés, majd az azt követő szökőár több százezer emberéletet követelt, és milliókat tett földönfutóvá...
Az Orloj Prágában az Óvárosi téren, a prágai városháza oldalán található óramű, mely évszázadok óta vonzza a látogatókat. A hatalmas időmérő szerkezet 1402 óta működik. A Városháza a XV. században kapta első toronyóráját, majd Hanus óramester 1490-ben átalakította az óraművet, mely a legenda szerint olyan szép lett, hogy a tanácsurak megvakíttatták, nehogy másnak is ehhez hasonló remekművet készítsen. 600 éves évfordulója alkalmából Michal Kotek és Lukáš Duběda a The Macula két tagja a Tomato Production segítségével, valamint a Data-Live hangaláfestésével lenyűgöző produkcióban részesítette a közönséget. A videót fura méretezése miatt a folytatásban találjátok.
Ma találtam rá erre a remek blogra. Jó szívvel tudom ajánlani minden lakberaddikt számára és a skandináv életstílus rajongóinak...
Gondoltam, hogy így szombat délután felcsallak titeket a hegyekbe, de csak 6 és fél percre, hogy ne vegyen el túl sok időt tőletek. Az úti cél a második legmagasabb vulkán Japánban, a Mount Ontake (3067 m). Bizonyos Mockmoon készítette el itt time-lapse videóját (egy Canon EOS 5D Mark II, valamint egy Nikon D3 segítségével), melyhez a zenét is ő maga játszotta fel.
De értse mindenki szó szerint ám! Annak ellenére, hogy szerencsére ritkán van szerencsém találkozni velük, a kerti törpék -Hupikék alapból kivétel- látványa nálam garantáltan kiveri a biztosítékot. Az olasz Plust valamivel több, mint fél méter magas, Baddy nevű törpjei azonban, talán a sötétedés után világító félpopsiknak köszönhetően, törptársaiktól eltérően egészen jópofák...