Augusto Esquivel argentin művész a gombok bűvkörében él hosszú-hosszú évek óta, lélegzetelállítóan precízen kidolgozott, térbe lógatott gombszobraira már mi is rácsodálkoztunk korábban.

Adja ki a jelszót a FŐTÁV. A cég nagyszerű ötlete beleillik abba az örvendetesen szaporodó színekkel az apátia elleni kezdeményezés-cunamiba, melyek célja Budapest eredetileg életigenlő (emlékszünk még erre, ugye?) arcát, a város valódi vitalitását már-már vérlázítóan álcázó unalmas „szürke foltok” vidám színekkel történő kreatív (f)újratöltése. A Pimp my Pipe közösségi köztér pályázat – szinkronban a többi király projekttel – egy újabb remek civil szféra kapcsolódási pont, lehetőség arra, hogy a város élhetőbb legyen azáltal, hogy a városlakók életében... a te életedben előbb-utóbb felbukkanó problémák orvoslásában vagy azok megelőzésében tevékenyen részt vegyél vagy egyszerűen azért, hogy színesebbé, ergo élvezhetőbbé tedd a makrokörnyezeted. Egyúttal lehetőség arra is, hogy a látottakból ötletet merítve te is életre hívj egyet.

A Moment Factory nevű kanadai kreatív stúdió nem kevesebbre vállalkozott, minthogy létrehoz egy varázslatos fényerdőt a Québec-i Parc de la Gorge de Coaticook területén.

Anna Keville Joyce argentin étel-stylist, illusztrátor és hű munkatársa, Agustín Nieto fotóművész, a múltkori komoly téma után sokkal vidámabb, azonban az előzőhöz hasonlóan látványos és íncsiklandó ételinstallációkat és fotókat készített.

Alessandro Isola olasz designert a szőnyegráncokban való bukdácsolás ihlette a képeken látható merevített alsó résszel felszerelt hosszú szálú szőnyeg megtervezésekor. Az már csak hab a tortán, hogy továbbgondolva a hagyományos funkciót, a szőnyeg egyik sarkát felkunkorította, hogy az dohányzóasztalként is funkcionáljon.

Az Ella et Pitr (aka Papiers Peintres) névre hallgató francia utcai művészduó a portugáliai Abrantes városban készítette el soron következő gigantikus alkotását. A két alvó gyereket ábrázoló „Quand les enfants dorment” (Amikor a gyerekek alszanak) című alkotást az idén július közepén megrendezésre került 180 Creative Camp művészeti fesztivál keretén belül festették közvetlenül a fűre, természetesen környezetbarát technikát és alapanyagokat felhasználva.

A Shahar Peleg Tel-avivi designer által 2004-ben alapított Peleg Design stúdió vicces lakberendezési kiegészítőiről híresült el, korábban mi is írtunk róluk a tojássárgája-cuppantó hallal kapcsolatban. A képeken látható Jumbo nevű evőeszköz szárító elefánt sem kevésbé ötletes.

Bovey Lee 10 éves kora óta foglalkozik kínai kalligráfiával és festészettel, később pedig festőként végzett a kaliforniai Berkeley Egyetemen, karrierje azonban egy egészen másik területen, a kínai rizspapírok világában teljesedett ki.

Joshua Renouf brit designer végre elkészítette azt, amire érzéseim szerint biztos, hogy sokan régóta várnak, egy olyan ébresztőórát, ami kávét is főz. A „Barisieur” az előre beállított időpontra egy csésze kávéval lepi meg az ébredező tulajdonost.

Ohata Shintaro japán művész alkotásaival kapcsolatban három évvel ezelőtt tébláboltam egy kicsit, az első fotók megnézése után ugyanis nehezen tudtam megállapítani, hogy tulajdonképpen mit is látok valójában. Egy kis utánajárással persze hamar kiderült, hogy a két-és háromdimenziót keverő, festészetet és szobrászatot ötvöző tökéletes illúziókról van szó.

Alfredo Barsuglia osztrák művész együttműködve a Los Angeles-i MAK Center for Art and Architecture munkatársaival egy különleges installációt valósított meg a „Social Pool” képében. Az ötletgazdák így nyilatkoznak róla: Nagyon nehéz megtalálni. Nincs út oda, nincs jelzés, kerítés, semmiféle nyom, de azért érdemes megkeresni!

Csónakázás közben műalkotásokat nézegetni. 600 négyzetméternyi stégen hűsölni a Városligeti Csónakázó Tó felett arab, közép-európai és magyar képzőművészek munkái között. Esténként irodalmi beszélgetéseket és koncerteket hallgatni a tóparton. Mindez lehetséges augusztus 7. és 20. között a Városligetben, a műjégpálya szomszédságában.

A tavalyi Kobe Biennálén nemzetközi hajózási konténerek újragondolásával kapcsolatban különböző tervezők, művészek mutathatták meg tehetségüket. Masakazu Shirane és Saya Miyazaki egy olyan moduláris installációt készített, amely azt az érzést keltette az emberekben, mintha egy hatalmas kaleidoszkóp belsejében sétáltak volna.

