Bármennyit képes vagyok dolgozni az előrehaladás és a siker érdekében, gyakorlatilag egy nap 24 órát feláldoznék azért, hogy minden álmomat valóra váltsam. Egyre többször érzem, hogy ha 48 órából állna egy nap, vagy ha klónozni tudnám magamat, akkor sem tudnám utolérni magamat, annyi feladatot végzek egy napon. És ez a tendencia évről évre rosszabb. Más is ezt csinálja, más is ezt várja el, miért én viselkednék másként?
A szervezetem és a lelkem viszont egyre többször jelez, hogy lassítani kellene, de ameddig nem dönt ágynak valami nyavalya, általában nem szoktam figyelni az intő jelekre. Mivel az elmúlt években egyre többször fordul elő, hogy a nagy hajtás után képtelen vagyok kikelni az ágyból, éreztem, hogy nem tehetem meg, hogy nem foglalkozom ezekkel a jelekkel. Eltúlozhatom az egyik irányban a dolgokat, de a szervezetem akár testileg, akár pszichésen benyújtja a számlát, és megpróbál visszaterelni az egyensúly állapotába.
Tavaly az egész éves, valódi szabadság és pihenés mentes hajtás eredménye az lett, hogy év végére teljesen kiütöttem saját magamat. Nem voltam képes semmi másra, csak arra, hogy feküdjek az ágyban, bámulja ki a fejemből és tévézek, vagy aludjak. Persze egy idő után enged a szorításból a fáradtság, de ehhez rengeteget és minél tudatosabban kell semmit sem csinálnom, amit a belső nyomás, hogy ilyen hülyeségre pazarlom az időt ahelyett, hogy világmegváltanék, megnehezíti a dolgot.
Saját helyzetemet megkönnyítendő ilyenkor csak azért is ágyban maradok, juszt is filmet nézek, vagy éppen olvasok, bármennyire is dolgozhatnék valamin. Ez utóbbival kapcsolatban külön odafigyelnek arra, hogy az ilyen időszakokban olyan önsegítő, önfejlesztő könyveket válasszak, amelyek feloldják a társadalmi elvárások okozta, egyre csak növekedő megfelelési-és teljesítménykényszert.
Év elején tudatosan választottam lelassulással, pihenéssel, kikapcsolódással, önmagunk megtalálásával foglalkozó könyveket, és a Scolar Kiadó gondozásában megjelent sorozat a kedvencem lett.
A japán ikigai, wabi sabi, shinrin-yoku szavak és a mögöttük rejlő filozófia egyre több embernek okoz kellemes érzéseket, hiszen az élet értelmének megtalálásával, a tökéletlenség szépségével és az erdő gyógyító erejével foglalkoznak. A közelmúltban megjelent igényes könyvsorozat pedig ezekben a témákban adja meg a részletes tudást az olvasok számára.
De előtte mindenképpen el kell olvasnotok szintén a Scolar Kiadó gondozásában megjelent kiadványt, mert Yutaka Yazawa Hogyan éljünk japánul című könyve lefekteti az alapokat a már említett témákkal kapcsolatban. Sőt, ennél még sokkal többet is tesz, hiszen bennfentes útmutatót ad Japánhoz, külön kiemelve a japán design, konyhaművészet, kultúra és esztétika, no meg persze a japán lélek építőelemeit.
Ha egy kicsit is érdekel Japán, akkor ez a te könyved, gyakorlatilag mindent megtalálsz benne, ami erről az országról szól. Helyszűke miatt sajnos nem megy bele a szerző az egyes témák mélységibe, de így is olyan könyvet állított össze, amelyet mindenképpen érdemes beszerezni, elolvasni és nagy becsben tartani. Azok számára pedig szinte kötelező, akik egyszer szeretnének ellátogatni Japánba.
Yutaka Yazawa - Hogyan éljünk japánul
A japán szokások és hagyományok évszázadokon át virágoztak és gyarapították a jól-lét modern gyakorlatát: elég csak az ikigaiban (elégedettség), a shinrin-yokuban (erdőfürdőzés), a wabi sabiban (a tökéletlenség szépsége) vagy a teaszertartásban rejlő megannyi bölcsességre gondolnunk. A Hogyan éljünk japánul szerzője hozzáértő és bennfentes útmutatót ad Japánhoz, hogy segítse az olvasót a japán design, a konyhaművészet, a kultúra és az esztétika mélyebb megismerésében. Már maga Tokió, az összes metropolisz anyja, ragyogóan megvilágítja, miként lehet barátságban együtt élni a természettel: a túlurbanizált mega-fővárost a világ egyik legkiterjedtebb erdősége övezi. E kettősség tökéletesen szimbolizálja a japánok tiszteletét a természet és a természetes világ, illetve az ember által alkotott környezet iránt. Találjuk meg a magunk Zenjét, fedezzük fel az elégedettség örömét, és szájunk időt arra, hogy megismerjük a felkelő nap országát. Ehhez a legjobb, ha első lépésként elmerülünk a Hogyan éljünk japánul fejezeteiben.
