Kovács Ágota pár évvel ezelőtt még nem tudta, hogy mi fán terem a drótszobrászat. A rajztanárként végzett művésznő maga sem gondolta volna, hogy egy hiperkritikus művészettörténész férj kell ahhoz, hogy teljesen elterelje az eredeti pályáról, és egy halk sikkantás kíséretében eldobva magától a ceruzát, ecsetet, mintázófát, egy egészen hosszú útkeresés kezdődjön. Közel 20 év, jó pár érdekes munka (például múzeumi gyűjteménykezelő, régiségboltos, képrestaurátor) és az addigra csordultig felhalmozott kreativitás, vágy, élmények, képek, karakterek végül új útra terelték.
Körülbelül három évvel ezelőtt egy ártatlan New York-i út kellett ahhoz, hogy egy másik eszköz, a fogó, és egy új anyag, a drót rabjává váljon. A Győrben született, Pécsen élő művésznő itt találkozott egy kiállításon Alexander Calder minden fennköltséget nélkülöző, szellemes, sőt vicces drótfiguráival. Azóta ötletek keresgélése nélkül, szinte önmaguktól folynak kifelé a fogóból a minden szögből más-más rajzolatot adó különleges figurák. Ágota szabadon firkál a térben, és nagyon élvezi. Ha valaki élőben is szeretné látni az alkotásait, július 18-ig megteheti a pécsi Nappali Bárban rendezett Mély-Víz kiállításon.
Ha te is hasonlóan tehetséges magyar művész vagy, olvasd el a felhívásunkat és jelentkezz nálunk!
