A mai ember alacsony hatásfokú életet él. Bár nem szenved jelentősen, mégis keveset tud arról, hogyan kell igazán kreatívan élni, inkább szorongó automatává válik, írja A Gestalt terápia című könyvében Fritz Perls német pszichológus. Majd később így folytatja...
„Sem izgalom, sem lelkesedés nincs az életfelfogásában. Úgy tűnik, szerinte a szórakozás, az élvezet, a növekedés és a tanulás csak a gyermekekre és a fiatalokra tartozik, és lemond az életről, amint eléri az „érett felnőttkort”.... Úgy tűnik, mintha sokat tevékenykedne, de arckifejezése arról tanúskodik, hogy kiveszett belőle az igazi érdeklődés az iránt, amit tesz. Általában pókerarcot visel, unatkozik, közönyös vagy ingerült. Úgy tűnik, elvesztette minden spontaneitását, minden képességét arra, hogy közvetlenül és kreatívan érezzen és kifejezze önmagát....”
Majd mindannyiunkban kisördögként ott ficánkoló kínos alapvetések, melyekkel egy életen át küzdünk, tépelődünk, ám haverok előtt valamiféle idióta beidegződés miatt tagadunk. Pedig "önmegvalósítani" – identitástól függetlenül – az egyik legfelszabadítóbb, ami történhet velünk. A New Yorkban élő grafikus, Michael Allen – arról nincs infónk, olvasta-e Perls tanulmányát – ékes bizonyítékát adta annak, hogy nem a lúzerek táborát gyarapítja. A szakállas kreatív szakember a tipográfia nagy szerelmese lévén újraértelmezte az ABC betűit, egy borotva segítségével kifaragva azokat a saját arcszőréből...