Justyn Barnes Ikigai című könyvét mindenkinek érdemes elolvasni, aki szeretné megtalálni a létezése értelmét, azt, amiért minden reggel érdemes felébredni, az örömöt, a boldogságot. Az ikigai olyan, saját magunk számára értékes életvitelt jelent, amelynek segítségével önazonosak lehetünk, amely hűen tükrözi a bensőnket. A szó mögött rejlő filozófia összetett, de könnyen alkalmazható a hétköznapokban, hiszen az egyszerű lényeg a befelé figyelés, a pozitív érzelmek, az érdeklődési körök felfedezése és az irántuk érzett kíváncsiság kielégítése a hétköznapok szintjén. Ez a könyv megismertet az ikigai különböző aspektusaival, példákat, inspiráló idézeteket hív segítségül, és praktikus tanácsokkal szolgál arra nézve, hogyan leljünk rá a boldogságra.
Justyn Barnes - Ikigai - Találd meg az élet értelmét
A japánok hosszú ideje tudják: van olyan, hogy az ember szereti a munkáját, és meg is fizetik érte. Ez az összhang maga az ikigai: kombinációja mindannak, amit szeretsz, és amire a világnak szüksége van. Ez a kis könyv segít megtalálni a saját ikigaiod, azaz életed valódi értelmét – ha engeded, feltárul előtted a hosszú, boldog és tudatos élet titka.
Az élet néha nagyon vicces. Miközben a wabi sabi könyvet kinyitottam volna az első fejezetnél a frissen mosott gyümölcs kiesett a kezemből és a földre hullott, amit hangos káromkodással konstatáltam, tehát teljesen átlagosan, azonban a wabi sabi lényegét nem értve reagáltam. A wabi sabi esszenciája ugyanis, hogy az éremnek akkor is két oldala van, ha mi csak az egyikkel vagyunk hajlandóak szembesülni. Attól, hogy nem veszünk róla tudomást, elfordítjuk a fejünket, elhárítjuk, harcolunk ellene, a számunkra rossznak ítélt dolgok még létezni fognak, és ahhoz, hogy megtaláljuk a saját belső békénket, ki kell fejleszteni magunkban az elfogadás képességét. Nem könnyű meglátni a szépet a látszólag romlottban, de nem létezne, ha nem volna funkciója. Oliver Luke Delorie könyve segít abban, hogy kifejlesszük magunkban az elfogadás képességét.
Oliver Luke Delorie - Wabi sabi – Találd meg a szépséget a tökéletlenségben
A wabi sabi ősi japán filozófia, mely szerint „semmi sem örök, semmi sem befejezett és semmi sem tökéletes”. Ez a könyv segít megérteni e gondolat lényegét, és megtanít, hogyan alkalmazzuk a mindennapokban. Ha nem ítélkezünk, mindenben megláthatjuk a szépséget – és ráébredünk, hogy nincs szükségünk semmire, ami ne lenne már amúgy is a birtokunkban. A wabi sabi egyszerű tanácsokat ad: adj hálát mindazért, amid van, bízz az idő sodrásában, koncentrálj arra, ami igazán számít, és tiszteld a hagyományt. A világot nem tudjuk megváltoztatni, de nem is kell – elég, ha a wabi sabi átformálja a látásunkat, és mindenben megtaláljuk a harmóniát.
Bár a tél kellős közepén meglehetősen nehéz kivitelezni, hogy az erdő, a természet gyógyító erejét huzamosabb ideig élvezhessük, mindenképpen érdemes készülni a közelgő tavaszra és nyárra, ezen belül pedig arra, hogy minél többször és minél tudatosabban keressük a kapcsolatot természettel. Oliver Luke Delorie Shinrin-yoku című könyvében praktikus tanácsaival, inspiráló gondolataival készít fel bennünket arra, hogy a jövőben minél több minőségi időt töltsünk a szabadban, feltöltsük magunkat energiával, kisöpörjük a lelkünkből és testünkből a hétköznapi hajtás és megfeleléskényszer okozta stresszt és betegségeket.
Oliver Luke Delorie - Shinrin Yoku – Az erdő gyógyító ereje
Fedezd fel a lassú, tudatos séta jótékony erejét, amely meggyógyítja a lelket és megerősíti a szívet: hagyd, hogy összes érzéked megfürödjön az erdő adta gyönyörökben. Kapcsolódj össze a természettel, és hagyd, hogy meggyógyítson. Szívd tele a tüdőd az erdei levegővel, amelynek rákmegelőző fitoncid részecskéi csökkentik a vérnyomást, a stresszt és kilazítják az izmokat. E könyv 75 fejezete megtanítja, hogyan alkalmazd azt, amit a japánok „az erdő varázsának” hívnak – hagyd hátra a nyüzsgést és szívd magadba a csendet. Egészségesebb leszel, és jobban fogod érezni magad, ha arra koncentrálsz, amit látsz és hallasz, ha figyelsz a környezetedre, és jelen vagy a pillanatban.
A recenziós példányokat a kiadó bocsátotta rendelkezésemre, amelyért hálás köszönet!
