Délutáni inspiráció gyanánt érdemes megnézni Simon Rouby La Marche (A séta) című rövidfilmjét, melyben 2 és fél percre elmerülhetünk a világ és az emberiség történelemben, ami mindig velünk volt, van és lesz...

Tegnap azt ígértem, hogy hanyagolom a belsőségekkel foglalkozó témákat, de mit tegyek, ha egyszer olyan művészeti alkotások jönnek szembe velem, amik a tartalommal foglalkoznak?! Lisa Black Új-Zélandi szobrász, ékszerész és művész steampunk robotállatai is ilyenek, a maguk egyszerűségében szó szerint feltárják számunkra belső, különleges, alkatrészekkel teli világukat.

Bár ugye a legfontosabb, hogy megbékéljünk a saját külsőnkkel, ez sokkal nehezebb feladat, mint azt bármelyik fogyókúrás tanácsadó állítja. Ha csak a lelki oldalát nézem, sorban születnek az önmagában értékes, illetve átlagos külsővel rendelkező gyerek, akit asszimilálódni tanítanak, és aki ettől a frusztráló helyzettől jól elrejti magába önmagát, aminek -a súlyproblémák témakörénél maradva- külső jelei a zsírpárnákban manifesztálódnak, amit a társadalom hátunk mögött összesúgó, külsőnket kiröhögő része szintúgy nem fogad el és kiköveteli, hogy alkalmazkodjon hozzá. Persze lehet, hogy azt állítjuk, hogy mindez lepereg rólunk, így érezzük jól magunkat, de a külsőnk elárulja a súlyos igazságot. Egész életünkben csak alkalmazkodni tanulunk, viszont azt az okos fogyókúrás tanácsot kapjuk a „mozogj” és „egyél kevesebbet” mellé, hogy fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk és szeressük magunkat. Ezt akár paradoxonnak is nevezhetjük, hiszen hogyan ne figyeljünk a külvilágra, ha csak azt tanultuk, hogy hogyan figyeljünk rá, ha értékes tagjai szeretnénk lenni a társadalomnak. Akik pedig nem a testalkatukkal küzdenek, küzdenek mással, a lehetőségek tárháza végtelen, ha az önsorsrontásról vagy a szenvedésről van szó. Bármi is a téma, a lényeg egyébként valóban az, hogy egy olyan dolgot vigyük véghez, amire senki nem tanított meg minket: szeressük magunkat! Sajnos mindenkinek magának kell rájönnie, hogy hogyan…ha ez sikerül, hatékonyabbak lesznek az elérhető eszközök is, mint például Ji Lee mérlege, ami kilóink helyett azt mutatja, hogy milyen ételt érdemes fogyasztanunk a kívánt súly eléréséhez.

Napi lakberendezési tipp kiegészítőkhöz: a Frank Kozik és az Ultra Violence együttműködésében elkészült Dead Ché Guevara kollekció jelenleg 13 különböző színben választható, melyből extra limitált mennyiség, fejenként 50 darab látott napvilágot. Ha valaki ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy halott Che mellszobor legyen a polcán, egyrészt a jövő heti Comic Con-on vásárolhat a rózsaszín és a narancssárga változatból, a többiért pedig gondolom emailben lehet érdeklődni.

Valamivel több mint három hónappal ezelőtt nem véletlenül éppen innen, Londonból indultunk a rovattal. Ez a hely tele van pezsgéssel, dinamikával, itt mindig történik valami, legyen szó akár kulturális eseményről, izgalmas kiállításról vagy divathétvégéről, ezért most írjunk le egy óriás vargabetűt visszatérve kedvenc városomba, és nézzünk körül egy kicsit újból mi is változott - ha egyáltalán - utcai viselet ügyekben azóta:

Hosszú ideje kúszik vissza a divatba a szakállnövesztés, aminek a legtöbb férfi szokott örülni, minimum a borotválkozás utálatából fakadóan, sőt, állítólag a nők sem bánják. Vannak viszont olyan férfiak, akik sajnos adottságaikból fakadóan nehezen tudnak érvényesülni az arcszőrzetükkel. Talán nekik szól a kipróbálás lehetősége, esetleg humoros kedvű hölgyeknek, de akár téli kiegészítőnek is használhatjuk a BeardWear-t, ami sokadik változatként a finn Heljä Heiska tervei alapján készült. 35 euróért (választható színekben) a Company forgalmazza, de akár a nagyit is megkérhetjük, hogy kössön egyet...

