Mi történne a városainkkal, ha az emberek egyszer csak eltűnnének a Földről? Számtalan könyv, film, művész, designer dolgozta már föl ezt a kérdést, elgondolkodtató válaszokat adva. A probléma az, hogy ezek leginkább csak a szembesülés pillanatában fejtik ki rajtunk a hatásukat, a nem létező idő előrehaladtával azonban veszítenek erejükből, helyüket átveszik a dolgos hétköznapok, miközben a változásra, változtatásra való hajlandóság is arányosan csökken. Így a rosszul működő dolgok helyét is csak lassan és árnyalatokban veszik át a jobb, életrevalóbb, életet és jól-létet támogató megoldások.
Johanna Mårtensson, díjnyertes stockholmi művész, díszlettervező kenyérvárosa az emberiség természetre gyakorolt hatását vizsgálja, és felteszi azt a nem költői kérdést is, amit a poszt elején már írtam. Mårtensson 6 hónapon keresztül minden nap lefotózta az általa teremtett kenyérvárost, annak drámai változását. Ha eltűnnénk, a természet visszahódítaná magának azt, ami alapjáraton az övé. A látványos fotóinstalláció az élethez való hozzáállásunkat próbálja a pozitívabbnak nevezhető irányba terelgetni, de hogy a hatása meddig tart, az csak rajtunk múlik...
via: junk culture
