A középkorban a festmények szereplői nem egyéniségek voltak, hanem sematikus nő, férfiábrázolások. Egyedi vonások felismerésére egészen addig esély sem volt, míg a matematika és a mérnöki tudományok iránt is komoly érdeklődést mutató építész/szobrász Filippo Brunelleschi [1377-1446] megteremtette a perspektivikus ábrázolás mértani alapjait…
…melyek alapján a kor nagyjai máig csodált remekműveket alkottak. Michelangelo, Tiziano és Rafaello egymás nyomdokain, egymással versengve teremtették meg az évezred festményeit és szobrait, ahogy Leonardo da Vinci is. Ám végtelen kíváncsiságának köszönhetően ő ennél is tovább ment. A reneszánsz polihisztor Brunelleschi „elő”munkássága alapján, jó fél évszázaddal annak halála után papírra vetette számításait az emberi test arányairól: „Vitrivius-tanulmány”, valamint az „aranyháromszögről”
Az aranyháromszög egy olyan egyenlő szárú háromszög, aminek két alapszöge 72, harmadik szöge pedig 36°-os
Da Vinci lenyűgöző anatómiai ismereteiről sokat elárul válogatott írásaiból kiragadott, „Optika” összefoglaló címet viselő tanulmánya, melyben – el ne felejtsük 15.- 16. században járunk – pl. így ír:
„ A szükségszerűség azt bizonyítja, hogy a testek minden képe, amely a szemmel szemben található, két helyen metszi egymást. Az egyik metszéspont a pupillában található, a másik a kristálygömbben [a szem üvegtestében], ha pedig ez nem így volna, akkor a szem nem lenne képes olyan sok dolgot meglátni, mint amennyit valójában képes. Ez magától értetődik: mivel minden, egymást metsző vonal egyetlen pontban találkozik, hiszen a testeknek csupán a felülete látható, mivel ezeknek a körvonalait (a felület fordított definíciójának alapján) vonalak alkotják, és mivel a vonalnak minden legkisebb része egy ponttal egyenlő. Legkisebbnek azt nevezzük, ami olyan kicsi, hogy semmi más nem lehet kisebb nála, és ez a meghatározás illik a pontra. Lehetséges tehát, hogy egy kör egész kerülete a képét a metszéspontba vetíti, ezt bizonyítja ebből [a könyvből] a negyedik [tétel] is, amelyik azt mondja, hogy: "A képek összes legkisebb része áthatol egymáson, anélkül, hogy egymásban feloldódnának." Ez a levezetés a szemre is igaz. Még a legkisebb test képe sem hatol be a szembe anélkül, hogy a visszájára fordulna, mialatt pedig áthalad a kristálygömbön, még egyszer a visszájára fordul; ezért jelenhet meg a kép a szemben a valódi helyzetének megfelelően, ahogyan az adott tárgy a szemen kívül is elhelyezkedik..."
"Az alakok, a színek, a világegyetem részeinek minden fajtája egyetlen pontba van sűrítve, s milyen csodálatos az a pont! Ó csodálatos és ámulatba ejtő szükségszerűség, minden okozatot te kényszerítesz arra, hogy a legrövidebb úton részesüljön okából! Ezek a csodák!”
Da Vinci után szabadon a szükségszerűség következménye – a szemüveg – gyakran meglepően előnyös változásokat is tud okozni. Akár olyat is, hogy a tükörbe nézve lehet, magunkra sem ismerünk! A jó érzékkel megválasztott szemüvegkeret – nyilván buksza vastagság kompatibilitást figyelembe véve –, szinte új karaktert kölcsönözve változtatja meg arcberendezésünket! Azt, amelyen könyörtelenül ott virít a Da Vinci-féle „aranyháromszög”.
A szemüveg az egyetlen mesterséges „arc-tartozék”, mely a szemtől az ajkakig bezáró teret markánsan képes megváltoztatni!
Az utóbbi évtizedekben a szemüveg szimbolikája szerencsére rengeteget változott. Manapság már nem csak látásjavítás célból viselik, de egyre inkább az egyéni identitás karakteres kifejezőeszköze is.
A szemüvegkeret piac egyik viszonylag fiatal [2007], dinamikus, innovatív brandje a svéd királyi család ifjú hercege Oscar Magnuson nevéhez fűződik, aki néhány évvel ezelőtt szemüvegkeret-tervezésre adta a fejét, és meg kell hagyni, jól megy neki. Az alapítástól eltelt hat év elég volt számára, hogy bebizonyítsa: egy elkényeztetett hercegből is lehet sikeres dizájner, aki már tervezett a Dolce & Gabbanának és Roberto Cavallinak is.
Nevét évek óta a svéd szemüvegkeret tervezők élvonalában jegyzik kollekcióinak darabjait rendszeresen olyan különböző történelmi karakterekről nevezi el, akik valamilyen módon hozzátettek a divat, különösképp a szemüvegdivat elterjedéséhez. Így szerepel a nevek között Peggy (Peggy Guggenheim), Grace (Grace Kelly) vagy Theodore (Theodore Roosevelt). Legújabb kollekciójának darabjait, jó szokásához híven, ugyancsak a kifinomult elegancia jellemzi.
