A kortárs művészeket, jelen esetünkben a fotográfusokat a nagy elődökhöz hasonlóan rendszeresen foglalkoztatja az egyéniség kontra csoporthoz tartozás kérdése. A különböző társadalmi osztályok, kultúrák, földrajzi régiók és foglalkozások archetípusainak portréfotókon történő megjelenítése nem új keletű témakör, Fabricius Anna fotóművész azonban kishazánkban próbálja feltérképezni a magyar valóságot.
Magyar szabvány című fotósorozata – mellyel 2007-ben a Pécsi József Fotográfiai Ösztöndíjat is elnyerte – ugyanabban a munkakörben dolgozó emberek csoportjait mutatja be, akik a szabványfelszín alatt természetesen saját egyéniségüket rejtegetik. Legyen szó ápolónőkről, szobalányokról, tűzoltókról, rendőrökről vagy hentesekről, mindegyik fényképen a szakma munkaruhába öltözött képviselői láthatóak, a lehető legjellemzőbb testtartásban és környezetben, a munkahelyükön. A kizárólag analóg technikával dolgozó művész által választott foglalkozások stílusjegyei szándékosan beazonosíthatóak, a projektleírás szerint a cél, az adott szakma lényegének belesűrítése volt egyetlen mozdulatba.
via: oitzarisme, mhvg
