Régen az még úgy volt, hogy napokig csengett a fülem egy-egy csattanós atyai pofont követően, miután lázadásom jelképei, a falamat utolsó négyzetcentiméterig beborító idol-plakátok száma jól láthatóan, ismét szaporodott eggyel. Hogy a mai „megnemértettek” hol, miért és milyen sallerekbe futnak bele, ha egyáltalán, elképzelésem sincs, abban biztos vagyok: ha én nyitnék be egy olyan „bűnbarlangba”, mint az egyik brit tehetségkutatóban két évvel ezelőtt feltűnt Olly Murs zeneszobája...
...először hullámozni kezdene velem a helység, majd lezavarnám a gyereket cigiért – nem… nem a radar által bemért legközelebbi mutyi trafikba – hanem a helyi ukrán kisebbség által a piaci rést villámgyorsan betömő „Szergej” kerékpáros-szolgálat mozgó értékesítőjéhez, dobnék egy jóféle Emerson Lake & Palmer bakelitet a lemezjátszóra, majd befészkelném magam a szoba mértani közepére és csak szívnék, egészen reggelig…
Alex Fowkes grafikus/illusztrátor a Sony Music Timline londoni irodájába készített mural után kapta a felkérést Olly-tól. Alább az eredmény + making of videó
via: alexfowkes.com