A 35mm egy rövidfilm a mozi világából, melyben Pascal Monaco rendező válogatta össze és egyszerűsítette le 35 kedvenc mozifilmjének jellegzetességeit 2 percben. A végeredmény egy ötletes utazás a filmtörténetben. Te felismered mind a 35-öt?

Díjnyertes svéd építészek egy egészen különleges ötlettel próbálják magukhoz csalogatni a pihenni vágyó környezettudatos embereket. Koncepciójuk, hogy 5 év alatt 24 építész 24 különböző világszínvonalú szállodai szobáját applikálják rá a fákra, egyelőre Svédországban. A Treehouse az első 4 „szobát” éppen holnap nyitja meg az érdeklődők előtt Härad-ban, The Cabin, The Blue Cone, The Nest és The Mirrorcube fantázianévvel, további kettő -The UFO és A Room With a View- várhatóan októberre készül el. Nyaralnál-e a fa tetején?

Bevallom, gőzöm sincs, hogy miért kell már a gyerekeknél elkezdeni az ingerküszöb kitolását…Ismét egy tipikus példáját láthatjuk annak, amikor mindenmindegy felnőttek terveznek játékokat gyerekeknek. Arra már rájöttem, hogy a csattogós lepke korszaka valahol elveszett a Rémálom az Elm utcában és a Fűrész sokadik része között, de hogy miért egy kisautóra hasonlító, irdatlan fogakkal megáldott lénnyel megetetve próbálják rávenni a gyerekeket a rendrakásra, azt sajnos nem tudom. Tzung-Yu Lu koncepciója, a szóban forgó Toy Guardian bronzérmet nyert a 2010-es IDEA Design versenyen és mindenki odáig van érte. Mivel nem vagyok szülő, így nem látok bele a gyereknevelés rejtelmeibe: ez a játék tényleg annyira „übercuki” mint ahogy mondják?

Eddig sem tettük, és ígérem, ezután sem tervezzük, hogy elvegyük a film világával foglalkozó bloggertársak kenyerét, de két ok, a rendező és a történések helyszínei miatt néhány szó erejéig be kell merészkedünk ebbe a közegbe. Az egyik, hogy a tavalyi év folyamán került az amerikai mozikba a divattervező mogul Tom Ford rendezésében, egy film, A Single Man.

Még csak tapéta sem kell ahhoz, hogy valami egyedi, valami különleges hatást varázsoljunk a lakásunkba. Az egyszerű, egyszínű falakat viszont feldíszíthetjük falimatricával, amiből szerencsére itthon is válogathatunk, vagy gyermeklelkű felnőttként, esetleg a gyerekszobába a BAG Disseny képregények által ihletett változatait is választhatjuk. Sok helyen elmondták már, de sosem elég hangsúlyozni, hogy a falimatricákat nem csak falra lehet ám ragasztani, jóformán bármit díszíthetünk vele, saját egyéniséget adva lakásunknak. Ami a BAG Disseny-t illeti, te milyen szavakkal egészítenéd ki a képregény-repertoárt?

A lánykérés számtalan közismert módja közül egy szívmelengető ötlettel állt elő Shannon és egy graffitivel kérte meg Jessica kezét. A graffitit ACK, míg a videót a dokumentumfilmes és Emmy-díjas televíziós producer, Alex Luster aka. PR!MO készítette. Mi a lány válasza? Az alábbi videóból kiderül!

Itt a legújabb családtagja a high-end luxus hangszóróknak, mely az Arcadian Audio 10 évet felölelő, kompromisszumokat nem ismerő megfeszített munkájának gyümölcse. A Pnoe-t úgy tervezték meg, hogy a kürt alakú hangszóróban megszólaló zene az ívelt belső kialakításának köszönhetően akadálymentesen, jobb térhatású élményt és a tisztább hangzást biztosítva juthat el a hallgatóhoz. Amúgy eleve nagyobb lakásokba -már akinek van ilyen- ajánlott, ahol átlagban minimum 3 méter távolságba kerülhetünk a hangszórótól. És valóban, ez a kicsit ormótlan designkütyü 30 négyzetméteren elég bután nézne ki…

Csatakosan bár, de törve nem és továbbra is nyári üzemmódban mai WTF kisszínesünk a német art-designer Patrícia Waller cuki és vérbe fagyott, horgolt plüsseiről szól. Az ötlet kipattanásakor is a maihoz hasonló forró nap lehetett, ennek ellenére halvány lila gőzöm sincs mi inspirálhatta a művésznőt, vagy mire számított, amikor elhatározta, hogy ezekkel a cseppet sem unalmas, ám szemmel láthatóan annál rosszabb bőrben lévő, néhol szuicid, kedves kis figurákkal kandidál a játéküzletek polcaira...

Kedves ismerősöm szokott sokkolni azzal, amikor nyár közepén bejelenti, hogy X hét van már csak hátra a nyárból. És valóban, nagyon hamar elrepül az a 7 hétvége, úgyhogy bármennyire is fáj ez a kánikula, igyekezzünk megbecsülni, hiszen igen gyorsan beköszöntenek a mínuszok. Ilyenkor nincs is jobb annál, mint egy szélfútta teraszon tölteni az estéket jéghideg italok és barátok társaságában, főleg ha a hangulatot egy-két jó vagy jól elhelyezett design kiegészítővel finomhangoljuk. Itt van például a Serralunga által forgalmazott klasszikus angol Chester szófa különleges változata és a hozzá tartozó karosszék, a Sirchester, ami a beépített, alacsony energiafogyasztású fluoreszkáló világításnak köszönhetően kellemesen lágy, derengő fénnyel tölti meg a teret, és ami a belső vízelvezető rendszer segítségével monszun idején is kiállja a próbát. Sajnos elég drága a maga 950 fontjával…

A jelenleg Brooklynban élő designer Jackie Saad Robinson Kolumbiában született, anyai ágon emigráns lengyel zsidó, apai vonalon libanoni vér csörgedezik ereiben. A kultúrák ennyire sokszínű keveredésének köszönhetően aztán nem is annyira meglepő, hogy alig múlt 13 éves, amikor édesanyját első, saját tervezésű ruhakollekciójának egyik darabjával ajándékozta meg.

A berlini zeneszerző és művész Thom Kubli július 30-tól egy különleges élményben részesíti azokat, akik ellátogatnak a brooklyni Marian Spore Múzeum „Dancing on the Ceiling: Art & Zero Gravity” kiállítására, ugyanis itt mutatkozik be „FLOAT! Thinktank 21” elnevezésű tojás alakú szerkezetével, illetve installációjával, mellyel mindenki megtapasztalhatja a lebegés élményét. A testmeleg sós vízben levitálás, 5 perc zeneélmény a szerző munkájából, majd plusz 40 perc csendben biztos, hogy bárkit kiránt a napi problémák közül.

via: bornrich

Most, hogy lassan sírva könyörgünk egy tenyérnyi felhőért és némi szapora esőért, kijár nekünk a felfrissülés, úgyhogy egy hűsítő zuhannyal kezdjük a napot. Az Aquanatass-t az európai Bagno Sasso fürdőszobai kiegészítőket gyártó cég forgalmazza, az emberi testet formázó zuhanyzószobrot a nemzetközileg is elismert német művész, Hubert Rieber tervezte. Anyagát tekintve a melegséget árasztó fa, az elegáns alumínium és esztétikus bronz teszi műalkotássá, természetesen szigorúan limitált példányszámban és emiatt valószínűleg igencsak borsos áron. Ha otthonra nem is, de a művészt megalázó módon strandokon azért el tudnám képzelni. Kéretik kommentben megírni, hogy szerintetek miért ruhába öltözött nőkkel hirdetnek egy zuhanyzót?!

