Valahogy képtelenek vagyunk mi elszakadni ettől a városállamtól, Szingapúrtól. Időről időre, vissza kell térnünk ide, most éppen harmadszor, hogy befészkeljük magunkat egy-egy izgalmasan új elképzelések alapján felépült építmény falai közé, és csak csodálkozzunk a kreativitás és szépérzék összefonódásának ilyen szintű megnyilvánulásai előtt. Tehát, akkor most tanyázzunk le ismét ebben a trópusi paradicsomban és csavarogjunk egyet a Guz Architect egyik mostanában befejezett projektje, a Hal-ház (The Fish House) körül.
A fő tervezési koncepció, hogy olyan otthont hozzanak létre, amely a lehető legszorosabb kapcsolatban áll a természettel, a jelek szerint elég jól sikerült. A ház alatt/körül található medence szinte összeköti az épületet, egyfajta naturális kapocsként a tájjal és a háztól néhány méternyire kezdődő végtelen óceánnal. Gyanítom, innen kaphatta a nevét is, mert valóban olyan, mintha úszna - mint egy hal - a természetes közege felé.
A tulajdonosnak túl sok gondja a rezsiszámlákkal sem nagyon lehet, hiszen a tenger hullámaira emlékeztető íves tető, a pázsittal borított ejtőzésre kialakított rész kivételével teljes egészében fotovoltaikus panel is egyben, így az év túlnyomó részében zavartalanul szikrázó nap fényét szorgalmasan tudja magába gyűjteni és tárolni, illetve nagy hatékonysággal továbbítani az energiára szomjazó berendezések felé.
A hatalmas, tágas, nyitott terek szinte fürdőznek a maguk szerényen minimalista luxusában. Ki vállalná be mondjuk élete végéig?
via: contemporist
