Előrebocsátom, hogy ez egy nagyon hétfői poszt. Szóval, van pár lehetőségünk a zongorák és a számítógépek viszonylatában – ha egyáltalán van otthon zongora, mert ha nincs, az egész gondolatmenet okafogyott. Tételezzük fel, hogy van elfekvőben egy példány a lakásban. Ebben az esetben vagy tudsz rajta játszani rajta vagy nem. Ha igen, a gondolatmenet okafogyott. Vegyük úgy, hogy nem tudsz zongorázni, ezért bekapcsolod a lejátszót a számítógépen és azon hallgatsz valami finom muzsikát. Viszont így a zongora csak porfogó. Azért, hogy valami funkciót adjál neki – a jobb helykihasználás pozitív hatásairól már nem is beszélve – a jó öreg zongorára pakolod a gépet. Legyen mondjuk úgy, hogy baromi kreatív vagy és miután folyamatosan valami cool újításon jár az agyad, ezt a megoldást nem tudod hosszútávon elképzelni. Ebben az esetben – persze úgy, hogy senki lelkivilágába ne taposs bele – alakíthatod munkaállomássá is. David Scothernh legalábbis így tett, miután az eBayen a felesége számára vásárolt használhatatlan vintage zongora nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
