Nem emlékszem pontosan, mikor éreztem azt először, hogy szeretnék tetoválást magamra, de nagyjából a húszas éveim eleje rémlik. A bátortalanságom miatt sokáig, kábé másfél évtizedig válogattam a lehetséges minták között, nehogy valami olyasmi kerüljön a bőrömre, amit később megbánok. Aztán Lackó (a Manzárd Café társalapítója) túl korai halála adta meg a kezdő lökést. Nagyon megviselt a legjobb barátom elvesztése így abban a pillanatban teljesen evidens volt, hogy valami előtte tisztelgő minta lesz az első tetoválásom.
A "baráti" köréből finoman fogalmazva sokan nem értették, hogy hogyan lehetek képes a halálát követő hónapban tetováltatni menni, de nem is érdekelte őket valójában a miért. Én viszont a félelemmel vegyes határozottsággal mentem a gondolataimban a veszteség fájdalmához hasonlatos fájdalmat okozó "beavatási szertartásra", és végül megkaptam a tetoválótól a lehetőséget, hogy a bőröm alá rejtve sohase veszthessem el azt, aki ennyire fontos volt az életemben.
A második és harmadik tetoválás mintája aztán könnyedén kiválasztásra került egyedi, a harmadikkal kapcsolatban saját minta képében, ami végül megértette velem, hogy milyen ösvényen szeretnék haladni ebben a témában. Ugyanis az kétségtelen volt, hogy lesz folytatása a tetoválásoknak a bőrömön.
Néhány évre rá Antal "Baantal" Balázs művész és designer, a Manzárd Café és az azóta létrehozott Manzárd Workshop oszlopos tagja és társalapítója hozta el a következő szakaszt, amikor felemlegette, hogy neki van egy ismerőse, akit korábban rajzolni tanított, aki az elmúlt években már tetoválással foglalkozik, és akit fel kellene keresni, hátha ő lehetne az, akire rábízhatjuk a bőrünket. Érdekes adalék, hogy a jelenleg húszas évei elején járó Imre Kíra abban az időszakban, amikor a rajzoktatás folyt, tett egy olyan kijelentést, hogy az első tetoválást ő fogja Balázsra felvarrni. Így is lett.
Kíra képében egy végtelenül tehetséges, egyedi, szarkasztikus, fanyar humorú, elképesztően jó fej művészt ismerhettem meg, akire mint kiderült, olyannyira rábízom a bőrömet, hogy azóta csak hozzá járok tetováltatni, Balázzsal egyetemben. Sőt, azt is elképzelhetőnek tartom, hogy addig, ameddig azt nem érzem, most már elég a tetkókból. Ki tudja?! Az biztos, hogy nem azon fog múlni, hogy Kíra mennyire tehetséges, mert napról napra, alkotásról alkotásra halad a profizmus felé vezető úton. Sokkal inkább azon múlik majd, hogy mit gondolok arról, hogyan szeretnék kinézni.
Kíra gyönyörűen és igényesen dolgozik, nincs olyan minta, amellyel ne lennék maximálisan elégedett, és minden alkalommal az jut eszembe, hogy vajon hová fejlődhet még, ha már most is ennyire elképesztően ügyes. Mint ahogy olyan minta sincs, amire idáig nemet mondott volna, bár elmondása alapján azért vannak a jó érzésnek határvonalai, amin túl már nem vállalna be munkát, de szerencsére mi még nem jutottunk el eddig még úgy sem, hogy néha egészen meredek ötletekkel állok elő.
Annyira szeretem őt és a munkáját, hogy elhatároztam, mindenképpen felhívom a figyelmeteket rá az egyre nagyobb nagy zajban egyre kevesebb figyelmet kapó tehetségeket bemutató sorozatunkban, mert megérdemli, minden tekintetben!
Kíra így írt magáról nekünk:
Imre Kíra vagyok – tetováló művész.
Kiskorom óta érdekelt a tetoválás. Mikor megláttam egy embert nem lemosható mintákkal a bőrén teljesen fel voltam csigázva, hogy vajon milyen filcet használhatott. Később, mikor elkezdték sugározni az LA Ink-et megtudtam, hogy ehhez kicsit több kell, mint egy filctoll.
Édesanyám mázlijára akkoriban csak tollal rajzolgattam magamra meg másokra. Tizenöt évesen kaptam az első tetováló gépemet, amit utána napokig nem is bírtam letenni. Sajnos aztán, mikor dilemmába kerültem, hogy mi is legyek amikor nagy leszek, elraktam a gépet, és sokáig dobozban is maradt. Sok munkát kipróbáltam, ami érdekelt, de valahogy egyiket sem éreztem magaménak. Ezért is jelentkeztem egy művészeti szakközépiskolába.
Nagyot dobott a művészetek iránti imádatomra, hogy édesanyám sokszor vitt egy kerámiafestő műhelybe, ahol megismertem a "Mesteremet", Antal "Baantal" Balázs művész, designert, aki nagyon sokat tanította, hogy a dolgok egészét nézzem és ne vesszek el a részletekben. Bevallom ez a mai napig néha kihívást jelent, de remélem, hogy egyszer menni fog.
Körülbelül 2019-ben vettem elő a tetováló gépet újra, és kezdtem el mű-, illetve disznóbőrön tetoválni. Mikor az egyszerűbb minták már mentek ezeken a felületeken, akkor mertem elvállalni az első embert. Nagyon izgultam, de a képességeimnek megfelelő mintát vállaltam el, és a végeredménnyel mind a ketten meg is voltunk elégedve.
Azóta sok stílussal megkerestek már, de amit leginkább szeretek és magaménak érzek az a minimalizmus. Persze még sokat kell fejlődnöm, de minden alkalommal, mikor elkezdek tetoválni, teljes boldogság önt el, úgyhogy nem is bánom. :3
Készítettem egy mini interjút Kírával, hogy még jobban megismerhessétek:
MC: Említtetted, hogy egészen korán úgy érezted, tetoválásokat szeretnél készíteni. Pontosan mikor érezted először, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?
IK: Amikor el kezdték adni TLC-n, magyarországon az LA ink-et. Akkor lehettem olyan 9 éves. Miközben néztem, teljesen elvarázsolt a gépek zúgása és magmra is firkálgattam közben. Már akkor eldöntöttem, hogy ezzel szeretnék majd foglalkozni. Ebből kifolyólag csak a rajzórákon figyeltem igazából, amit utólag bánok.
MC: Munka közben azt láttam rajtad, hogy teljesen átszellemülsz. Lehet azt mondani, hogy ez kikapcsolódás a számodra és a flow állapotában alkotsz?
IK: Teljes mértékben kikapcsolok közben. Persze a vendégre is próbálok odafigyelni. XD Igazából úgy tudnám a legpontosabban leírni, hogy olyan, mint amikor valaki kiáll a színpadra. Az elején mindig bennem van az izgatottság, aztán ahogy lenyomom a pedált teljesen kizárok mindent, és már csak én vagyok és a minta. (Na meg a vendég. :P )
MC: Mit érzel, amikor mások testén örök nyomot hagysz?
IK: Eufórikus érzés igazából. Baromi fura és egyben nagyon jó is valami maradandót alkotni.
MC: Mi a kedvenc stílusod?
IK: Én inkább a minimalista stílust kedvelem, bár van pár stílus, amit szívesen kipróbálnék, de azok is inkább az egyszerűség felé hajlanak.
MC: Mik a favorit minták az emberek körében?
IK: Meglepő módon a mini kuki volt eddig a nagy kedvenc, és sokan meg is kerestek ezzel kapcsolatban. XD
MC: Van olyan téma, amit nem vállalsz?
IK: Igen és már volt is rá példa. Egyszer megkerestek egy horogkeresztes témával, amire azonnal nemet mondtam erkölcsi okokból. Persze hasonló, rasszista vagy homofób mintákkal is megkerestek már, ezekre is azonnal nemet mondtam, és fogok is!
MC: Mik a távlati terveid?
IK: Később, ha sikerül befutnom szeretnék saját szalont nyitni. Vannak tehetséges ismerőseim, akikkel sokat gondolkoztam ezen, de még senki nem mert lépni, mivel még nem vagyunk azon a szinten. Később hiszem, hogy lehetünk akár ismertek is szakmában.
Nem hiszem, hogy nagyot mondok azzal, hogy én biztos vagyok abban, hogy Kíra ismert lesz a szakmában! Menjetek hozzá ti is bátran, nem bánjátok meg!
Végezetül pedig a címben megígért meglepetés: aki jelentkezik Kíránál tetoválásra az alábbi elérhetőségei valamelyikén, és használja a "Manzárd Café" kuponkódot, 10% kedvezményt kap a tetoválása/tetoválásai végösszegéből. Ez az akció 2021. december 31-ig él, úgyhogy itt az idő elkészíttetni a régóta vágyott tetkókat!
Imre Kíra email: imre.kira.2028@gmail.com
Kíra az Instagramon: https://www.instagram.com/_kira_tattoo/
Kíra a TikTokon: https://www.tiktok.com/@imrekira
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
