Niall Ferguson korunk egyik legismertebb brit történésze, a Harvard Egyetem történészprofesszora, az oxfordi Jesus College vezető kutatója, illetve a stanfordi Hoover Intézet tudományos főmunkatársa. A világ száz legbefolyásosabb embere között tartják számon. Rendszeresen publikál a nemzetközi szaksajtóban és öt rendkívül sikeres dokumentumfilm-sorozatot készített a Channel Four televízió számára (A világ háborúja című sorozatot idehaza is nagy sikerrel vetítették).
Az idehaza megjelent könyvei közül az elmúlt időszakban mindegyikkel volt szerencsém kapcsolatba kerülni, és úgy érzem, hogy nem maradhat ki az ajánlások sorából a Civilizáció, A pénz felemelkedése és A világ háborúja. Egyáltalán nem egyszerű olvasmányok, de nem azért, mert unalmasak vagy szárazak, hanem azért, mert bár olvasmányosan és érdekfeszítően írta meg őket a szerző, a témák nagyon súlyosak, szövevényesek, összetettek és árnyaltak.
Az emberiség fejlődése, hatszáz év eseményének részletes ismertetése, a pénz hatalma, hatása és előretörése, az emberi kegyetlenség mélységesen mély bugyrainak ellentmondásos és provokatív bemutatása nehezen emészthető, időt kell hagyni, hogy a tömör és gyakran kijózanító gondolatok leülepedjenek és kifejtsék a hatásukat. Napok óta újra és újra felelevenedik bennem egy-egy gondolat vagy eszmefuttatás, amelyeket pro és kontra elemzek akaratlanul is, úgyhogy bizton állíthatom, hogy maradandó alkotásokról van szó, amelyek után másképp látod majd a világot és a saját lehetőségeidet is.
Én az alábbi sorrendben olvastam el a könyveit és úgy érzem, hogy jól döntöttem, mert a első két könyv remekül megágyaz a harmadik könyvben részletezett témának: Civilizáció, A pénz felemelkedése, A világ háborúja. Persze nem muszáj ezt követni, és persze egyenként is megállják a helyüket a kiadványok, de magamból kiindulva azt tanácsolhatom, hogy érdemes beruházni mindhárom könyvre, mert úgyis kíváncsi leszel a szerző többi gondolataira és eszmefuttatásaira!
A recenziós példányt a kiadó bocsátotta a rendelkezésemre, amiért hálás köszönet!
Civilizáció – A Nyugat és a többiek
Ha 1411-ben körbeutazhattuk volna a földet, leginkább talán a Kelet pezsgő civilizációi nyűgöztek volna le bennünket. A Mingek Pekingjében éppen a Tiltott Város építése zajlott, a Közel-Keleten pedig az oszmánok egyre inkább körbezárták Konstantinápolyt. Ezzel szemben Anglia egy pestistől és állandó háborúktól sújtott, elmaradott térségnek tűnt volna, szörnyű higiéniai viszonyokkal. A többi civódó nyugat-európai királyság – Aragónia, Kasztília, Franciaország, Portugália és Skócia – sem tett volna ránk kedvezőbb benyomást. Az a gondolat, hogy a következő fél évezred jó részében a Nyugat uralja majd a többieket, merő képzelgésnek tűnt volna csupán. Pedig így történt. Mi lehetett az a nyugat-európai civilizációban, ami lehetővé tette, hogy a fejlettebb keleti birodalmak fölé emelkedjen? Niall Ferguson szerint a válasz a Nyugat hat „gyilkos alkalmazásában” keresendő, amelyek nem mások, mint a verseny, a tudomány, a tulajdon, az orvostudomány, a fogyasztás és a munka. Manapság a kulcskérdés az, vajon a Nyugat elveszítette-e a monopóliumát ezeken a területeken. Amennyiben igen, elképzelhető, hogy a Nyugat fénykorának végére értünk, figyelmeztet Ferguson. A Civilizáció című mű különleges világkörüli utazásra hívja olvasóit: a nankingi Nagy- csatornától az isztambuli Topkapi palotáig; az Andokban fekvő Machu Picchutól a namíbiai Shark-szigetig, Prága büszke tornyaitól Vencsou számos titkos templomáig. Vitorlásokról, hittérítőkről, földtulajdonosi okiratokról, oltásokról, a farmernadrágról és a kínai bibliákról szól ez a történet. A modern világtörténelem meghatározó narratívája. Itt veheted meg:
