Az internetről való letöltés nem csak nálunk nemzeti sport. Egy-egy jövőheti premierfilmet szinte diadalittas üvöltések közepette, szemernyi lelkiismeret furdalás nélkül szakítunk le a hálóról az otthoni merevlemezekre, nem gondolva arra, valakinek a vérrel verejtékkel alkotott szellemi terméke a zsákmány, persze a lényeg: ingyé! Jah, hogy ezért állnak a csatában vesztésre...?
Közel 20 milliárd dalt töltöttek le illegálisan a múlt évben a Nemzetközi Hanglemezszövetség felmérései szerint. De vajon tényleg illegális-e a letöltés, mely ráadásul az esetek többségében kinyomozhatatlan, és lehet, hogy hamarosan felülírja a szerzői jogi törvényeket? Egy kommunikációs tankönyv azt írja: a fájlcsere lassan fölülírja a szerzői jogot, és ebből a szempontból átmeneti korban élünk.
A téma iránt érdeklődőknek itt egy érdekes tanulmány Lawrence Lessig tollából a Free Culture, melyben a szerző megállapítja: "Minden alkotás egyfajta tulajdon. Szellemi tulajdon. Ami tulajdon, annak pénzben kifejezhető értéke is van, ami pedig értékes, azt védi a jog. És ezzel Micimackó - aki a fenti eszmefuttatás értelmében maga is áru -, egyszerű, de célszerű logikáját követve el is juthatunk a szerzői joggal kapcsolatos problémákhoz. Az okfejtés Tom a táncoló bogáron keresztül érhető el...!
Ugrás előtt nézzétek még meg Patric Ackmann MTV részére készített - Red Dot díjjal elismert - Download Bar című printjét, mely szerintünk tökéletesen szemlélteti a mostanra kialakult helyzetet...