Meglehetősen nagy sikert aratott anno a Manzárdon Mica Angela Hendricks közös művészeti projektje 4 éves kislányával, amelyben anya és lánya egymás rajzait kiegészítve alkotnak fura lényeket.

A Detroit Projekt egy alig egyéves múltra visszatekintő nemzetközi workshop és művészeti fesztivál, ahol a helyszínt adó Bochum mellett további három város, Zaragoza (Spanyolország), Ellesmere Port / Liverpool (Anglia), és Gliwice (Lengyelország) urbanisztikával foglalkozó szakemberei, építészei gyűlnek össze. A véd és dacszövetség alapja a GM/Opel, amely ezekben a városokban tartja fent európai gyártóbázisait. A para pedig, ami egységbe kovácsolta a városokat Detroit...

Ryan Seslow művész, kurátor és grafikus New Yorkban él és dolgozik. Már a 80-as évek közepén, 11 évesen magába szippantotta a művészet, azon belül is a graffiti világa, amely aztán az egész karrierjét meghatározta.

Robin Wight brit művész keze munkáját dicsérik a képeken látható tündérek. Az elképesztően szépen és részletesen kidolgozott, gyakran pitypangba kapaszkodó és széllel viaskodó csodalények mindegyike rozsdamentes acéldrótból készült. Bár Wight végtelen türelemmel és hosszú idő óta formázgatja őket, az igazi világsikert Jo Fitzpatrick közelmúltban készített és Redditre feltöltött képe hozta meg (a posztban a kezdőkép), amely végigsöpört a neten.

A blogon korábban már bemutatott Biancoshock és Gulidor olasz street art művészek kooperációjában létrejövő „Flying Trash” című performansz pontosan az, aminek látszik a képeken.

Artur Bordalo aka Bordalo II portugál művész festő nagyapja, Real Bordalo munkái között töltötte a gyerekkorát, így nem csoda, hogy ő is ezt a szép és mégis nehéz karriert választotta magának. Nem csak a hagyományos vásznakon, hanem az utcákon, elhagyatott házfalakon is megjelenő, elevenséggel és mozgással teli, vegyes technikával készített figuratív festményeihez gyakran különböző talált tárgyakat, szemetet használ.

Nem csak a svéd, de az egész skandináv régió egyik legmeghatározóbb, egyben a világ egyik legrégebbi építészeti cége a Tengbom Architect. Az Ivar Tengbom és Ernst Torulf által 1906-ban alapított vállalat a kezdetektől arra törekedett, hogy a kezük közül kikerült épületekben – legyen szó zöldmezős beruházásról, vagy felújításról – ötvözzék a modernt a hagyományossal, fokozott figyelmet fordítva arra, hogy az ökológia kéz a kézben járjon az emberközpontú megközelítésekkel.

Fabian Bürgy svájci művész, az elmúlt években egy sor olyan szobrot készített, amely a frusztrációt hivatott megjeleníteni. Hétköznapi használati tárgyakat manipulál, pontosabban használhatatlanná tesz, ezzel felkeltve bennünk a jól ismert érzést.

Bella Volen, Bécsben élő bolgár festő számára a művészet ajándék. Az életében ez jelenti számára az álmokat, reményeket, a menekülési útvonalat, a levegőt, a kezdetet és véget, a káoszt és a harmóniát. A művészet minden, amire szüksége van, és minden, amit akar. Az egyetlen dolog, ami mindig vele van, az egyetlen dolog, ami sohasem bántja. A művészet a szenvedés, és az, ami boldoggá teszi. Bár vászonra is fest, hangosabb sikereket mégis különleges testfestményeivel, kamuflázsaival ér el...

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a képeken látható üdvözlőkártyákon fölöslegesen durva szövegekkel próbálja meg zaklatni a jónépet a készítőjük, Heather Abbott, de nem csak ennyiről van szó. Ahogy azt már mi is sok hasonló példával próbáltuk alátámasztani, nem érdemes az első benyomás alapján ítélni, venni kell a fáradtságot, hogy a felszín alá is bekukkantsunk.

Faszobrokkal, kerámiákkal, egyedi tervezésű ruhákkal, ólomüvegablakokkal a háta mögött Sophie Standing brit művész jelenleg energikus és vibrálóan színes textilkollázsok készítésével foglalkozik.

30 darabos, Balatonról szóló kollekciót dobott piacra a Dorko. A tervezőket egy pályázaton választották ki, és van néhány felkért művész is, aki szintén képviselteti magát néhány darabbal. A botránypólóiról elhíresült Koby és a jelenleg Amerikában tevékenykedő és a North Face vezető tervezőjeként dolgozó Havancsák Teréz munkája is megtalálható a kollekcióban. Az eklektikus kollekción belül így megfér a sajtos lángos, a nemzeti zászlós vízibicikli, a csókolózó hattyúpár és a Balaton sziluettje.