Elérkezett az a pillanat, amikor minden levegővételtől csorog a hátamon a víz, ezért önmagam és az olvasók hűtésére következzen egy kisebb válogatás a fellelhető legőrültebb és legviccesebb jégkockakészítők közül, árakkal és rendelési lehetőséggel a hajtás után.

Szép dolog az, ha őrizzük a hagyományokat, de még szebb, ha megpróbálunk belőlük valamit visszacsempészni a jelenbe, ráadásul ezt úgy, hogy egy milliók által napi gyakorisággal használatos tárgyban születik újjá a történelem.

Libanon, Chicago és Berlin után toppanjunk fel északra, abba a meseországba, amelyikről nem is olyan régen már írtunk, és melynek lakói lélekszámban, bár alig überelik Debrecen polgárainak számát, arányaiban mégis hatványozottan több csodálatos mesebeli figurával ajándékoztak meg minket az elmúlt évtizedek alatt, mint ami az ott élők száma alapján predesztinálná őket!

Egy cseh diák, Jiri Richter találmányáról terjednek képek a neten a mai nap folyamán, és miután a design termék az újrahasznosítás jegyében született meg, nekünk mindenképpen szót kell ejtenünk róla. A projekt tulajdonképpen egy tanulmány, mely új alkalmazási lehetőségeket keres az újrahasznosítható anyagok területén. Hozzá kell tenni, sikerült a srácnak ötletes módon megoldania a feladatot. Az „üveg széket” 2 literes Coca-Cola palackok összekötözésével készítette el, oly módon, hogy a homorú felület egy hanyagul odavetett párnával kombinálva még akár kényelmes is lehet. Az elgondolásért mindenképpen jár egy hátba veregetés!

A blog indulása óta volt alkalmam már több alkalommal megtapasztalni az emberi hülyeség határtalanságát, de az, amivel most találkoztam, minden eddigit überel! Nem először és minden bizonnyal nem is utoljára kell deklarálnom, hogy alapvetően befogadó jellem vagyok, de az erőltetett polgárpukkasztás ilyen szintű megnyilvánulásai előtt már az én gyomrom is tiltakozni kényszerül!

Chicago belvárosa olvasztótégelye az ötletek és a nézőpontok sokszínűségének, különböző kezdeményezéseik tükrözik a várost magát, aminek bizonyítékaként érdemes augusztus 7-re egy chicagói utat tervezni, amennyiben érdekel valakit egy igazán különleges művészeti élmény egy szokatlan helyen. Ezen a napon kerül megrendezésre (17-22 óra között) ugyanis az Art On Track mára már hagyományosnak nevezhető installációja, melynek keretén belül egy 8 kocsiból álló CTA (Chicago Transit Authority) metrószerelvényt díszítenek föl lelkes művészek, különböző galériák egész Chicagóból, és azon túl. Az események alkalmával ilyenkor a hétköznapi kocsik átalakulnak egyfajta kirakattá, ahol soha nem látott mutatványokkal, a kreatív kézügyesség látványos nyomaival utazhatnak együtt az arra járók. Kíváncsi volnék, hogy nálunk működne-e egy ilyen művészeti installáció, bár ha belegondolok jó volna valami újdonságot kitalálni, hogy ne mindig csak a másolás maradjon meg számunkra…

Ha Libanonban jár az ember gyakran találkozhat főleg a csodás, sziklás tengerparti részeken az egyik itthon is ismert hajfestékeket előállító cég rendkívül ötletes óriásplakátjaival. Önmagában, főleg ha autóval robogunk el mellette, igazából semmi különlegeset nem tapasztalhatunk rajta, viszont ha leparkolunk mellette, és szánunk rá körülbelül egy napot, rögtön más a helyzet.