A 2010. május 1.- október 31. között megrendezésre kerülő Sanghaji Világkiállítás témája a „Jobb város, jobb élet” szlogen köré szerveződik, és elképesztő vizuális orgiát élhetnek majd meg az odalátogatók, amit most mi is elképzelhetünk magunknak kicsiben, a tervekről készült képek nézegetése közben. Megpróbáltuk a teljesség igénye nélkül összeszedni és egy helyre gyűjteni a főbb országok, városok pavilonjait. Vigyázat, ez tényleg gigaposzt, akinek kevés ideje van, lehet, hogy bele sem kezd, de reményeink szerint a téma érdekli az embereket annyira, hogy jobban beleássák magukat (és esetleg visszatérjenek)!
Elsőként a Magyar pavilont említeném, mely Lévai Tamás és Harnos László tervei alapján készül, és a Budapesti Műszaki Egyetem kollégái által kifejlesztett, világsikert aratott Gömböc nevű találmány formájának negatívját jeleníti meg belső tereiben. Így a belső tér egy Gömböc forma lyuk, mely egy letisztult, minimál épületben jelenik meg. „Magyarország ezer éves államiságú, a Kárpát medencében élő népek „kohójaként” sokszínű mentalitású és kultúrájú, eredményeire büszke, a népek és országok közötti „híd” szerepét betöltő ország, amely nyitott a világra.” Ezt szeretnék megjeleníteni.
A lettországi pavilon filozófiája szerint a boldogsághoz vezető út a harmónián, természeten és a tudományon keresztül vezet. A 6 hónapos kiállítás alatt bemutatják a kulturális vívmányokat, intézkedéseket, technológiai fejlesztéseket és sikeres üzleti történeteket a környezet védelme érdekében. A Mailītis A.I.I.M. Által tervezett épületet közel 100.000 15x15 centiméteres műanyag lemez teszi majd „csillogóvá”.
A svédországi pavilon bemutatja, hogy mennyire segítik a nemzeteket az innovációs törekvések a problémák megoldásában, hogyan lehet javítani a városi környezetet és életszínvonalat, továbbá demonstrálja az új kommunikációs technológiák jelentőségét. A SWECO által tervezett három szintes, négy különálló egységből és a köztes „közlekedőkből” létrejövő komplexum 1.500 négyzetméteres kiállítási területtel, számos kávézóval, éteremmel és butikokkal lesz felszerelve.
A svájci pavilon könnyen lebomló szójaszálas külső borítással, festékanyaggal érzékenyített napelemekkel és egy szórakoztató tetőtéri „sífelvonós” megoldással kápráztatja el az odalátogatókat. A földszinten mozi található, de bevásárlóközpont is helyet kap, ahol nevezetességeikkel tankolhatják fel magukat az emberek. A Buchner Bründler Architects által tervezett 4000 négyzetméteres épület a fenntartható fejlődés, valamint harmónia és egyensúly kapcsolatát kívánja bemutatni, ami egybeesik a kínai Yin és Yang filozófiával.
Az acél szerkezetű, vízálló anyaggal bevont vessző fonott borítású Spanyol pavilon 8.500 négyzetméteres lesz. A Benedetta Tagliabue által tervezett monstrumban két hatalmas nyitott tér foglal majd helyet, ahol különböző kulturális eseményeken vehetnek részt az odalátogatók, és persze a kávézók éttermek, butikok is elengedhetetlen résztvevői a fonott kosárra hasonlító épületnek.
A Heatherwick Studio által tervezett tüskés kockára hasonlító Angol pavilonban a látogatók hatalmas digitális kijelzőkön nézhetik majd a tartalmakat, külső területén, a nézőtéren kiállítások foglalnak majd helyet kávézókkal és üzletekkel egyetemben a befüvesített „szalagokkal” határolt részen. A pavilon a lehető legteljesebb mértékben környezetbarát technológiát használ, az újrahasznosított anyagok igénybevételével.
A Conix Architects és a JV Realys együttműködésében megtervezett belgiumi pavilon az agysejtek belső struktúráját jeleníti meg. Hazájuk művészeti, illetve tudományos gazdagságára és az ország központi fekvésére Európában kívánják felhívni a figyelmet, utalva arra, hogy Belgium az egyik központja és vegyítése a határokon átívelő latin, germán és angolszász kultúrának. A könnyen felépíthető és szétszedhető pavilon összes építőeleme újrahasznosítható. Külsejét tekintve a három, zárt homlokzatú tagból álló épület feszített fémlemezekből készül, ezen belül kap helyet az „agysejt”, illetve bemutatótermek, kiállítások, kávézók és egy VIP terem.
A hongkongi pavilon valamiért sokkal kisebb területen helyezkedik el, de ez nem szegte kedvét a tervező Ida & Billy's- nek, akiknek ötletei alapján készítik el az épületet. A Kelet Koronája fantázianevet viselő három szintes létesítmény alulról felfelé mutatja be a hongkongi városfejlődés fokozatait. Az első emeleten prezentálják infrastruktúrájuk alapjának sikerességét. A második szinten mutatják be a végtelen kreativitás lényegét falba ágyazott monitorokkal, LED-lámpákkal. A harmadik emeleten pedig a „képzeletbeli jövőben” kaphatunk választ a természet és a fenntartható fejlődés kapcsolatára.
Az oroszországi pavilon a gyermek szemén át, egy elképzelt mesevilágon keresztül mutatja be az „ideális várost”. A 6.000 négyzetméteren elterülő telken az összesen 12 darab tornyot a tradicionális orosz női ruha ihlette, melyen keresztül a hagyományok és a modern városok kapcsolatát kívánják bemutatni. A három épületegységből összeálló komplexum Nikolay Nosov mesekönyv író történetét, a Dunno és barátai kalandjait eleveníti meg, melyben a három épületegyüttes három különböző várost szimbolizál. Virágok városa a környezetvédelemmel, a Nap városa az új energiaforrások felfedezésével, míg a Hold városa az űrkutatási technológiák bemutatásával foglalkozik majd.
A romániai pavilon bibliai eredetű almát formázó épülete az egészség, tudás, frissesség, kísértés és örökkévalóság témakörét járja körül. Az SC M&C Strategy Development által tervezett Greenopolis két részből áll: a fő épület „kiharapott” oldallal, illetve egy „szelet alma”, így a megkettőződés hatására el tudták érni a tervezők, hogy a belső tereket nagyvonalúan kezelhessék, mindezt öt emeleten. A környező részeken pedig megjelennek a természet főbb elemei: folyó, hegyi pázsit és különböző növények.
A mexikói pavilon lejtősre megtervezett „épülete” a mexikói városi élet és tradíciók három fő momentumát próbálja megjeleníteni: a múlt a talapzaton képviselteti magát, Mexikó jelene a bejárati szinten, míg a jövő az emelvényen foglal helyet. A SLOT által tervezett pavilon központi eleme a „papalotes” (papírsárkány), ami a „Nahuatl papalotl” szóösszetétel jelentéséből a pillangóból eredeztethető. Ezzel kívánják a Kína és Mexikó közötti ősi kulturális kapcsolatokat megjeleníteni.
A szingapúri pavilon neve Városi Szimfónia mely az egyidejűleg létező kultúrák harmóniáját képviseli. A Kay Ngee Tan Architects által tervezett épület egy zenedoboz hangulatát idézi, ahol a homlokzat ritmusa, illetve az átriumos belső terek ügyesen ragadják meg a szingapúri élet lényegét. Az első emeleten található dísztermen keresztül az oszlopmentes, tág második emeletre juthatunk, ahonnan a tetőtérre, az „égi kertben” pihenhetjük ki a kultúrától túlcsorduló elménk fáradalmait.
A finn pavilon neve Kirnu, azaz Óriások üstje, ami Finnország mikrokozmoszát tárja az odalátogatók szeme elé, akár egy mini finn városnak is tekinthető, melynek belső tere róluk, kultúrájukról mesél. Mint a finn társadalom is, a pavilon ötvözi a kreativitást, a magas technológiát és a kultúrát – egy egységet, ami jóvá teszi az emberi életet. A JKMM által tervezett épület kiemelkedik, mint egy sziget a vízből, a látogatók egy hídon keresztül érkeznek a pavilonba, a mikróvárosba, ahol mint egy üstben, összekeverednek az ötletek, mint a jó hozzávalók egy leveshez.
A nepáli pavilon koncepciója a „Mesék Katmandu városáról”, ami bemutatja a város minden fontos történelmi eseményét, és Katmandut, Nepál fővárosát mint az építészet, a művészet és a kultúra 2000 éves fővárosának kiáltja ki. Külsejét tekintve ősi buddhista templomra hasonlít, amit tradicionális épületek vesznek körül. Persze belül a legmodernebb kivetítőkön csodálhatjuk majd meg törekvéseiket a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások fejlesztésének témakörében.
Az izraeli pavilon 3 részből fog állni: Suttógó Kert, Fény Csarnoka, és az Innováció Csarnoka. A Suttogó Kertben gyümölcsfák fogadják az odalátogatókat, melyek, ha közel sétálnak hozzá az emberek, valóban suttogni fognak hozzájuk angolul és kínaiul. A Fény Csarnokában egy 15 méteres kivetítő hivatott bemutatni országuk újításait és technikai eredményeit, azonban az Innováció Csarnoka a központi eleme az izraeli pavilonnak, ahol egy hatalmas audiovizuális műsor keretén belül, izraeli tudósokkal, orvosokkal, feltalálókkal és persze gyerekekkel is beszélgethetünk.
A törökországi pavilon a „Civilizáció bölcsője” szlogent dolgozta fel, melyet a világ első ismert települése ihletett. A 2.000 négyzetméteres épület leginkább egy vörös és bézs színű ementáli sajtra hasonlít, ahol a tervezők szeretnék, ha az odalátogatók „fedezzék fel az álmok labirintusát”. Belépéskor történelmi időutazásban lehet részünk, ahol behatóbban is megismerkedhetnek Törökországgal, a központi részen egy 360 fokos körkivetítőn az aktuális isztambuli élőképet csodálhatjuk meg, míg a harmadik területen a jövővel foglalkozó kérdéseket feszegetik.
Lévén, hogy Kína tartja 2010-ben a Világkiállítást, így természetesnek vehető, hogy az ő épületük emelkedik ki a többi közül minden fajta értelembe véve, illetve foglal helyet a központban és áll legjobban az elkészültét illetően. A 45.000 négyzetméteren, 63 méteres magasságba emelkedő épületet He Jingtang tervezte és minden lesz benne, mi szemszájnak ingere. Az Expo után pedig a kínai történelem múzeumaként fog tovább élni.
Azt hiszem a sanghaji pavilon lesz mind közül a „legkörnyezetbarátabb”, hiszen a tetőn elhelyezett 160 négyzetméteres napenergia gyűjtő rendszeren keresztül, a kínaiak által eldobott évi 30 millió cd-ből előállított álomszerű, és utólag hasznosítható külső borításon át egészen az esővízgyűjtő rendszerig, minden lesz benne. Ami pedig a belsejét illeti, hasonlóan a többi pavilonhoz itt sem maradhatnak el az emberek informálására, kényelmére és kiszolgálására irányuló szolgáltatások tömegei.
A tipikus olasz épületet formázó 3.600 négyzetméteres 18 méter magas olaszországi pavilont az Iodice Arcitetti tervei alapján készítik el. Belül különböző méretű szabálytalan rétegek összeköttetésben vannak egy acél hídszerkezettel, mely a galéria terembe vezet. Struktúrája kiemeli a domborzati sokszínűséget, a szűk sikátorok hatalmas terekbe nyíló lenyűgöző hatását. Megfáradván a központban található kertben pihenhetünk meg, és a külső borításon természetesen átszüremlő fényben sütkérezhetünk.
Az AsBEA és az APEX közreműködésével Fernando Brandão által tervezett Brazil pavilon neve „Lüktető Városok”, melyet az inverz zárójel, illetve a bent található „robbanásra kész”, folyamatosan nyüzsgő, mozgó kulturális események mutatnak be számunkra.
A WWA Architects által tervezett, Lengyelországot bemutató pavilon külseje egyértelműen a hagyományőrzésről szól, ám ezt sikerrel keveri a kortárs, hagyományokat újraértelmező, jövőbe mutató építészeti megoldásokkal.
A 6.000 négyzetméteres kanadai pavilonban megnézhető kiállítás híven tükrözi majd elképzelésüket a jövőről, melynek címe: Az Élő Város: Befogadó, Fenntartható, Kreatív. A három nagy részből álló épületegység központjában a hatalmas tér található majd, hogy mielőtt megtekintenék az odalátogatók az épületeket a Cirque de Soleil előadásában gyönyörködhessenek. Természetesen a környezetvédelmet is szem előtt tartva, a külső borítást speciális növényekkel vonják be, illetve esővízgyűjtésre is alkalmassá teszik az épületet.
A Francia pavilont Jacques Ferrier tervezte, neve „Az Érzéki Város”, belső terében francia kert található, a külső területen mesterséges tó veszi körül az épületet, mindezt 6.000 négyzetméteren. A korszerű és környezetvédelmi szempontból elengedhetetlen építészeti megoldások és a tetőn elhelyezett napelemek természetesen itt is megjelennek.
A Dán pavilon egy korábbi terv alapján a nemzeti zászlajuk színtémáját dolgozta volna fel, dinamikus térbeli környezetben, de a Világkiállítás.hu tájékoztatása szerint végül egy másik épület kivitelezése valósul meg a Bjarke Ingels Group segítségével.
A német pavilon neve „Balancity”, csúnya fordításban Egyensúly Város. A 6.000 négyzetméteres monstrum a legnagyobb, amivel Németország valaha is részt vett Világkiállításon. A „sétálj keresztül” szobor meghatározhatatlan külsővel rendelkezik, ahová egy kikötőn keresztül juthatnak be a látogatók a parkokkal, kertekkel övezett „gyárba”, ahol megcsodálhatják a fejlődő Németországot.
A Norvég pavilon szintén a fenntartható fejlődést kívánja bemutatni a Helen&Hard, Melvaer&Lien és a Sweco Groener tervei alapján. A 15 bambuszból és fából készül építészeti elemmel feldíszített épület a természeti kincsekre helyezi a hangsúlyt, ezzel szilárdan értelmezve Norvégia változatos tájait. A látogatók mintegy erdőn keresztül sétálhatnak át, természetesen a legmodernebb technológiát is megcsodálva.
A 6.000 négyzetméteres Japán pavilon a németországihoz hasonlóan szintén a legnagyobb Világkiállításon szereplő épülete lesz a japánoknak. Már hivatalosan is a „lila selyemhernyó-sziget” (zi is dao) becenevet kapta, és a múlt, jelen jövő bemutatásával foglalkozik. Ez a „lélegző organizmus” is a legújabb környezetvédelmi technikákat vonultatja föl.
A JWT átlal tervezett 4.000 négyzetméteres buddhista emlékműre emlékeztető indiai pavilon körbevezeti a látogatókat az ókortól napjainkig. Bemutatja a városok és a vidék integrációját, a fejlődő országban. A központi kupola természetesen nap-és szélenergiát gyűjt, a terület többi részén indiai árusok és egy különleges élelmiszereket árusító bolt is helyet kap.
A bécsi központú SPAN és a Zeytinoglu Architects által tervezett ausztriai pavilon a gazdag osztrák zenei világot eleveníti meg több VJ segítségével, különleges akusztikájú falai között. A koncerttermek mellett persze kiállítások, éttermek, kávézók, butikok is helyet kaptak.
Az Egyesült Arab Emirátusok pavilonja homokdűnét formáz, mely jelképe a sivatagos területen elhelyezkedő 7 Emirátusnak. A Foster+Partners tervező iroda által megálmodott 20 méter magas csúcson és a különleges külső borításon keresztül áramlik be a fény a belső térbe, ahol üzleti központ és egy 3.000 négyzetméteres kiállításokkal színesített terület is helyet kapott.
Az amerikai pavilon természetesen egy dinamikus és erős nemzetet szeretne bemutatni épületén keresztül, hasonlóan a kínai néphez. „Amerika a lehetőségek földje azok számára, akik változtatni szeretnének a világon.” Többet nem is kell hozzáfűzni...
Ausztrália pavilonja a Think OTS nevű, Melbourne-i központú vállalat tervei alapján készül. Az ausztrál pavilon koncepciója három lépésben építkezve tükrözi a "Jobb város, Jobb élet" mottóját: utazás, felfedezés, szórakozás. A látogatók először az „utazással” találkoznak, sétájuk során képernyőkön fedezhetik fel a két nép között fellelhető „ősi kapcsolatokat”. A további lépések pedig bemutatják, hogy hogyan kell előbb felfedezni majd napról napra egyre jobban élvezni egy város nyújtotta lehetőségeket, értékeket.
Prágának is saját pavilonja lesz a 2010 - es Sanghaji Világkiállításon, akiket a 2002 - es pusztító árvíz után véghezvitt védőgát projektjük miatt választottak ki erre a lehetőségre.
Az 5.000 négyzetméteren megépülő holland nemzeti pavilont John Körmeling építész-képzőművész tervezi. Körmeling értelmezésében az épületkomplexum egy 450 méter hosszú, nyolcas alakzatú területet jelent (a nyolcas kínai szerencseszám), 26 házikóval. A házikók azt mutatják be, hogyan gondolta újra a természeti erőforrások felhasználását a nyugat-európai ország tervezője, szem előtt tartva az elvet, miszerint a fejlődő modern technológiának harmóniában kell lennie az emberek szükségleteivel, a fenntartható fejlődés jegyében.
Az írországi pavilon a látogatókat jellegzetes ír élőképekkel varázsolja el, amelynek hangulata a híres dublini Liffey folyó hangulatát idézi. A látogatók végigsétálhatnak az O'Connell utcán és láthatják az ír főváros meghatározó helyeit. A több mint 3000 négyzetméter területű épület enyhe lejtőin 1500 négyzetméteren öt, folyosókkal összekötött galériát építenek, melyben egy kiállítási térként és előadás területként egyaránt szolgáló udvaros plaza is helyet kap.
Az Új-zélandi pavilon szlogenjéül az „új, tengeri, földi és emberi” szavakat választotta. Ezeken keresztül szeretné bemutatni a természet és a fenntartható fejlődés kapcsolatát. Az épület legvonzóbb része a központban található csarnok, ahol maori táncosok és előadók fogják elkápráztatni a nézőket.
Mindezek után a kérdésem már csak annyi: kinek melyik épület tetszik a leginkább?
VIA: ArchDaily, DesignBoom, Arch Tracker, Hungary Expo 2010, Világkiállítás
