Van egy amarilliszem. Mindig beszél hozzám, de csak néha hallom meg, amit mond, pedig csupa érdekes gondolat árad belőle az életről. Múltkor így szólt: „Minden tavasszal újra bimbózom, virágba borulok, majd elszáradok. Rendületlenül. Nem félek a változástól, tudom, hogy szükséges, így bátran állok elébe. Nem félek a jövőtől sem, mert az mindig odébb van, pont akkor, amikor eljön az ideje. Mindig a jelenben élek. Van önbizalmam is, hisz virágozni akarok, a cél elérése közben pedig nem foglalkozom más virágok véleményével, nem gondolkodom, nincsenek bennem kétségek, egyszerűen csak teszem a dolgom. Mindig csak egy lépéssel előrébb, sem többel, sem kevesebbel. Persze nekem könnyebb, mondhatnátok, hisz én csak egy virág vagyok; de melyikünk az igazibb?”
Kedves Mindenki! Ez a poszt egy blogger-versenyben is részt vesz, így megjelenik a Live Inspire oldalon is, ahol szavazni lehet rá. "Laci & Tibi" név alatt találtok meg minket pontosan itt. Kérünk titeket, hogy dobjatok egy szavazatot! Köszönjük! Az inspiráció témájában májustól egy mindenki számára nyitott fotópályázat is indul, úgyhogy ezen pedig érdemes lesz indulni. Részletek itt.
Fotó: Gerlai Tibor
