Nem a sárga irigység beszél belőlem! Mert én nem érezném jól magamat ezen a helyen, a hegyek tövében, távol a várostól. Poldi bácsival ellentétben soha nem vágytam saját "szép zöld gyepre”, vidáman a ház körül nyargaló lovakra, sem személyre szabott „U” alakú ranchra. Soha nem álmodtam, tágas belső tereket itt-ott határoló terméskő falakról, gerendákról, kívülről a falon át folyosóra bekúszó mohás sziklákról. Amerikai konyha középen elhelyezett pulttal? Fújj! Jófajta borocskákból néhány palack, klimatizált borospincébe spájzolva, pláne!
Azt mondom, ez az A-Cero kúria a világ egyik legantipatikusabb helye lehet. Semmi körülmények között nem kellene! Ááááááá...
via: a-cero
