Nem tudom ki hogyan van ezzel, de én úgy vagyok bekötve, hogy vannak olyan szavak, amiket ha meghallok, a legcsekélyebb erőfeszítésembe se kerül és abban a pillanatban valami megmagyarázhatatlanul más és izgalmasan kellemes hangulat kerít hatalmába. Képzettársítás receptorok a pillanat tört része alatt beélesedve, és azonnali, komoly idő vagy térváltás következik...
Ilyenek a teljesség igénye nélkül például: töltöttpaprika, bambusz, kék, minikúper, csokoládé, müezzin, lecsó, pálma, kávé, kaskaj, görögdinnye, marokkó, krumplipüre, tenger, stb...
Igaz, csak akkor, ha a látókörömbe kerül, de ide tartoznak a mindenféle egzotikus származási helyek neveivel feliratozott jutazsákok is, amelyekben egykor az óceánokon túli gyarmatokról szállították a kereskedelmi hajók az európai kontinensre a javarészt bennszülöttek által betakarított babkávét.
A történet apropója meg egyébként az, hogy egy oldalon belefutottam az alábbi szépségekbe, amiket szigorúan kézi munkával ilyen zsákokból készítettek, és ha van olyan párnafetisiszta, aki szeretne becsempészni maga köré némi gyarmati hangulatot, az itt gyorsan tegye meg!
via: peppermags
