Nálam a legrosszabb rémálmok közé tartozik, amikor tévedek, hiszen ilyenkor bizonyítom csak igazán, hogy mennyire keveset tudok a világról és ennek működéséről. De vajon miért is baj ez? Miért a megszégyenülés érzése, és miért a gyötrő szorongás a tévedések elkerülhetetlensége miatt?
Nem vagyunk tökéletesek, a tökéletességre csak törekedni lehet, megközelíteni is, de elérni nem, és ez így van jól, hiszen ez az, ami ösztönöz az előrehaladásban. Nem vagyunk mindentudók sem, pedig elvileg állandó tudattalan feltételezésünk, hogy bizony ilyennek születtünk, és ez ugye sokakat feljogosít arra, hogy másokat “vezessenek”, a szeretetet, elismerést és a megbecsülést feltételekhez kössék, persze olyanokhoz, amit viszonozni nem igazán tudnak.
Iszonyatosan sok munkát igényel ennek a rossz érzésnek az átalakítása. Kegyetlen erőfeszítés hinni abban, hogy tévedni emberi dolog, tévedni jó és ösztönző, még ha idiótának is érezzük magunkat és szégyenkezünk miatta, mások irreális elvárásai alapján.
Lehet botladozni és eltévedni az úton, visszatérni a legközelebbi csomóponthoz, majd elindulni egy számunkra jobb irányba. Lehet hibázni, hiszen ez új tapasztalatot szül, ami alapján később jobbat hozhatunk létre. Bármennyire is azt próbálják elhitetni velünk, nem vagyunk robotok, akikbe születésük előtt beletáplálták a tökéletességet, amit utána csak alkalmazni kell, mint valami programot.
Kathryn Schulz Tévedhetsz című könyve csak megerősített a fenti gondolatok igazában és létjogosultságában. Ez a zseniális írás a tévedéseink védelmére, az ellenük folyamatosan harcoló lelkünk megnyugtatására született. Azt sugallja, hogy bizony a tévedéseink a legjobb tanárok az életben, így a lehető legjobbat akkor tesszük magunkkal, ha hagyjuk, hogy vezessenek minket a célunknak megfelelő irányba.
Ez a könyv a tévedéseinkről szól. Arról, hogy kulturális közösségként hogyan gondolkodunk a tévedésről, és egyénként hogyan küzdünk meg azzal, amikor meggyőződéseinket kell feladnunk. Biztosít minket afelől, hogy mindazon dolgok között, amelyekkel kapcsolatban tévedünk, a tévedés felfogás vezeti a listát. Tévedünk azzal kapcsolatban, hogy mit jelent tévedni. Távol áll attól, hogy az intellektuális alsóbbrendűségi jelen legyen, sőt a hibázás képessége kulcsfontosságú összetevője az emberi gondolkodásnak. Bármennyire zavaró, nehéz vagy megalázó is tévedni, végső soron tévedéseinkből tanuljuk meg, kik vagyunk, és nem abból, ha igazunk van.
Mindenkinek ajánlom a figyelmébe, aki fél a tévedéstől, mert felemelő és felszabadító erejű könyvről van szó!
A kiadványt az alábbi könyvesboltokban vásárolhatod meg:
A recenziós példányt a kiadó bocsátotta a rendelkezésemre, amiért hálás köszönet!
