A társadalmi sztereotípiák szerint a nők mélyebb érzésűek, jobban megkínozza őket a veszteség, a gyász és nehezebben, lassabban tudnak kilábalni a nehézségekből. Nem vagyok szakértője a témának, csak annyit tehetek hozzá ehhez a gondolatmenethez magamból kiindulva, hogy szerintem a férfiak ettől nem különösebben térnek el.
Maximum nem beszélünk fájdalomról, a félelemről, a szorongásról, mert nem férfias, ezért gyakorlatilag elfojtunk mindent, és csak jobb és minimális esetben történik meg, hogy csendes magányunkban, az autóban, a vécében, de a külvilág elöl mindenképpen elzárva ki merünk engedni néhány könnycseppet, vagy a nehézségek súlya miatt kontrollálhatatlanná váló könnytengert.
Személyiségtorzító hatású, de a munka világában talán még értelmezhető is a határozottság elvárása és az érzelmesség kihagyása a képletből, azonban különösen furcsa, hogy általában a rendíthetetlen erőt, magabiztosságot várják el a férfiaktól a párkapcsolatban is, de ha ezek után nem megy könnyen az érzelem kimutatása, a társ mégsem gondol bele abba, hogy az elvárásaival bizony vastagon hozzájárulhat ehhez. Jó lenne, ha mindig összeszedettek, céltudatosak, ambiciózusak és proaktívak lennénk, de közben azért legyünk nagyon érzelmes társak is, jó szeretők, és jó lenne a valódi érzelem, mélység, kedves szavak, cirógatás, viszont azért olyan nagyon ne mutassuk meg a gyengeségeiket, mert az aktivizálja a másikban rejlő bizonytalanságot...végrehajthatatlan feladat.
Bár a nőkhöz való viszony szégyenletes és értelmezhetetlen még manapság is - és itt nem csak a döbbenetesen sok szenvedő embert megmutató #metoo kampányra gondolok -, nem szabad elmenni a tény mellett, hogy a férfiak sem robotok, akikbe gyerekkorban betáplálják a megfelelő viselkedésmintákat és onnantól minden remek lesz. Szerintem abban, hogy ennyi bolond rohangál az utcán, nagy szerepe van a brutális és felesleges elvárások okozta elfojtásoknak, nemtől függetlenül. Akinek nem inge, nem veszi magára az iménti kijelentést.
Nekem nagyon jól esett olvasni Singer Magdolna Érző férfiak című könyvét, mert megerősített abban, hogy nem vagyok egyedül a problémákkal, amiatt hogy egyáltalán vannak problémáim, még nem vagyok ufó; hogy rajtam kívül más férfiak is ugyanúgy küzdenek a nehézségekkel, ugyanúgy bonyolult a megküzdés a gyásszal, a vesztésélménnyel, ugyanannyira fájdalmas és hosszadalmas a gyógyulási folyamat, és más férfiak is szoronganak, félnek, depressziósak, pánikolnak, és sírnak, ha jön a könny...
Korábban már a veszteségekkel és a gyásszal kapcsolatos könyvét is olvastam a szerzőnek, amelyek a nehéz helyzetben némi feloldozást és nyugalmat hoztak. Az Érző férfiak pedig tovább vezet ezen az úton, önbizalmat ad, hogy minden rendben velünk akkor is, ha teret adunk az érzelmeinknek. Ebben 18 interjú van a segítségünkre, amelyek olyan, bátor férfiakkal - többek között Nyáry Krisztiánnal, Gerendás Péterrel és dr. Buda Lászlóval - készültek, akik vállalták, hogy elmesélik, milyen fájdalmak, csalódások érték őket életük során - barátok árulása, bizalomvesztés, csődhelyzet, szerelmi csalódások, válás, az apasággal járó sebek, haláleset -, és miként küzdöttek meg a történtekkel. Nőknek és férfiaknak egyaránt jó szívvel ajánlom!
A recenziós példányt a kiadó bocsátotta a rendelkezésemre, amiért hálás köszönet!
A kiadványt az alábbi könyvesboltokban vásárolhatod meg:
