Vannak emberek, akiknek semmi problémát nem okoz, ha idegen szemek olykor pimaszul kíváncsi tekintete követi életük minden apró mozdulatát, pillanatát. Aztán van az ellenpólus, akik azzal magyarázva, hogy a magánélet, a család tabu és senkire nem tartozik, a nyilvánosság teljes kizárásával szeretik élni életüket. Én egyik szélsőség mellett sem tenném le a voksomat, mindössze elismeréssel és tisztelettel szeretnék adózni egy ma már klasszikus épület a Farnsworth-ház és alkotója, a kortárs építészet egyik kiemelkedő alakja a német–amerikai Mies van der Rohe előtt, abból az alkalomból, hogy egyik lelkes követője Steve Hermann a tavalyi évben készült el kaliforniai Montecito városában legújabb épületével, a betonból és rengeteg üvegből készült The Glass Pavilionnal, amit természetesen a mester és tanár ikonikus munkája a Farnsworth-ház inspirált.
"Ludwig Mies Van Der Rohe (eredetileg: Ludwig Mies, Aachen, 1886.március 27-–Chicago, 1969. augusztus 17.), német származású amerikai építész.
Mies van der Rohe építész pályafutásának kezdetekor kialakított, és végig konok következetességgel dédelgetett építészeti ideákat valósított meg, mint az egységes, összefüggő tér gondolata (Barcelonától Ilinoisig), vagy az üvegfalú felhőkarcoló, (ideális terveitől Chicagoig), tiszta szerkezeti rendszerek, az egyszerűség, a szerkezeti igényesség és építészeti esztétikai maximálisra való törekvés (Barcelonától az egyetemi- és múzeumépületekig. Munkàira jellemző az àtlàthatósàg és a modern építőanyagok hasznàlata, mint az üveg, a beton és az acél."
via: contemporist
