Blogger barátok


baantal.jpg

 

NESTON_logo_new2.png

A feketét itt is jól főzik

Import Kávé

Café Shop

Nem titkos fények a falon - Light Not Secret light in the wall

Nem titkos fények a falon - Light Not Secret light in the wall

2012. január 10. - Mocca

 

Rendszeres olvasóink előtt nyilván nem újdonság a beton iránti rajongásunk. Mi persze korántsem akarunk ebből titkot csinálni, ezt bizonyítják az elmúlt két év témával foglakozó építészeti vagy dizájnposztjai is, és mára is hoztunk egy szinte láthatatlan, ám annál fényesebb jövő előtt álló koncepciót, előtte azonban szeretnénk gyorsan egy tartozásunkat kiegyenlíteni...

 

...egy a cikkek helyi értékén való kezeléséhez elengedhetetlenül szükséges dolgot ugyanis sikerült elmulasztanunk, egészen mostanáig: definiálni valójában mi is az a beton és egyáltalán honnan jött?

 

Rövid technikatörténet:

 

Előállítása során a három "ősi" alkotóelem, a tűz, a víz és a föld jut szerephez. A földből bányászott agyagot vízzel keverve teszik formázhatóvá.

 

A beton kötőanyagból [cementből] és adalékanyagokból [homokos kavicsból] álló, a hidratáció hatására megszilárduló anyag. Az alkotóelemek még kiegészülhetnek különböző funkciójú adalékanyagokkal. Az alkotórészek elnevezése még római korból származik – latinul: caementum – durva kőtörmelék, concretus [beton] – összekevert, összenőtt.

 

Róma és Nápoly között gyakori egy vulkanikus kőzet, a pozzolana előfordulása. Ha ezt égetett mésszel és vízzel elkeverték, erős habarcs lett belőle, amely víz alatt is kötött. Olcsósága és szilárdsága miatt már a római Pantheon, később a konstantinápolyi Hagia Sophia építésekor is alkalmazták.

 

A középkorban e fontos szerkezeti anyag ismerete feledésbe merült, de egy szilárd kötőanyag igénye állandóan kísértett. A XVI. század során több javaslatot írtak le szilárdabb habarcsra, és megindult a pozzolana exportja is. Érdekes módon a sokat kísérletező John Smeaton – akinek az első fúrógépet is köszönhetjük – egy világítótorony alapozását cementtel végezte el 1756-ban. A vasbeton, vagyis a fémhuzallal fokozott szakítószilárdságúvá tett cement feltalálása nem egyértelmű. A franciák J. Monier kertésznek tulajdonítják az elsőséget, aki például virágcserepeket állított így elő, egy bizonyos Lambot pedig még csónakot is készített vasbetonból. Az angolok azt hangoztatják, hogy ezek az alkotások sem jöttek volna létre, ha 1824-ben J. Aspdin nem találja fel a Portland-cementet

 

Ám a vasbetonnak az építészetben való sokoldalú felhasználása és esztétikai elfogadtatása kétségkívül a franciák nevéhez fűződik, például G. Bodot-éhoz, akinek a párizsi Montmartre dombján álló Szent János-temploma (1896–1899) a város képének meghatározó eleme lett, méltó ellenpontja a tíz évvel korábbi acélszerkezetű Eiffel-toronynak.

 

A mai döbb pedig egyenesen Litvániából, a 28 éves vilniusi építész Paul Povilas Danius ötletétől érkezik, aki egy kísérleti belsőépítészeti projekt keretén belül beton elemeket társított szerves üveggel és elektronikával. A végeredmény: egy egészen elképesztő belső világítási megoldás, mely inkognitó üzemmódban, vagyis alapesetben gyakorlatilag láthatatlan, ám a villanykapcsolót felkapcsolva egyszer csak 10-30 centiméter átmérőjű betonkorongok mozdulnak ki a falak síkjából, és végső pozíciójukat [5-15 centiméter] elfoglalva hangulatos fénypalásttal kezdik megvilágítani a teret. Abszolút iránymutató elgondolás, szerintünk!

 


 

Concrete, organic glass, electronics [the simplest];

 

This is an attempt to combine the power switch and lighting in a meaningful element of interior lighting. This light turns on and emerges (spring support) from the wall by easily touching his cap. Turns off as well - click and close it in the wall. Diameter of the fixture may vary from 100-300mm, as well as height - 50-150mm. It can function in 150mm thick wall. The wall and the light is gorgeous and functional interior design element. Let’s say - at a cafe table at home orover the cabinet.

 


 

 

via: Dadanius.com

A bejegyzés trackback címe:

https://manzardcafe.blog.hu/api/trackback/id/tr773534296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása