Blogger barátok


baantal.jpg mentalien.jpg

 

NESTON_logo_new2.png

A feketét itt is jól főzik

Import Kávé

Café Shop

Diktátorok és segélykiáltások

Diktátorok és segélykiáltások

2017. július 25. - Darqo

zsarnoksagrol.jpg

Szeretném megérteni, hogy miért létezhet és miből táplálkozik a kegyetlenség, az előítéletesség, a rasszizmus, a terrorizmus és az ezekhez szorosan kapcsolódó fogalmak, valamint az ezeket jellemző hátborzongató emberi tettek, de akárhány könyvet olvasok el, akármennyi filmet vagy sorozatot nézek meg, nem kerültem közelebb a lényeghez. Persze rajtuk keresztül rálátok a kiváltó okok sokaságára, de képtelen vagyok értelmezni, hogy a múlt borzalmas tapasztalatai után hogyan lehet még mindig jelen ekkora mennyiségben a gyűlölet, és miért nem alap az élet és egymás tisztelete.

Ahol és ahányszor tehetem, elmondom vagy leírom, hogy szerintem a mások iránt tanúsított nyitottság és elfogadás szabaddá tesz és megóvja az életet, míg az előítéletesség bekorlátoz és elsorvasztja azt. Hiszek abban, hogy ha mindenkit csak a tettei és teljesítménye alapján ítélünk meg, tekintet nélkül bármi másra, akkor jó irányba tartunk. Ha valaki nem öl, lop, csal, hazudik, nem bánt és terrorizál másokat sem testileg, sem lelkileg, ellenben a boldogságra törekszik, tud szeretni, tisztelni, becsületesnek lenni, azt nincs miért elítélni és bántani, azt megóvni kell fajtól, nemtől, nemzetiségtől, nyelvtől, etnikai származástól, vallástól, politikai vagy bármely más meggyőződéstől, fogyatékosságtól, egzisztenciális helyzettől, kortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül! Hiszek abban, hogy ez a boldogabb élet egyik feltétele, az érzelmi intelligencia folyamatos pallérozásával egyetemben. A nyitott társadalom!

A kegyetlenségért nem csak a diktátorok a hibásak, hanem azok a milliók is, akik pozícióba juttatják őket, és velük együtt képesek olyan ideológiákban hinni, ezeket önként és dalolva magukénak vallani, amelyek emberek elítélésében, terrorizálásában és kiirtásában látják a megoldást a különböző problémákra; akár a múltban, akár a jelenben, akár a jövőben. A borzalmas háborúkban, véres történelmi eseményben felfoghatatlanul sokan vesznek oda, így tényleg nem tudom, hogy mi kellene ahhoz, hogy végre más, alternatív irányokba induljunk el egy boldogabb jövőt megteremtve, még akkor is, ha félünk az ismeretlentől.

Az olyan könyvek, mint például Timothy Snyder Fekete föld és A zsarnokságról című kötete, Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege, a Szamer álnéven író szerző Rakka-naplók című könyve és William J. Dobson Diktatúra 2.0 című könyve a fenti gondolatok megerősítésében segítenek. Rajtuk keresztül visszaigazolást kapunk arra, hogy miért az emberség az egyedüli járható út, ha szeretnénk, hogy az emberiségnek legyen jövője.

Mindegyiket nehéz olvasni, de természetesen nem azért, mert a szerzők rosszul írnak, sőt, hanem azért, mert a könyvek minden oldala, minden mondata orrba vág vagy arcon csap, vagy hideg zuhanyként ömlik a felforrósodott testünkre. Segítségükkel soha nem fogunk tudni úgy nézni a múltra, jelenre és a jövőre, ahogy azelőtt. Ha nyitottak vagyunk az élet tiszteletére akkor megerősít abban, hogy jó úton haladunk, ha nem, a fel-feléberdő szégyenérzet mérhetetlen hatalma írja újra a gondolatainkat érzéseinket, és megváltoztat sejtszinten.

Timothy Snyder, a Yale Egyetem történészprofesszora a Fekete földben a második világháborúval és a holokauszttal kapcsolatban próbálja meg a lehető legteljesebb, felkavaró képet elénk tárni úgy, hogy a fellelhető összes szemszögből megmutatja számunkra a totálisan értelmetlen és brutális történéseket. A zsarnokságról című könyvében arra próbál meg rávilágítani 20 lecke/tanács segítségével, hogy hogyan ismerhetőek fel a zsarnokokat, és hogy hogyan tanuljunk a múltban elkövetett hibákból, hogyan vegyük észre a jeleket, amelyek arrafelé mutatnak, hogy újra elkövetni készülünk elődeink baklövéseit, és mindent tegyünk meg azért, hogy soha ne léphessünk bele ugyanazokba a szarkupacokba, amelyekbe ők. Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege az 1919-1944 közötti időszakot és a hazai helyzetet, a 20. század talán legvitatottabb történeti időszakát elemzi elképesztően részletesen, mindenfajta mellébeszélés vagy torzítás nélkül. A Rakka-naplók azért illek ebbe a sorba, mert az Iszlám Állam borzalmai, a terror és a tömegével menekülő emberek a mindennapjaink részét képezik, de sajnos túl sokan nem értik a miérteket. Szamer életének kockáztatásával abba enged betekintést a rövid, de annál súlyosabb könyvben, hogy honnan és milyen brutalitás elől menekülnek az olyan emberek, akiket például minősíthetetlen magyar operatő nő gáncsolgat. A Diktatúra 2.0 című könyv pedig tökéletes kiegészítése ennek a témának, tovább árnyalja a jelent, a továbbfejlesztett diktátorokat és viselkedésüket, a most borzalmait és embertelenségét.

Ha tehetném, ezeket és az ehhez hasonló könyveket felvásárolnám és ingyen osztogatnám, szerintem mindenkinek el kell olvasnia őket! Találtam is egy remek részletet a Fekete földben, amely értetően elmagyarázza, hogy miért van szükség a bennük rejlő tudásra mindenkinek:

"Kevés az okunk azt hinni, hogy erkölcsileg különbek vagyunk, mint a harmincas-negyvenes évek Európájának lakói, vagy kevésbé leszünk fogékonyak az olyasféle eszmékre, amelyeket Hitler olyan sikeresen terjesztett, és ültetett át a gyakorlatba. Ha komolyan gondoljuk, hogy utánozni fogjuk az embermentőket, előre fel kell építenünk azokat a struktúrákat, amelyek valószínűbbé teszik, hogy így cselekedjünk. A tágabb értelemben felfogott embermentés megköveteli, hogy szilárd ismeretünk legyen azokról az eseményekről, amelyek kihívást intéztek a hagyományos politika ellen, és utat nyitottak a példátlan gaztetteknek."

Nagyon-nagyon tanulságos és félelmetesen aktuális könyvekről van szó, amelyek hozzásegítenek az alapvető tudás megszerzéséhez, amelytől annyira rettegnek a diktátoraink!!!

zsarnoksagrol_fekete_fold.jpg

Fekete Föld - A holokauszt: múlt és fenyegető jövő

A pusztulásnak és túlélésnek ebben a hatalmas történelmi áttekintésében Timothy Snyder újraértelmezi a holokausztot, és nemcsak új magyarázatot ad hozzá, de felfedi az ijesztő hasonlatosságokat a jelennel. Az emberiség egyetlen vigasza a holokauszttal kapcsolatban, hogy egyszeri volt, megismételhetetlen, és elmúlt. Ez a könyv talán éppen azért lett akkora siker szerte a világon, éppen azért váltott ki heves és ellentmondásos érzelmeket, mert ezt a tételt vitatja. Szerinte félreértjük a modern világot, és veszélyeztetjük a jövőt. A szerző, aki már több könyvben kutatta az emberiség történetének legvéresebb pusztítását, ezúttal a tények újraértelmezésével és eddig ismeretlen vallomások felhasználásával mutatja meg az analógiákat. Hitler ökológiai félelmei például meglepően emlékeztetnek a huszonegyedik századi ember félelmeire, így nincs okunk azt gondolni, hogy a holokauszt egyetlen beteg ember agyszüleménye volt. Snyder szerint a holokauszt a legkisebb elemében sem volt véletlen. Hitler jól átgondolt, hosszú távú tervének első állomása volt, a zsidók kiirtása után újabb és újabb pusztítás követte volna. De Snyder továbbmegy. Szerinte az okok, melyek kiváltották a világtörténelem legkiterjedtebb mészárlását, nem szűntek meg. Sőt. Bizonyítékai érthetőbbé teszik a pusztítást, és ha lehet még ijesztőbbé a jövőt. A Fekete Föld kihívó és provokatív, történelemkönyv és politikai teória, felháborító és zavarba ejtő egyszerre. Nem egyszerűen arra figyelmeztet, hogy mindez a nem is olyan távoli jövőben megtörténhet. Hanem hogy, a logika alapján, meg is fog.

21.Század Kiadó

Libri

Bookline

Líra

zsarnoksagrol_zsarnoksagrol.jpg

A zsarnokságról - Húsz lecke a huszadik századból

A huszadik században európai demokratikus rendszerek sora roppant össze és vált fasiszta, náci, illetve kommunista diktatúrává. Ezeket olyan párt vagy vezér irányította, aki azt állította, a népét képviseli, a népe hangján szól, megvédi a népét a világméretű külső fenyegetésekkel szemben, és aki a tények rovására a mítoszokat részesítette előnyben. Európa huszadik századi történelme megmutatja nekünk, hogy társadalmak összeroppanhatnak, demokráciák összeomolhatnak, az etikai tartás megtörhet, és hogy egyszerű emberek hirtelen korábban elképzelhetetlen helyzetben találhatják magukat. A jelenben ráismerhetünk a múltra, és ebből a ráismerésből tanulságokat vonhatunk le. Mi ma semmivel nem vagyunk bölcsebbek azoknál a huszadik századi európaiaknál, akik saját szemükkel látták, a demokráciájuk hogyan engedi át a helyét a totalitarizmusnak. Nekünk az az előnyünk, hogy az ő tapasztalataikból tanulva állhatunk ellent, amikor úgy tűnik, a mi rendszerünket éri ilyen fenyegetés. Most érkezett el erre a megfelelő pillanat.

21.Század Kiadó

Libri

Bookline

Líra

zsarnoksagrol_horthy.jpg

A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege

Ungváry Krisztián a XX. század talán legvitatottabb történeti időszakát értékeli. A korszakban meghatározó szerepet játszott a zsidóság és a róluk alkotott ellenségkép, és ez a helyzet majdnem minden egyéb társadalmi kérdést is befolyásolt. Az ellenségkép azért tudott hatékonnyá válni, mert a megkésett magyar társadalomfejlődés következtében a zsidók a modernizáció első számú hordozójának számítottak. Magyarországon a modernizáció, illetve annak félelmetesként érzékelt kísérőjelenségei jobb- és baloldalon egyaránt radikálisan antiliberális válaszokhoz vezettek. Az 1919-es kommunista kísérlet sokkot okozó élménye után a jobboldali válaszok közül azok tudtak igazán érvényesülni, amelyek mondanivalójukat antiszemita köntösbe öltöztették. Az antiszemitizmus tekintetében Horthy Miklós és rendszere kétarcú: a rendszer jóval radikálisabban volt antiszemita, mint elsőszámú vezetője. 1944-ig a kormányzó a közhangulattal is szembeszállva mérséklő politikát folytatott. A német megszállást követően viszont hozzájárult a parlament többsége által már régóta követelt antiszemita intézkedések végrehajtásához, beleértve a deportálást is, holott ennek következményeivel már régóta viszonylag pontosan tisztában volt. A terjedelmében is jelentős mű valódi áttekintést és fontos, sokszor megrendítő felismeréseket kínál az olvasónak.

Jelenkor Kiadó

Libri

Bookline

Líra

zsarnoksagrol_rakka.jpg

Rakka-naplók

Amikor az Iszlám Állam elfoglalta a szíriai Rakkát, a várost a pokol legmélyebb bugyrává változtatta. Betiltotta a tévézést, az internetet, tilos volt elhagyni a várost, a nadrág nem megfelelő hosszáért pedig azóta is súlyos büntetés jár. A mobiltelefon használata megbocsáthatatlan bűn… Ha valaki kapcsolatba lép egy nyugati újságíróval, a büntetése: halál. A Rakka-naplók a BBC Radio rövid sorozataként kezdődött. Mike Thomson, a rádió munkatársa az arab BBC segítségével rátalált egy fiatalemberre, aki – egy kis ellenálló csapat tagjaként – életét kockáztatva hajlandó volt elmondani, mi történik körülötte. A Naplók megírása után a szöveg kódolva érkezett egy harmadik országba, mielőtt lefordították. A naplóíró apja meghalt, anyja súlyosan megsebesült egy légitámadásban; őt magát pedig negyven korbácsütésre büntették, mert nem bírta végignézni, ahogy egy asszonyt halálra köveznek. Szamer így írja: „úgy tűnik, nem elég, hogy nem beszélhetünk a külvilággal, már nem is láthatjuk.” Átélve, végignézve, ahogy a gyűlölettel telt fanatikusok lemészárolják a rokonait, barátait, Szamer egyre biztosabb abban, hogy el kell mondania a világnak, mi történik szeretett városával. A Rakka-naplók nyers, egyenes, megrázó olvasmány egy bátor fiatal férfi tollából – egy könyv, amely példátlan módon képes bemutatni a körülményeket, melyeket a fékevesztett diktatúra máig az ott élőkre kényszerít. Szamer (álnéven ír) 24 éves. Rakkából való szökése óta egy Szíria északi részén felállított menekülttáborban él.

21.Század Kiadó

Libri

Bookline

Líra

zsarnoksagrol_diktatura.jpg

Diktatúra 2.0

Az arab tavasz a diktatúra és a demokrácia közti csata szédületes momentuma volt. Szírián és Jemenen tüntetések söpörtek végig, miközben Egyiptomban, Tunéziában és Líbiában diktátorok fejei hullottak. Ugyanakkor az arab világ csak az egyik front az elnyomás elleni harcban, amely Venezuelától Kínáig, Oroszországtól Malajziáig, illetve Ukrajnától Burmáig terjed. Ha meg akarja tartani a hatalmát, tucatnyi ország autokrata rezsimének előre nem látott és pusztító veszéllyel kell szembenéznie: a saját állampolgáraival. William J. Dobson, az elismert újságíró, kitűnő elemzésében egy bennfentes jártasságával tárja fel a mai autokrata rezsimek belső működését és a szabadság jövőjéért vívott küzdelem kulisszái mögé is bepillantást nyújt. Noha a kötet más országok állampolgárainak szabadságért vívott küzdelmeiről szól, számunkra is fontos tanulsággal szolgál arról, hogyan őrizhetjük meg saját függetlenségünket.

HVG Kiadó

Libri

Bookline

Líra

A bejegyzés trackback címe:

http://manzardcafe.blog.hu/api/trackback/id/tr6012686775

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.