A pénz felemelkedése – A világ pénzügyi történelme
Dohány, fitying, lé, lóvé, steksz, suska, zseton, zsozsó: bárhogyan nevezzük, a pénz így is, úgy is számít. A keresztények szerint minden rossznak gyökere a pénz szerelme, a hadvezérek számára a háborúk mozgatórugója, a forradalmároknál a munka béklyója. De pontosan mi is a pénz? Egy nagy ezüst hegy, ahogyan azt a spanyol hódítók gondolták? Vagy az agyagtábla és a nyomtatott papír is megteszi? És vajon hogyan jutottunk mára odáig, hogy a pénz nagy része gyakorlatilag láthatatlan, és alig több mint a számítógép képernyőjén megjelenő számsor? Honnan ered a pénz? És hová tűnt? Valamennyi fontos történelmi mozzanat mögött pénzügyi titok rejlik, és könyvemben a legjelentősebbekre igyekszem rávilágítani. Könyvem arra is rámutat, hogy paradox módon miért a világ legbiztonságosabb országában kötik a legtöbb biztosítást az emberek. Kiderül: mikor és miért alakult ki az angolszász országok különös vonzalma az ingatlan-adásvétel iránt. A leglényegesebb pedig, hogy a könyv segítségével az olvasók is megértik, miként mosta el a fejlett és a feltörekvő piacok közötti hagyományos határvonalat a pénzügyek globalizációja, és hogyan lett így Kína Amerika bankára – kialakítva ezzel a kommunista hitelező és kapitalista adós korszakos jelentőségű kettősét. Itt veheted meg:
A világ háborúja – A gyűlölet évszázadának története
A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb évszázada – a véres század az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság előrehaladásának köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor? 1900-ban a világ sok tekintetben éppen olyan „globalizált” volt, mint manapság. Az emberek minden addiginál szabadabban érintkeztek egymással a kozmopolita városokban, amelyek aztán a Niall Ferguson által „a világ háborújá”-nak nevezett összecsapások elsődleges célpontjaivá váltak. Ez a háború ártatlan civilek ellen folyt, de nem valamilyen földön kívüli megszállók vívták, ahogyan azt H. G. Wells képzelte, hanem embertársaink egymás ellen. Miért torkolhatott a fejlődés népirtásba? Mik voltak például a holokauszt okai? Niall Ferguson talán legjelentősebb könyvében a gyűlölet évszázadának paradoxona mögé kíván betekinteni. Rá jellemző éleslátással, elevenséggel és eredetiséggel kísérli meg felfejteni, mi romolhatott el a modern kor beköszöntével. A kutatás során elvezeti az olvasót a szibériai sztyeppétől a lengyelországi síkig, Szarajevó utcáitól az okinavai partokig, a guatemalai temetőktől a vérben ázó kambodzsai rizsföldekig. A szerző által kínált válaszok újszerűek, ugyanakkor meggyőzőek. Az ábrázolt időszakot fenekestől felforgatta a gazdaság szeszélyes kiszámíthatatlansága. A multikulturális közösségeket szétforgácsolta a gazdasági fellendülés és hanyatlás gyors váltakozása. Ráadásul ez volt az a korszak, amelyet alaposan megmérgezett a kibékíthetetlen faji különbségek gondolatköre. És mindenekelőtt ez lett a hanyatló régi birodalmak és a zsákmányra éhes, új államok közötti harc kora. A világ háborúja című mű forradalmi módon újraértelmezi a modern kort. Itt veheted meg:
