Azt hiszem sosem fogom megérteni, hogy miért csak akkor válunk szociálisan érzékennyé, ha valami katasztrófa történik a világban, szerencsétlenül járt, zokogó családokról készült videókat nézünk, nagy őzikeszemekkel a kamerába bámuló beteg kisgyerekek fotóit látjuk. Miért nem működik ez alapjáraton? Nem vitatva a jogosságukat, hosszú napokig, hetekig, hónapokig, évekig tocsogunk a problémáinkban, de gyakran túl komolyan vesszük őket. Aztán jön (vagy csak észrevesszük, ami mindig is ott volt) valami valós borzalom a világban, és minő furcsaság, azonnal felülíródik a nyomoromvan program.

És valóban. Sokak számára közhely, de ha egészségesek vagyunk, van mit ennünk, van fedél a fejünk felett, és ha nem is luxuskörülmények között, de azért viszonylag jól élünk, jobban élünk, mint túl sokan ezen a világon. Mindenki szeretne egy fokkal jobban élni, ehhez elvitathatatlan jogunk van. Megtehetjük a szükséges lépéseket, elérhetjük a magasabb életszínvonalat, urambocsá a gazdagságot is (ami nem csak anyagi lehet, ugye), azonban egészen addig, amíg a rászorulókkal nem törődve óhajtjuk ezt megvalósítani, sosem leszünk maradéktalanul elégedettek.

Már jó ideje szemlélgetjük azt az általunk teremtett valóságot, amiben senki nem tesz meg helyettünk dolgokat, és mi sem teszünk semmit, mert arra várunk, hogy a másik megteszi. Akik segíteni tudnak, csak akkor segítenek, ha már tényleg nagy a baj. Pedig a baj mindig is nagy volt. A fejekben. Sajnos válogatni tudunk a különféle témákban, ha a segítségnyújtásról van szó, sorrendet is nehéz felállítani. Az, ami Japánban történt, most a legaktuálisabb borzalom. Tervezők, grafikusok, illusztrátorok karöltve alapítványokkal, cégekkel próbálnak adományokat gyűjteni. A képekre kattintva az adott készítő által favorizált adománygyűjtő oldalra juthattok el. Ha módotokban áll segíteni a földrengés sújtotta térségen, kérünk titeket, tegyétek meg!

UPDATE!

Schönberger Rajmund amatőr fotóst is megihlette a katasztrófa, illusztrációjával a maga módján próbálja szolidaritásáról biztosítani az érintetteket.

via: colossal