Bár régóta készítek könyvajánlókat a blogra, még sosem láttam annyira élesen mint most, hogy ezeken a könyveken keresztül önmagamat keresem, valójában nem a világot, hanem magamat szeretném egyre jobban megismerni, és azért tudom őszinte lelkesedéssel ajánlani nektek, mert mindegyik közelebb vitt magamhoz valamilyen formában, és hiszem, hogy ez másoknál is így lehet.
Valamikor évtizedekkel ezelőtt olvastam azt a gondolatot, hogy ha meg akarom érteni a világ működését, először magamban kell elmerülnöm, fel kell ismernem a saját működésemet, szembe kell néznem mindennel, amit magamban találok, és őszintén be kell vallanom magamnak mindent, a legkisebb hazugságaimat is. Kegyetlen, és egyben felszabadító is ez a folyamat, az önmegismerésen keresztül valóban érdekes következtetéseket lehet levonni más emberek viselkedéséről is, amikor felfedezem a hasonló mintákat bennük, és úgy általában a külvilágról, a világ mozgatórugóiról is.
Kegyetlen, mert például majdnem teljesen magányossá tesz ez a folyamat, hiszen a rengeteg gyakorlás miatt legtöbbször felismerve önmagamban és így másokban is a hazug felszín alatt megbúvó igazságot két lehetőségem van: vagy hazudok és csendben maradok, vagy kimondom azt. Mind a kettő eltávolítja azokat, akik továbbra is hazudni akarnak önmaguknak és a külvilágnak. Az előbbi azért, mert ha tudom, hogy valaki nem őszinte magával, és nem is akar az lenni, akkor úgysem tudok mit tenni, az energiámat nem elfolyatva a győzködésre, hanem inkább megtartva magamnak én távolodok, az utóbbi esetben pedig egyértelműen a kimondott igazsággal szembesülni nem akaró ember távolodik el tőlem.
Azért is kegyetlen ez a folyamat, mert mások (mindenki) szeretetéért és elismeréséért hajlandó vagyok önmagamat elvesztve mindenen változtatni, de mindeközben át kell élnem azt a folyamatot, ahogy a körülöttem lévő emberek többsége így vagy úgy, de mégis leválik/levált rólam.
Ha a jó oldalát akarom nézni, akkor persze elmondható, hogy több energiám marad magamra, és azokra az emberekre, akik valóban szeretnek és elfogadnak; egyre jobban értem magam és a világot, és mivel egyre jobban rálátok a belső és külső összefüggésekre, egyre többször hozok jó döntéseket az életemmel kapcsolatban; felismertem, hogy az ösztöneim, a belső hangom, a megérzéseim, vagy nevezzem bárminek, mindig jó irányba vezetnek; kitartóvá váltam a céljaim elérésével kapcsolatban; bátrabb lettem; felismertem, hogy semmi másra nincsen valójában szükségem, ha el akarok érni valamit, vagy túl akarok lenni a legrosszabbon (például egy pánikrohamon), csak önmagamra, és a tudatra, hogy képes vagyok rá, elérem, vagy túlélem. És ez csak néhány, azonnal felvillanó, kiragadott pozitívum.
Önmagam megismerésének árnyalására választok mindig könyveket, olyanokat, amelyek a legapróbb részleteket is megértetik velem. Kepes András A boldog hülye és az okos depressziós című könyvét például azért, mert régóta foglalkoztat a kérdés, hogy vajon az életem nehéz periódusaiban akár pánikrohamokká csúcsosodó szorongásaim, depresszióm mennyire függnek attól, hogy túl sokat akarok tudni, és a megszerzett tudásból fakadó megértés, valamint a vele együtt egyre csak szaporodó kérdések hogyan befolyásolják a hangulatomat?
A válasz felemás, mert a szaporodó kérdések frusztrálóak, az egyre komplexebb világkép pedig egyre nehezebbé teszi az egyéni vagy társadalmi kérdésekre a válaszok megtalálását. A hülyeség pedig exponenciálisan növeli az önsorsrontás lehetőségét, ami ugyancsak ellehetetlenítheti a boldogságot. Igazából az a helyes kérdés, hogy intelligenciától vagy annak hiányától függetlenül mi jelenti az egyén számára a boldogságot. Ennek keresése pedig elsődleges feladat az ember életében. Ha keressük és felfedezzük, hogy számunkra mi a jó, mi okoz örömöt, elégedettséget, jól-létet, akkor talán nem fontos, hogy mások okosnak vagy hülyének tartanak.
Viktor E. Frankl Válaszd az életet és Benjamin Ferencz Mindig csak az igazat című könyveit azért választottam, mert imádom az elképesztő, gyakran iszonyatos megpróbáltatással járó, ugyanakkor mindezzel együtt hihetetlen lelki, szellemi és érzelmi felemelkedéseket is magába foglaló, bölcsességektől túlcsorduló életutakat bemutató könyveket.
Ezek minden alkalommal megerősítenek abban a tudatban, hogy bármilyen nehézséggel kerülünk is szembe az életünk folyamán, ha képesnek hisszük magunkat a túlélésre, ha ki tudjuk mondani határozottan, hogy "márpedig megcsinálom", "képes vagyok rá", akkor nincs olyan, ami ennek ellenkezőjét igazolhatná a számunkra.
Dr. Máté Gábor A sóvárgás démona és A test lázadása című könyveit pedig azért, mert addiktív személyiségként mindennél jobban szeretném megérteni a folyamatosan transzformálódó függőség miértjét, a különböző betegségek kialakulásának lelki okatit. Felfedezni, hogy az életemben milyen történések járulnak hozzá ahhoz, hogy időről időre újabb kapaszkodókat keresek, hogy hogyan tudom az életem és az egészségem számára a legkevesebb kárral járó függőségeket megtalálni, kontroll alatt tartani, vagy hogy egy betegség esetében mely területeken kell keresni, felfedezni, kezelni és feloldani a stresszt és az elfojtásokat.
Egytől egyig kemény témákat boncolgatnak a szóban forgó könyvek, de azt gondolom, muszáj bevállalni őket, ha szeretnétek ti is jobban megismerni magatokat. Minden félelem ellenére megéri szembenézni önmagunkkal, a most ajánlott szerzők könyvei pedig tökéletes választások erre az egyszerűnek semmiképpen sem mondható, sőt felkavaró feladatra. Az olvasásuk közben tombolni kezdő vihar után úgyis kisüt a nap...mint mindig!
Kepes András - A boldog hülye és az okos depressziós
,Régóta foglalkoztat a kérdés, vajon miért gondolják az emberek, hogy a tudatlanság a boldogság, és aki igyekszik felelősen szemlélve megérteni a világot, csak pesszimista lehet. Holott valamennyien szeretnénk egyszerre boldogok, okosak, sikeresek és optimisták lenni, és ilyesmit kívánunk a gyerekeinknek is. Úgy döntöttem, saját (kísérleti terepemre), az életemre támaszkodva, a kultúrtörténet és a tudomány segítségével a végére járok, lehetséges-e ez egyáltalán."
Kepes András önironikus könyvében azt kutatja, lehetünk-e boldogok egy átalakuló és ellentmondásos világban. Csak a leegyszerűsítő magyarázatokban hiszünk, vagy képesek vagyunk - akár a kétellyel is megbarátkozva - kritikusan szemlélni önmagunkat és a jövőnket?
Viktor E. Frankl - Válaszd az életet - Visszaemlékezések
Frankl auschwitzi beszámolója olvasók millióit rendítette meg. De vajon milyen volt az élete előtte és utána? Ki az ember a könyvek mögött? Önéletírásában a világhírű pszichológus azokról a tapasztalatokról is mesél, amelyek a rezilienciakutatás előfutárává és az értékközpontú pszichoterápia megalapozójává tették: a zsidó szülői házról, Sigmund Freudhoz és Alfred Adlerhez fűződő fiatalkori kapcsolatairól, az öngyilkosság által fenyegetett fiatalok körében végzett munkájáról, a nácik eutanáziaprogramjával szemben kifejtett ellenállásáról, politikai üldöztetéséről, deportálásáról, majd hazatéréséről Bécsbe, ahol majd egész életét leélte. Frankl visszaemlékezéseit az elszenvedett veszteségek és szenvedések ellenére mélységes emberszeretet hatja át. Visszaemlékezését a családi archívumból származó képek egészítik ki.
Benjamin Ferencz - Mindig csak az igazat - Száz év bölcsessége
A nagy gazdasági világválság idején szegény magyar bevándorlók gyerekeként nőtt fel Amerikában, mégis ösztöndíjat nyert a Harvard jogi karára. A második világháború végén katonaként szemtanúja volt a buchenwaldi, a mauthauseni és flossenbürgi koncentrációs táborok felszabadításának, ami mély nyomot hagyott benne. 1945-től háborús bűnösök után nyomozott, és a nürnbergi "Einsatzgruppe"-perben - élete első perében - a vádat képviselte huszonkét magas rangú náci katonatiszt ellen. Mindnyájukat elítélték.
Benjamin Ferencz 2020-ban múlt százéves. Ő a nürnbergi perek utolsó élő ügyésze, aki ebben a különleges, bölcs és szellemes könyvben nemcsak kivételes sorsáról mesél, hanem azokról az egyszerű, de az életet új megvilágításba helyező alapigazságokról is ír, amelyeket saját tapasztalataiból szűrt le. Felidézi hosszú élete elképesztő fordulatait, és minden fejezethez hozzáfűzi az általa megfogalmazott tanulságokat - ambíciókról, elvekről, elszántságról, boldogságról és szeretetről.
Dr. Máté Gábor - A sóvárgás démona - Ismerd meg a függőségeidet
Tanulhatunk bármit a drogosoktól? Tudjuk egyáltalán, közülünk hányan szenvedélybetegek? A munkamániát még most is gyakran erénynek tekintjük, az alkohol-, nikotin- vagy internetfüggőség, a szex- vagy vásárlásmánia, az étkezési zavarok a normális társadalomban sem ritka jelenségek.
Vajon mi bajunk az életünkkel, hogy önmérgezéssel próbálunk enyhülést találni? Miért olyan nehéz megszabadulni rossz szokásainktól még akkor is, ha azok egészségünket vagy az emberi kapcsolatainkat veszélyeztetik? Magyarországon, mely az alkoholizmus szempontjából a világ ,,vezető" országai közé tartozik, különösen égető kérdések ezek.
Honnan erednek a pillanatnyi fájdalommentességet, örömöt és megkönnyebbülést előidéző kémiai szerek, valamint a különböző viselkedések iránti addikciók? A sóvárgás démona plasztikus példák sorával tesz egyértelművé, hogy az ok nem az egyén hibáiban, és nem is a genetikai tényezőkben, hanem a függő személy által átélt szenvedésekben és veszteségekben keresendő.
A sóvárgás démonában dr. Máté Gábor, a világhírű magyar lélekgyógyász saját klinikai tapasztalatai és a legfrissebb tudományos eredmények segítségével elemzi a függőségeket, és segíteni próbál, hogy felszabadulhassunk az érzelmeinket és viselkedésünket uraló erők alól.
Dr. Máté Gábor - A test lázadása - Ismerd meg a stresszbetegségeket
A rák, a szenvedélybetegségek, sőt majd minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására - vallja a magyar származású, világhírű tudós, dr. Máté Gábor.
Az emberek testi egészsége nem független az érzelmeiktől és a lelkiállapotuktól. Ez a tudás a mai napig részét képezi a tradicionális kultúráknak, de a modern orvoslás számára sajnos annak ellenére elveszett, hogy az elmúlt évtizedek tudományos felfedezései is ezt igazolják. A test lázadása személéletesen mutatja be, hogy milyen károkat okozhat az érzelmek elfojtása, milyen pusztítást okozhat az, ha nem vagyunk képesek kifejezni az érzelmeinket.
Dr. Máté Gábor tudományos kutatások eredményeit, páciensei példáit és saját tapasztalatait egyaránt felhasználva világítja meg, hogyan befolyásolják a korai élmények a stresszre adott reakcióinkat, és hogy miként hat a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünkre. Feltárja az egyre gyakoribb megbetegedések mögött álló okokat, és ráébreszt arra, hogy csak akkor szállhatunk szembe hatékonyan a stresszbetegségekkel, ha felfedezzük gyermekkorunk mélyre temetett emlékeit, valamint ezek felnőttkori következményeit. Hiszen a rák mellett számos krónikus betegség, mint például a szívinfarktus, a szklerózis multiplex vagy a cukorbetegség kiváltó oka is lehet a stressz.
Mindnyájan úgy próbálunk élni, hogy csökkentsük a minket érő stressz hatását. A test lázadása abban segíthet, hogy csökkentsük a folyamatos stresszt, melyet mi magunk hozunk létre, anélkül hogy tudatában lennénk, életünk minden egyes napján.
