Évek óta töprengenek egy új budapesti híd gondolatán. Másfél éve még mindenki örült és támogatta, hogy a kormány az Új Széchenyi Tervben egy budapesti gyalogoshíd megépítését szorgalmazta, azóta viszont, mintha némasági fogadalom kötné az érintetteket, nagy kushadás van! Akadtak persze szép számmal jelentkezők a feladatra, nyilván a kihívás nagysága miatt! A logikusan sem feltételezhető ellenérdekeltségek [ sic…] izgatóan kusza hálója - mint motiváció -, bennünk fel sem merült…
példa: Finta féle Bolyai aka pláza híd
Jöttek szép sorban most is az érvek és ellenérvek:
- "Ha urbanisztikai érvek állnak a beruházás mögött, akkor oda kell építeni, ahol emberek használnák azt. Nem pedig valahová máshova, hogy aztán valahogy rávegyük őket, hogy odamenjenek." - Martinkó József
- "Minél hosszabb a híd, annál több a kiadható terület. - Martinkó József."
- "Ez a híd nem igazán a városnak szól, inkább befektetők érdekeit képviseli, amiből rajtuk kívül a városnak csak egy kis része profitál" - elemezte a tervet Janesch Péter építész
- "Nem városmárkát építünk, lobbialapon alakult az ügy" - mondta a gyalogoshídról Bojár, aki szerint egy ilyen nagyságrendű állami beruházáshoz nemzetközi pályázatot kellett volna kiírni.
- "Ahová a hidat akarják építeni, lehetne akár hasonló terület is, mint Párizs nyugati része, ahol a Nagy Könyvtár és a szemben lévő Bercie negyed közé épült két éve gyalogos összeköttetés. Az a program azonban 30 éve indult, és a gyaloghíd logikusan, csak egy emberöltővel utána következett. Pedig ott kezdettől tudatosan intenzív lakónegyedeket építettek a nagy középületek köré - Bojár Iván András
// forrás: blog.xfree.hu
…ám előrelépés az ügyben azóta sincs!
Bojár Iván idézett kijelentéséhez [tudatosan intenzív] kapcsolódva, továbbá Martinkó Józseffel egyetértve, véleményét [„hogy aztán valahogy rávegyük őket, hogy odamenjenek” ] kiegészítve azzal a cáfolhatatlan állítással, miszerint játszótérre, legyen gyermek, felnőtt vagy épp szépkorú, minden korosztály szívesen jár, hoztunk egy alternatív példát a Szajna partjáról.
Ahol nemrégiben hirdették ki egy hídpályázat végeredményét, melyen a párizsi AZC felfújható, mobil híd koncepciója minden más pályázót megelőzve az első helyen végzett.
A Trambulin-híd három felfújható, egyenként 30 méter átmérőjű modulból, valamint az őket összekötő membránokból áll. A két partot összekötő „Saut de Seine” építészeti célja - a tervezők definíciója szerint - nemesen egyszerű, és felettébb szimpatikus: önfeledt pattogásokkal a folyó felett átkelni egyik oldalról a másikra, bohóckodni, közben cseppnyi őrültséggel vidámságot okozni a párizsiaknak, mindenek előtt a gyerekeknek…!
Figyelitek a hívószavakat: bohóckodni..., őrültség..., vidámság..., GYEREKEK!
