Ross King olyan közel hozza hozzánk a művészettörténet különböző időszakait, kiemelkedő alkotásait, amennyire csak lehet. Képzeletbeli időgépével a pillanat tört része alatt repít el minket különböző századokba, és bárhová visz is éppen minket, a lehető legaprólékosabban avatja be az olvasóját a legkiemelkedőbb művészeti alkotások készítési folyamataiba.
Alig vártam, hogy megjelenjen idehaza is a Claude Monet-ről szóló könyve, mert korábbi tapasztalataimból fakadóan, hogy egy újabb izgalmas kalandban lesz részem, miközben hihetetlenül sokat tanulok majd a választott téma főszereplőjéről, művészetéről és magánéletéről, vívódásairól és boldogságáról, nehézségeiről és sikereiről, a korszellemről és az uralkodó hangulatokról.
Claude Monet vízililiomos képei a múlt század legismertebb és legnépszerűbb műalkotásai közé tartoznak. Ezek az igéző festmények a művész zavaros, gyötrelmes és szomorú életszakaszában keletkeztek. A háttérben megbúvó dráma alig ismert. Ross King könyve most először meséli el a teljes történetet, és mutatja be az oly sokak által kedvelt alkotót. A rá jellemző alapossággal, levelek és visszaemlékezések ismeretében ábrázolja a legendás festő portréját, és meséli el legemlékezetesebb művészi vállalkozásának történetét.
"1914-ben kitört az első világháború. Az ekkor a hetvenes éveinek derekán járó Monet a világ egyik leghíresebb és legsikeresebb festője volt; vidéken élt egy hatalmas házban, ahol egy egész autóflottát tartott; nevét feltétlen tisztelet és megbecsülés övezte, magánélete azonban romokban hevert. Felesége, Alice 1911-ben bekövetkezett halála, látásának egy évvel később beállt súlyos megromlása, valamint fia, Jean elvesztése után gyakorlatilag felhagyott a festéssel. Ám a gyász, a betegség és az alkotói válság e szomorú időszakában – miközben a nyugati fronton mennydörögtek az ágyúk – belefogott élete legambiciózusabb, leggyötrelmesebb művészi feladatába.
Legközelebbi barátai, köztük Franciaország rettenthetetlen miniszterelnöke, Georges Clemenceau biztatására Monet a háború éveiben, és egész hátralévő életében ezeken a nagyszerű képeken dolgozott. Annyira megszállottja lett az irdatlan feladatnak, hogy a falusi borbély házhoz jött, és ott, a vízililiomos tavacska mellett vágta le a haját, hogy a festést egy pillanatra se kelljen abbahagynia. Több száz négyzetméternyi vásznat borított be vibráló színekben tündöklő festékrétegekkel. Ahogy a képek sokasodtak, Monet becsvágya is növekedett; tervezgetni kezdte a világnak hátrahagyott öröksége méltó színhelyét: a párizsi Orangerie-ben létesítendő Musée Claude Monet-t."
A korábbi könyveihez hasonlóan a Dühödt ámulatból is annyi fontos és érdekes információ árad, hogy elsőre képtelenség mindent befogadni, viszont könnyen felidézhető, újra és újra átélhető egyedi hangulat marad utána. Izgalmasra és maradandóra sikerült alkotásról van szó, amelyet többször is kézbe fogok venni, beleolvasni, átnézni a képeket, inspirálódni és magamba szívni a szerző és a főszereplő minden kreatív energiáját, hogy legyen miből táplálkozni az olyan szürke hétköznapokon, mint amilyen a mai is.
A recenziós példányt a kiadó bocsátotta a rendelkezésemre, amiért hálás köszönet!
A kiadványt az alábbi könyvesboltokban vásárolhatod meg:
