Sokat gondolkoztam, vajon milyen frappáns felvezetőt lehetne írni a mai témához. Hogyan tudnék egy olyan művészről, illetve nem mindennapi mesterségéről okosságokat mondani, akit személyesen még nem volt szerencsém megismerni, ráadásul, amivel foglalkozik, az számomra mindig is a misztikus tartomány része volt. Többek közt azért, mert egy párját ritkító biológiai folyamat nélkül e szakma valójában nem is létezhetne. Aztán néhány ide kapcsolódó cikk elolvasása után bevillant a mindenki által ismert klasszikus mese a rút kiskacsáról, és a párhuzam azonnal összeállt...
...mert egy másik, sokkal régebbi mese szintén egy csúnyácska élőlényről, a selyemhernyóról és az ő mirigyváladékáról szól. Ebből keletkezett ugyanis az a rendkívül finom, fényes anyag, a selyemszál, melynek szövésre való alkalmasságát a kínaiak már időszámításunk előtt 3000 évvel felismerték. Majd rájöttek arra is, hogy a szálnak a keresztmetszete egy lekerekített sarkú háromszögre hasonlít, aminek következtében a szál szinte lapos oldalai sok fényt vernek vissza, és ez adja azt az utánozhatatlan selyemfényt...
A mi mai mesénk pedig egy fiatal hazai selymesről, Müller Ritáról szól, aki így ír magáról:
30-as éveim közepén járok, és selymeket festek. Az Iparművészetin végeztem anyagtervező (gobelin, szövött anyag) szakon, ami meghatározó hátteret és bizonyos fokú rutint adott ahhoz, hogy a selyemfestés világába belemerüljek és otthonosan mozogjak.
A textiltervezés mellett mindig is érdekelt a belső terek alakítása, otthonossá, bensőségessé tétele, így jutottam el a tértextilekig.
Fontosnak tartom, hogy otthonaink, közösségi tereink úgy legyenek kialakítva,
hogy a mai felgyorsult, vibráló világban lehetőséget nyújtsanak egy kis lassításra, szemlélődésre, tartalmas pihenésre, megújulásra.
A természeti formák arra ösztönzik az embert, hogy rácsodálkozzon, megfigyeljen, szemlélődjön, ezáltal lelassítson és magára is könnyebben figyeljen, legalább is ez az én személyes tapasztalatom. Ebből adódóan ösztönösen a természeti formák nyújtják számomra a legtöbb inspirációt, végtelen lehetőséget adva a kezembe. A növényvilág kiemelt szerepet kap selymeimen, mivel a folyamatos változás, átalakulás, fejlődés kifejezéséhez segítenek hozzá.
A tértextileket gyakran párnákkal, ágyterítőkkel egészítem ki, emellett kendőket és egyre gyakrabban képeket is festek hernyóselyemre.
Egy biztos: nem megdöbbenteni akarom az embereket, sokkal inkább rávenni őket, hogy álljanak meg egy percre és csodálkozzanak rá a világ szépségeire.
Ha te is hasonlóan tehetséges magyar művész vagy, olvasd el a felhívásunkat és jelentkezz nálunk!