Lassan két hete vége a Holland Design Hétnek Eindhovenben, de még mindig dolgoznak bennem az élmények. Rövid leszek; egyszerűen fantasztikus volt! Az is biztos, hogy nem lesz alapos és minden irányba kiterjedő ez a cikk, hiszen olyan sokoldalú információhullámba keveredtem, hogy azt talán még egy avatott újságírónak is nehéz feladat lenne megírni. Ezért arra törekedtem, hogy néhány képpel és mondattal megpróbáljak cseppeket kiemelni a tengerből, amolyan „hangulatposzt” következik az eseményről.
Idén látogattam meg a holland designereket 4. alkalommal, és minden évben sikerül valami olyat produkálniuk, amitől leesik az állam. Nem kell nagy dolgokra gondolni, egyszerűen arról van szó, hogy náluk a Design Hét egy társadalmi esemény, ahol nemcsak a szakma, de kb. egész Hollandia apraja-nagyja ott van. Innen egyenes út vezet a jó hangulathoz. Kedves emberek, alaposan átgondolt programok, rengeteg nyitott stúdió, és kommunákba szerveződött tervezők. Ilyenkor egész Eindhoven egy nagy család hangulatát kelti. Akkora az érdeklődés, ha nem veszem meg előre a Dutch Design Award-ra és a Master, illetve a Bachelor diplomások kiállításmegnyitójára a jegyeket, egy fél délelőttöt sorba kellett volna állnom, mire bejutok (az ott töltött napok alatt ezért kénytelen voltam néhányszor visszamenni, hogy egyáltalán fotókat tudjak készíteni).
Alapvetően az a benyomásom, hogy a változatos kiállításokat, rendezvényeket a hollandok nagyon jól csinálják. A biodesigntól kezdve a konceptuális tervezésen át a szociális designon keresztül a formatervezésig minden van – bevallom nektek, sokat közülük nem is értettem, hogy miről szól. A 3D print technológiában élen járó Hollandia olyan fejlesztéseket produkál ezen a területen, amik nemcsak a nanotechnológiában, de a mindennapi életben is előremutatóak.
A Design Awards kiállítás pedig messzemenően másmilyen, mint amit itthon tapasztalok – hangsúlyozom, hogy nem jobb vagy rosszabb, hanem egyszerűen más. Kevésbé lehet konkrét tárgyakat látni, inkább konceptuális gondolkodás kerül előtérbe, és a már említett biodesign, illetve a mikrobiológia alkalmazása a tervezésben. De, szembe tűnő a saját kultúrájuk iránti tisztelet, a tradíciók felelevenítése az újdonságokkal fuzionálva. Erre legjobb példa a holland légitársaság együttműködése a delfti porcelángyárral.
A Master és a Bachelor diplomások kiállítása pedig minden évben a Design Academy épületében kerül megrendezésre, ahol a végzős diákok csaknem mindegyike ott áll a munkája mellett, és fogadja az arra hömpölygő ember tömeget, ráadásul válaszol az ott feltett kérdések garmadára, mindezt úgy, hogy kedves, mosolygós, türelmes, és ha kell, akkor 100-szor is bemutatja a munkája lényegét.
Csak egy mondat az egyetem működéséhez: Az akadémia kommunikációs igazgatója egy előadáson a felvételi követelményekről beszélt. Többek között ezt mondta: „Mi nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen papírokkal rendelkezel, hanem arra, hogy te ki vagy, milyen gondolataid vannak és ezeket hogyan valósítod meg. Itt olyan tervezőket képeznek, akik jobb emberek lesznek, ezáltal jobbá teszik a világot.” (Hm...Nem rossz gondolatok, és közhely ide vagy oda, mégis annyira hitelesnek érezem!)
A legnagyobb élmény számomra azonban az úgynevezett Section „C”, ahol már frissen végzett tervezők hoznak létre stúdiókat, akár önállóan, akár csoportosan egy erre a célra birtokba vett ipari terülten a város szélén. Sok fiatal tervezővel beszélgettem – ott sincs kolbászból a kerítés (!) – de egy dolgot mindegyik elmondott: „Dolgozz keményen, higgy abban, amit csinálsz, segíts másoknak, és te is segítséget kapsz a célod eléréséhez.”
Mindent összevetve, inspiráló néhány nap volt ez, holland vendégszeretettel, jó gondolatokkal, és nagyszerű formákkal fűszerezve.
