Nehéz megfogalmazni, hogy pontosan milyen Susan Barker Inkarnációk című könyve, mert leginkább egy gyűjtőtégelyre hasonlít, amelybe összeöntötte a kedvenc hozzávalóit a szerző, többek között a krimi, thriller, fantasy, spiritualizmus, kortárs szépirodalom, ezen belül pedig vér, verejték, szagok, illatok, szenvedély, erotika, ármánykodás, harag, düh, fájdalom, szorongás, egyhangúság, kiábrándultság keverednek és állnak össze egyedi, különleges és izgalmas egységgé, miközben megismerjük Kína történelmét és korrajzát.

Denis Cherim művész számára a fényképezés olyan, mint az íróknak a szavak, zenészeknek a hangok, rajtuk keresztül fejezi ki az érzelmeit. Ebben mondjuk még semmi különös nincsen, hiszen minden kreatív ember ugyanígy éli meg a tehetségének kifejezésére választott eszközt, azonban az, ahogyan a végtelenül érzékeny és legapróbb részletre is odafigyelő látásmódját meg tudja mutatni a hű társául választott eszközön keresztül, az valami egészen rendkívüli.

Doug Aitken amerikai művész elhatározta, hogy bebizonyítja az embereknek, hogy alázattal megközelítve az alkotói folyamat minden részletét, úgy teremthetünk, hogy az eredmény a természettel teljes összhangban legyen és csak az éppen szükséges mértékig szóljon bele a környezet harmóniájába.

Az izlandiak szerintem földönkívüliek; az én kedvenc földönkívülijeim E.T. mellett. Bizton állíthatom, hogy nagyjából mindent szeretek, ami izlandi, különösen Björköt, de most nem ez a lényeg. Mindig meg akartam érteni ezt a népet, mert annyira másként, egyedülállóan látják a világot, és a közelmúltban egy remek lehetőség adódott erre, ugyanis megjelent idehaza Kristof Magnusson – Használati utasítás Izlandhoz című könyve.

Az IKEA az elmúlt években folyamatosan gondoskodik arról, hogy a különböző érdekes, letisztult, fiatalos kollekcióikkal bevonzzák az embereket az áruházaikba. Idén nagyon ráéreztek az ízlésemre és sorra mutatják be az izgalmasabbnál izgalmasabb lakberkiegészítőket, amelyeknek gyűjtése még jó szórakozás is.

Pál Dániel Levente Az Úr Nyolcadik Kerülete című sorozatát 2013 óta publikálja a Facebookon és más oldalakon vagy éppen személyesen, esetleg képregény vagy rádiójáték formájában, ebben az évben pedig könyv alakban is megjelent az elgondolkodtató és tanulságos vagy vicces és ironikus vagy szomorú és megható vagy izgalmas és félelmetes vagy megdöbbentő és hihetetlen történetek sokasága erről az impulzív kerületről.

Rich McCor a.k.a. Paperboyo brit papírszobrász és fotós fantáziadús és habkönnyű sorozatával finomhangolom a hétvégét. Az egyszerű és jópofa papírkivágásokkal kiegészített híres épületek és/vagy egyéb turisztikai látványosságok, egyszerű életképek egészen új, szórakoztató világot tárnak a szemünk elé.

A „Budapest Kulturális Főutcájának” nevezett Eleven Tavasz című összművészeti fesztivál idén is megrendezésre kerül a Bartók Béla Boulevard jóvoltából, ezúttal május 19–20. között lesz érdemes ellátogatni a XI.kerület Bartók Béla útra.

Pár évvel ezelőtt egy tüntetésen, zseniálisan felolvasott kegyetlenül igaz verse közben tapasztaltam meg Erdős Virág író, költő, drámaíró tehetségét. Lúdbőrözött a hátam a "Mikor" közben, és nem csak a kora tavaszi hűvös miatt, hanem a látottak és hallottak erejétől. Fenomenális pár perc volt és arra pont elegendő, hogy jól megjegyezzem a szerzőt magamnak.

Abba a kategóriába tartozom, aki elkezdte és nehezen tudja abbahagyni, úgyhogy a saját bőrömön tapasztalom (sicc!), hogy a tetoválások gyűjtése is lehet függőség. Időről időre azon agyalok, hogy mit és hová kellene tetováltatni, amit persze a pénztárcám vastagsága (is) erősen befolyásol.

A mindenség elmélete című Oscar-díjas film Stephen Hawking első feleségének Utazás a végtelenbe című könyve alapján készült, és bár jóformán mindenki inkább a világhírű tudóst akarta megismerni belőle, engem Jane Wilde Hawking története is érdekelni kezdett, mert sajnos a film egyik szereplővel kapcsolatban sem elégítette ki a kíváncsiságomat.

Az élet nagy kérdései közül a "Melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás?" illik leginkább az ukrán TM HoleRoll és a finn Aalto+Aalto design cég városi tájképeket ábrázoló különleges, kilyukasztott árnyékolóira.

Ahogy néhány szakácskönyvvel kapcsolatban korábban írtam, az elmúlt hosszú időszakban tapasztalt változáscunami azt is magával hozta, hogy tavaly ősszel valamiért vonzani kezdett a gasztronómia. Különösen nagy hatással van rám, amikor művészi igényességgel, design érzékenységgel készítik el az ételeket és a tálalásukat, így amikor a témakeresés közben szembejött velem Dinara Kasko elképesztő süti-stylingja, eldobtam a szakállamat.

A mindenség elmélete című film és Eddie Redmayne zseniális, maradandó, Oscar-díjat érő színészi játéka keltette fel az érdeklődésemet Stephen Hawking élete, munkássága és elképesztő gondolatai iránt (meg persze a felesége, Jane Wilde Hawking iránt is, de erről még a héten egy másik bejegyzésben írok majd), úgyhogy lázas keresgélésbe kezdtem, hogy milyen magyarul is megjelent könyvei vannak a tudósnak. Legnagyobb örömömre számos könyvvel kedveskedtek már a kiadók a hazai olvasók számára, úgyhogy a jelenleg kapható kiadványok mindegyiket beszereztem, mert a ludat kövéren szeretem.

Az IKEA STOCKHOLM fantázianevű kollekciója számomra minden évben a kiegyensúlyozottság és a letisztultság mintapéldánya a lakberendezésben. Természetes anyagok gondos, aprólékos és türelmes megmunkálásának folyományként megszülető időtálló bútorok és lakberendezési kiegészítők idei gyűjteménye is rengeteg izgalmas darabot kínál azok számára, akik a világmegváltás mellett már törekszenek a nyugalom és a teljes harmónia kialakítására is az életükben.

Mindig megfigyelő típus voltam. A szüleim is boldogok voltak attól, hogy vendégségben már gyerekkoromban elvoltam egész este annyival, hogy csendben nézem és hallgatom a felnőtteket. Ez gyakran akkor is így volt, ha az adott összejövetelen idegen gyerekek is voltak.

Matthew Shlian művész, designer, tanár vagy ahogy ő nevezi magát, "papírmérnök" mozaikszerűen, mérnöki pontossággal felépített, hajtogatott, olykor kinetikus geometrikus papírszobrokkal, installációkkal kápráztatja el évek óta az egyre terebélyesedő rajongótáborát.

Január végén Gavin Munro brit designer bútorrá növesztett fáit szerettel szépségük és egyediségük miatt, a közelmúltban pedig Pontus Willfors alkotásai keltették fel a figyelmemet. Először azt hittem, hogy Munro újabb, meglehetősen izgalmas projektjéről van szó, mert a képeken látható alkotások pont olyanok, mintha a feldolgozás és bútorrá átalakítás előtt prezentálná a nagyközönség számára a pillanatba zárt műveket, de persze hamar kiderült, hogy egy másik művész szobrairól készültek a fotók.

Nem akarok Kurt Vonnegut szakértőként tetszelegni, nem is tehetném, hiszen még csak a második könyvét olvastam el, de a gyermeki lépések egyre határozottabbak ezen a tájon. Az ötös számú vágóhíd után a Kékszakáll következett az életműsorozatban, de annak egészen kis szerepe van sorrendben, hogy szakállas a szakállasnak barátja. Egy dolog biztos, jó pár napig kellett emésztenem a könyvet.

Titkon reménykedtem, hogy az idei Oscar-díjátadón az Oroszlán című film szobrokra tud váltani néhányat a 6 jelölése közül. Sokan új jellemezték, hogy tipikusan díjhajhász film, de azért furcsa volt számomra, hogy egyetlen egy díjat sem érdemelt a zsűri szerint. Biztos én működöm másként, de engem kilóra megvett a film, az apróbb hibái ellenére is abszolút az egyik kedvencem lett a tavalyi évből, az alaptörténettől kezdve a szereplőkön és atmoszférán át a gyönyörű képekig, minden pozitív hatással volt rám.

Lacival együtt abba a kategóriába tartoztunk/tartozunk, akiknek a kezdetektől, pontosabban az első szőrszálak megjelenésétől kezdve volt/van valamilyen formában szakálla, úgyhogy amikor a divatmajmolással vádoltak minket, csak röhögni tudtunk, mint ahogy az idősebbek véleményén is, akik valószínűleg a múlt rossz tapasztalataiból fakadóan az igénytelenséggel párosították arcunk ékességét, hogy "modern szakáll" micsoda odafigyelést és törődést igényel gyakran az igénytelenséggel párosították arcunk ékességét.

Pejac újra egy olyan ötletes alkotássorozattal jelentkezett, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni, sőt, a neves spanyol street art művésznek sikerül elérnie, hogy teljesen más szemszögből nézzünk egy olyan egyszerű, hétköznapi alapanyagra, mint az OSB (Oriented Strand Board) faforgácslap, amely a kezei között a legizgalmasabb pszeudo-mesekönyvvé változik, amivel valaha találkozhatunk.

A diktátorok körbevesznek minket, átszövik mindennapjainkat, ennek valóságát a bőrünkön tapasztalhatjuk nap mint nap. Nemcsak a politikában vannak jelen, hanem a munkahelyünkön, a magánéletükben, tulajdonképpen minden egyes pillanatunkban. Ráadásul sajnos egyre többen vannak, olyan mintha osztódással szaporodnának.

Az IKEA azok számára is szeretne kedvezni a JASSA fantázianevű új, izgalmas kollekcióval, akik skandináv design mellett az energikus, vibráló, élénk, túlfűtött keleties hangulatot is szeretik belecsempészni az otthonaikba.

A tavasz beköszöntével egyre nagyobb az igény bennem a szabadban töltött időre, kisebb-nagyobb kirándulásokra. Én abba a kategóriába tartozom, aki szeret alaposabban utánanézni annak, hogy hová megy és azon az adott helyen milyen látnivalók, nevezetességek vannak. Manapság persze nagyon könnyű az interneten böngészni a kiszemelt úti céllal kapcsolatban, de szerintem a különböző témában vágó útikönyveknek még mindig pótolhatatlan szerepe van.