Blogger barátok


baantal.jpg mentalien.jpg

 

NESTON_logo_new2.png

A feketét itt is jól főzik

Import Kávé

Café Shop

Meggyűrni a világ szövetét - Imre Eszter

Meggyűrni a világ szövetét - Imre Eszter

2011. július 18. - Mocca

A magyART felhívás megjelenése óta közel 200 bemutatkozó levélen vagyok túl és ezek döntő többségét szinte kivétel nélkül nagy élvezettel olvastam végig, ám a mai nap főszereplőjének önmagáról írt sorai különösen mély hatást gyakoroltak rám. A Svédországban, közelebbről Göteborgban élő fiatal magyar hölgy, Imre Eszter olyan elemi szuggesztivitással beszél magáról, amibe szerkesztői hiba lenne belenyúlni, de még nagyobb vétek nem végigolvasni!

 

Imre Eszter

 

Nos.:) nem tudom pontosan miről szokás ilyenkor írni,.. írom ami eszembe jut...

Fiatal (25) designer és keramikus volnék, szorgalmas, ambiciózus és kitartó ahogy mondani szokták, tele vagyok tervekkel, ötletekkel, melyekhez igyekszem lehetőségeket teremteni, és csatornákat találni.

Székesfehérváron születtem, Pécsre (szobrász), Sopronba (formatervező) és Göteborgba (master in Fine Arts, ceramic spec.) jártam egyetemre, első mester diplomámat végül Göteborgban szereztem meg 2010-ben (következő 2 diploma folyamatban Sopronban formatervező és ismét Göteborgban designer). Svédországot a szívembe zártam, ő befogadott, és azóta kicsit itt ragadtam. Közeli terveim sokfelé húznak a világban, most éppen egy átmeneti időszakban lebegek, amikor nem tudni pontosan mi hol és hogyan fog történni, de azt tudom, hogy történni fog.

Jelenleg Európa több országában kiállítok, workshopokon, konferenciákon, pályázatokon veszek részt, jövök megyek ahogy lehet, minden adandó lehetőséget meglovagolva, és mindenki másnak is ezt tanácsolom.

>Nincs reakció akció nélkül.

Szeretem a matematikát, a zenét, a tudományt, az embereket, az építészetet, az esőt, rendszereket, a kémiát, typográfiát és kalligráfiát, táncolni és nevetni, másokat megmosolyogtatni, váratlan találkozásokat, célokat kitűzni és elérni,.. és sok más egyszerű dolgot az életemben. Mindennek örülök ami adódik.

Kíváncsi, precíz és független volna a 3 szó amivel jellemezném magam, ha valaki kérdezné. Erősségem: a kitartó munka, érzékenység, flexibilitás, technológiai sokoldalúság, legfőbb gyengeségeim: maximalizmus, önbizalomhiány, túl sokat gondolkodom, türelmetlenség -ezeken folyamatosan igyekszem javítani.

Sokféle anyaggal dolgozom, fa, fém, kerámia, üveg, kő, papír, digitális felületek, de ezek közül a kerámia, pontosabban a porcelán az az anyag, amit a legjobban ismerek. 12 éve nyúltam először agyaghoz, azóta hullámzó és szenvedélyes kapcsolatunk sokat fejlődött. Az iskolákban megtanultam mit lehet és mit nem, mire képes az anyag és mire vagyok képes én, és hol vannak a határok.

Majd,.. szép lassan a saját tapasztalataim, kételkedésem és kíváncsiságom által megtanultam, hogy minden lehetséges, bármire képes vagyok, és a határok csak amolyan képlékeny útmutatók.

>Legfőképpen a kimondott „lehetetlenek” izgatnak.

Inspirációim?.. Inspirációt a körülöttem forgó világból merítek -természetesen. Látom, figyelem, analizálom, próbálom megérteni. majd valahogy -vizuális személyiség révén- megformálni az általam feltételezett „igazságot”.

>nos, először is az anyag maga. A kimeríthetetlen lehetőségek.

Porcelán? Egy nagyon érzékeny és különleges anyag. Mindenre „emlékszik” és saját személyisége van. Jómagam nem vagyok híve az erőszaknak, de alkalmazom az emberiség által feltalált technológiai eljárásokat, melyekkel a porcelánnak az általunk elvárt formát adhatjuk. Mégis, ha tehetem, inkább együttműködöm az anyaggal, engedem a folyamat elemeit (az agyag, a víz, a levegő, a tűz, a technológia...)  is befolyásolni a munkám végeredményét. Így néha „kénytelen vagyok” magamnak új alkotási eljárásokat felfedezni, ami igazán nehéz, hosszadalmas, de izgalmas és mulattat.

>Sok esetben a játék, a munka élvezete a legfőbb hajtóerő a munkáimban.

Sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a szakma amit választottunk örömet is szerezhet, és körülvéve az anyagi korlátokkal, a határidőkkel, az elvárásokkal megfelejtkezünk a munka egyszerű öröméről. Én igyekszem ezt életben tartani magamban, néha nehezebb, néha könnyebb.

> Máskor az egyszerű miértek jól átgondolása. Mitől az valami ami, és hogyan viszonylunk hozzá.

A játékosság és felszabadultság mellett viszont sosem szabad elfelejteni mekkora felelősséggel jár a „keramikusság”.

Egy kiégetett darab porcelán évszázadokon át továbbélteti az alkotó üzenetét a Föld felszínén. Rettentő maradandó és gyönyörű anyaggal állunk szemben, ami legalább annyira törékeny mint amennyire erős és kopásálló. Érdekes együttélése az ellentétes tulajdonságoknak, melyeket a tűz hív elő a nyers anyagból.

Természetesen a saját kis életem, mindennapjaim, (drámák és örömök) környezetem is inspirál, formálja képi és formai világomat. Sokszor egy megfogalmazódott, lopva papírra vetett gondolat indítja el a képzeletem, és szoborrá testesül.

>Meggyűrni a világ szövetét. Azt kellene egyszer...

Máskor egyszerűen megihlet a hely vagy a társaság. (pl. Móri hangulatok). És, természetesen van, hogy valamiféle érzés, üzenet testesül meg egy darab porcelánban.

Ezen túl inspiráló apróságok: emberi dolgok, technológia, barátok, miértek, szokások, logika, használati tárgyak, mindennapi minőségi design, kreatív személyek, könyvek, igaz történetek, akarat és akaratlan, kémia, jövő. ah. túl sok minden felsorolni:).

Akárhogy is, az emberi lélekben minden összefonódik, minden kapcsolatban van mindennel,

 

és ez a komplex kis kreatív káosz. azt hiszem ez volnék én.

 


Ha te is hasonlóan tehetséges magyar művész vagy, olvasd el a felhívásunkat és jelentkezz nálunk!


 

A bejegyzés trackback címe:

http://manzardcafe.blog.hu/api/trackback/id/tr63077034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.