A családomban több a cukorbeteg az átlagnál. Mindig érdeklődve néztem, ahogy ez a betegség meghatározza az édességekhez való hozzáállásukat; ahogy vágyakoznak a valódi cukor, a habosbabos sütemények, nyalánkságok után; ahogy mennyei gyönyört éreznek, amikor valódi cukorral készült finomságot ízlelhetnek. Élesen meg tudják különböztetni az édesítőszerrel és a valódi cukorral készült sütemények rendjét. Nekem nem ennyire kifinomultak az ízlelőbimbóim, így ha nem mondják a hozzávalókat, nem tudom megállapítani a különbséget. Nyilván minden tiltott dologgal kapcsolatban így érez az az ember, akitől megvonják vágya tárgyát.
Elképzelhető, hogy az orosz Anna Oriona ékszerei enyhe gyógyírként szolgálhatnak mindazok számára, akik nem tömhetik magukba fulladásig a süteményeket? Hordása adhat némi kielégülést a cukorbetegek, édességfüggők számára vagy pont ellenkezőleg, a folyamatos stimulálás csak éhesebbé, kiéhezettebbé tenné viselőjét? Az, hogy valaki kívül hordja és nem fogyasztja segíthet egy diétát? A vörös szőnyegen nem biztos, hogy megállnák a helyüket egy kisestélyi mellé ezek a kiegészítők, de totál szpészkadettek, gyermeklelkű felnőttek, süteményfüggők, cukorbetegek számára nyugodtan ajánlható. A különleges szépségekbe az ember legszívesebben beleharapna, némelyik annyira élethű…
via: Beautiful Life
