Mivel ezt tanítják, elhittem, hogy az a helyes cselekvés, hogy mindig, mindenkinek, mindenhol meg kell felelni, mert akkor leszek hasznos és elfogadott része a társadalomnak, de nem volt működőképes az, amilyenné lettem a megfeleléskényszer által, hiszen egy adott ponton túl lehetetlen volt mindenki kegyére tenni. Az énem magja benyújtotta a számlát, megálljt parancsolt és önvizsgálatra kényszerített.
Ösztönösen és tudattalanul, a külvilágot teljesen elzárva bebábozódtam az elmúlt egy évben, hogy elgondolkodhassak azon, hogy ki is vagyok valójában és mit is akarok az életben, egyáltalán mi az élet és mi a valóság, melyek azok a dolgok, amiket érdemes tovább vinni magammal az úton, és melyek azok, amelyek teljesen feleslegesek, ráadásul Laci halálával az elmúlás és saját halandóságom tudatával is meg kell küzdenem, mindezt úgy, hogy ebben az időszakban a kávén kívül olyan mankóktól/segédeszközöktől, mint a cigaretta, az alkohol vagy a nyugtatók, teljesen megváltam...ha valaki kérdezné, más pszichoaktív szer nem volt. (Akik nem követik a blogot, Laci testvér, barát és munkatárs, a Manzárd Café társalapítója.)
Keresem és falom a tudomány magyarázatait az élet felépítésével, nehézségeivel és értelmével kapcsolatban, de mindig van egyfajta megmagyarázhatatlan hiányérzetem, azt érzem, hogy felfoghatatlanul több a megválaszolatlan kérdés, mint a megválaszolt, és minél többet kutatok, annál több van belőle.
A sokasodó kérdések között a filozófia szokott rendet tenni az elmémben, néhányat meg is válaszol közülük, és ez az a tudományág, amely olyan felismeréseket és katarzisélményt okoz nálam, amely hosszú évek múlva is hatással van a személyiségemre, gondolkodásomra és tetteimre. Időről időre előveszem a kedvenc könyveket és mindig találok bennük olyan válaszokat és árnyalatokat, amelyek odáig rejtve voltak előttem. Új csodákra is szeretek rálelni, ilyen felfedezés volt a közelmúltban Török-Szabó Balázs kortárs magyar filozófus A teória és A teoretika című könyvei.
Az ismertetők elolvasása után azonnal tudtam, hogy nekem szólnak és segíteni fognak a keresésben, az énem újraépítésében és a bábból való előbújásban. Nem tévedtem, már a könyvek előszavai is jobban hatottak rám, mint arra számítottam, azonnal éreztem, hogy lassú olvasásra lesz szükség, minden egyes mondatot jól meg kell ízlelni, mint valami finom ételt vagy italt. Fejezetenként kezdtem haladni "A teóriában", és bár egy-egy fejezet nem több, mint egy-két-három oldal, pont elegendő emészteni való található rajtuk. Annyi finomság és rejtett apróság bújik meg az egyes mondatokban, hogy néha egy is elég belőlük ahhoz, hogy egy egész délutánra kiüssenek és elgondolkodtassanak. Lúdbőrös leszek tőlük, felemelnek, helyretesznek, hájjal kenegetik a lelkemet.
A teória többek között arra keresi a választ, hogy mi a tudat? Létezik-e idő? Mi az ember? Hogyan viszonyul egymáshoz ez a három? Valóság-e az, amit érzékelünk? Mi a figyelem, mi a döntés, mit jelent tudatosnak lenni? Mi a testtudat? Vajon mi használjuk az agyunkat, vagy az használ minket? Érzések-e azok, amiket érzéseknek hiszünk, vagy csupán indulatok? Véget ért-e a fejlődésünk azzal, hogy felnőttünk, és kialakult az éntudatunk? Vagy esetleg van tovább? A könyv évtizedes tapasztalások, megfigyelések és kutatások eredményeit foglalja össze és lefekteti az alapokat.
A teoretika szintén ezekre a kérdésekre keresi a választ, azonban "ránagyít" az egyes témákra és válaszokra, kifejti és tovább boncolgatja őket, majd visszalép egy szintet, hogy a kiegészült tudásunkat újabb árnyalatokkal színesítse.
Ha az énünkre úgy gondolunk, mint egy hatalmas és csodálatos épületre, a teória jelenti a díszes előcsarnokot, ahonnan számos gyönyörűen kidolgozott folyosó nyílik, a teoretika pedig a folyosókon található grandiózus és lélegzetelállítóan szépen berendezett termekbe enged betekintést. A termekben további ajtókat is találunk, de egyelőre rejtve marad, hogy mi található mögöttük. Ezt egyébként egyáltalán nem jelent gondot, hiszen így is annyi információt kell/érdemes befogadni, amely hosszú-hosszú időre lefoglal minket.
Bár még csak az elején tartok A teóriának és A teoretika előszavát olvastam, mégis azt mondhatom, hogy már most az idei év kedvenc könyvei közé kerültek, sőt nagy esély van rá, hogy örök favoritok lesznek, olyanok, amelyekhez újra és újra visszatérek majd, és várom a folytatásait, merthogy lesznek, ha minden igaz. Már most jó szívvel ajánlom a figyelmetekbe őket, ha szeretitek a filozófiát és a filozofálgatást az élet nagy dolgairól, akkor nincs mese, el kell olvasni őket!
A recenziós példányokat a kiadó bocsátotta a rendelkezésemre, amiért hálás köszönet!
Az alábbi könyvesboltokban vásárolhatjátok meg őket:
A teória
A világ végtelen (de legalábbis közelít a végtelenhez), benne minden mindennel összefügg, minden eleme hat az összes többire, ráadásul folyamatosan változik. Egy ekkora, állandó mozgásban lévő rendszert átlátni, megérteni és leírni valószínűleg lehetetlen de talán képesek lehetünk érzékeltetni a mozgását, az összefüggéseit, a ránk gyakorolt hatását. A teória erre tesz kísérletet.
A teória című könyv elérhetőségei:
A teoretika
Török-Szabó Balázs második könyve arra tesz kísérletet, hogy válaszokat találjon ezekre a kérdésekre. Olyan kérdésekre, melyek minden ember életében jelen vannak, mindenkit foglalkoztatnak – így a válaszok is mindenkiről és mindenkinek szólnak. A könyv ismereteket ad az emberről, a valóságról és a kettő közötti kapcsolatról. Tisztán és érthetően, ugyanakkor teljesen egyedi szemszögből vizsgál olyan fogalmakat, mint az érzés, a döntés, a figyelem, az akarat, a fejlődés vagy az alkotás, és mutat be folyamatokat a tudat kialakulásától az értelem működéséig. Egy izgalmas, állandóan változó, folyamatosan mozgó rendszert mutat be részletesen, tudományosan, és ami még fontosabb: összefüggéseiben. Amellett, hogy ismeretet ad, sokkal többre is lehetőséget teremt. Lehetőséget ad a megértésre: arra, hogy az Olvasó megértse önmaga és a valóság működését. Arra, hogy átültesse a megértett elméletet a gyakorlatba. Arra, hogy megváltoztassa azt a nézőpontot, ahonnan és ahogyan a valóságra és benne önmagára tekint. És arra, hogy tudatosan változtasson – önmagán és a valóságon egyaránt. A teoretika az egyént vizsgálja, az emberről szól, az embernek szól.
A teoretika című könyv elérhetőségei:
