Nyáron bokáig a porban, míg télen a sárban próbáljuk magunkat átküzdeni Budapest több frekventált pontján a négyes metró gigaberuházásának építési helyszínein. Saját „élményeimből” kiindulva valószínű, hogy nem tévedek nagyot -illetve nem vagyok egyedül-, ha úgy érzem inkább ellenem, mint értem épül évek óta, és ki tudja még meddig, ez a város szempontjából amúgy létfontosságú mű. Nap mint nap testközelből megtapasztalva az építkezések körüli anomáliákat, illetve konkrétan a helyszínek körüli áldatlan állapotokat, nem kicsit irigykedve vettem tudomásul, hogy ennek baromira nem kellene így lennie!
Ugyanis vannak a világ más tájain bizony olyan módszerek, melyeket ha az itthoni főberuházó vagy éppen a megbízó a tenderbe belefoglalt volna, akkor minden bizonnyal nem keserű szájízzel, hanem széles mosollyal az arcunkon várnánk, hogy birtokba vehessük az elkészült létesítményeket, sőt, akár minden nap ekörül csoportosulnának az emberek (bár valószínűleg nagyban megnövelte volna az amúgy sem alacsony kivitelezési költségeket).
Ismét a koreaiak bizonyítanak különleges találmányukkal, az úgynevezett „Szimbióta zöld fallal”, mely komplett, függőleges ökoszisztémaként védelmezi a városlakókat az építkezés okozta zaj-, hő-és légszennyezéstől. A vastag, porózus, dupla falú rendszer összegyűjti, tisztítja és hasznosítja az esővizet és az elkerített területen keletkező szennyvizet, ezzel táplálva a fal külső oldalán található „odúkat”. Ezekbe a résekbe azon kívül, hogy világítást helyeztek el, ami éjszaka különlegesen széppé teheti az amúgy nem túl kívánatos építkezési terület környezetét, még növényeket is lehet telepíteni (jelen példából kiindulva füvet), sőt, akár madarakkal is megkedveltethetjük, hiszen üresen hagyott vájatok is találhatóak rajta.
A Kooho Jung és Hayeon Kelly Choi által tervezett zöld térhatároló fal belső, építési oldalán pedig az esővíz elosztó szisztéma részeként egy öntöző-permetező berendezés található, ami segít fenntartani a normális levegőminőségi szintet a munkaterületen, az ott dolgozók szintén nagy örömére.
Erős vágyat érzek arra, hogy most azonnal leromboljam a rissz-rossz kerítések, összefirkált, kidőlt-bedőlt, szétluggatott fatákolmányok tömegét, és azonnal ilyeneket követeljek minden építkezés köré. Ha multimilliomos lennék, azonnal fizetnék már csak azért, hogy élőben láthassam ezt a találmányt. Sőt, szerény javaslatom az volna, hogy az országban található összes egyéb kerítést is cseréljük erre, mi több csak úgy telepítsünk ilyeneket közterekre, parkokba, mindenhová. Elképesztő...
